Melvin Pardue igazi veteránja a késkészítésnek. A „taktikai kések” egyik atyjaként tisztelték, amikor ez a fogalom köztudatba került (vagy egyáltalán jelentést kapott) a ’90-es években. Munkái széles körben ismertek, mely jelentős részben annak köszönhető, hogy korán felfedezte a nagyobb gyártókkal való kollaboráció hatékonyságát és előnyeit. Egy ilyen korai, Benchmade által gyártott darabról olvashattok most.
Mókamiki, portálos hobbi késesünk nemrég megkérdezte, mi a véleményem a munkáiról. Bár itt-ott, például késtalálkozón láttam egy-egy darabot, mégis igen nehéz helyzetben voltam a válasszal. Hogyan nyilatkozhatnék érdemben, ha még sosem próbáltam egyik kését sem. Nos, Miklós a tettek embere, küldött egyet legutóbbi munkáiból, melyet szabadon kipróbálhattam. A véleményem pedig alább olvashatjátok.
Switchblade éltársunk kiváló esztétikai és gyakorlati érzékkel válogatja meg késeit. Egyik újabb munkakése került kimerítő próbatételre Kanada vadonjában. Angelero kése az indiánok földjén bizonyított, komoly mennyiségű fotóval dokumentálva. Olvassátok írását itt a blogon is!
Szerencsére egyre több hazai késes készít a hagyományos bicskákon túlmutató, modern vonalvezetésű, korszerű alapanyagokból építkező és nem utolsó sorban a vásárlói igényeknek, trendeknek megfelelő zsebkéseket. Egy-egy jó ötlet természetesen nem árt, így lehetőség van tágítani a határokat – vagy legalább kísérletet tenni arra. Ilyen kísérlet eredménye a bemutatásra kerülő bicska is.
Tizedik! Tizedszer szervezi és rendezi meg Fazekas József (Pyraster) a „Nemzetközi Késkiállítás és Vásár” című, immár nagy múltú, hagyományos eseményt. Szeptember 21-én, szombaton 10 órától látogatható a kiállítás a Lurdy-Házban. Aki inkább vasárnap jönne, azt délután 4-ig várják szeretettel. Figyelem: a jubileumi alkalomra való tekintettel mindkét napon 14.00 órakor ajándéksorsolás is lesz, a főnyeremény Pyraster-kés!
Megtörtént, elmúlt. Zárt körben, mert ezt is ki kellett próbálni. Nem volt nagyon más, mint az előző három, mégis kicsit jobban működött (talán). A lényeg megmaradt: kést készíteni, kovácsolni, bőrözni kellett. Illetve… muszáj éppen nem volt, de aki ott volt, ezek közül valamelyikkel akart foglalatoskodni. A rendezvényről olvashattok összefoglalót, hogy ti se maradjatok ki teljesen.
Ssk éltársunk rengeteg kést rajzol, időnként egyet-egyet el is készít. Egyedi stílusának nem kevés kedvelője akad, így nem meglepő, ha időnként vásárlói igények is felmerülnek. Persze egy dolog, hogy valami tetszik, egy másik, hogy mennyire érzi kézbe illőnek az egyszeri késbarát – így előfordul, hogy a kések vándorútra indulnak, gazdát cserélnek. Egy ilyen, közkézen forgó példányt sikerült nyakon csípni múltkorában.
Portálos hobbista késkészítőink folyamatosan dolgoznak, produkálják az újabbnál újabb vasakat, mégis ritkán jutnak el munkáik a blogig. Pedig biztos, hogy ezeket a késeket is használják gazdáik, csak titokban tartják tapasztalataikat. Illetve, nem minden esetben, mint ahogy az rögtön kiderül…
(A kés vadászias felhasználást is bemutat, néhai vadkan porhüvelyén demostrálva. Aki ezt nem szeretné élvezni, most még kereshet másik bejegyzést a blogon.)
Rendszeresen megrendezett késes fesztiválon nehéz újítani. A szereplők nagy része adott, a tematika jórészt kötött (a hagyományok miatt), a látogatók elvárása a rendezvény tartalmával szemben sem feltétlenül rugalmas. A lezajlott X. Tűzzel-vassal Fesztivál sem kivétel, jórészt ismétlődő, hagyományos programokkal és látnivalókkal telt el. Az érdekesebb eltéréseket viszont érdemes összefoglalni.
Már csak egy munkahetet kell kibírni, hogy szombaton, június 22-én Székesfehérváron, a Rác utcában újra összegyűljenek a késbarátok a X. Tűzzel-vassal Fesztiválon. Délelőtt 10 órától egész nap a kések, illetve idén az ollók kapnak megkülönböztetett szerepet a rendezvényen. Ezen túlmenően természetesen a szokásos események és műsorok is a látnivalókat gyarapítják.
A CRKT-t hajlamos a gyakorló késbarát elkönyvelni, mint az alsó szegmens éllovasát. Tudja, hogy évről-évre vannak újabb és újabb modelljei, gyakran újít valamit, mégsem kell olyan komolyan rajta tartani a szemet, mert ritkán eget rengetőek az újdonságok. A cégnek pedig néha sikerül jól eltalálni a piaci trendeket és kicsit előre dolgozni. A 2013-as biztosan ilyen év, a T-Hawkok mellett van némi innovatív mocorgás a napi viselésre szánt zsebkések pályáján.
„Friction folderekről”, azaz magyarul súrlódózáras bicskákról már többször írtunk itt a blogon. Ez a bicskatípus az egész világon elterjedt, több ezer éve szolgálja az embereket a szegényebbektől a gazdagabbakig. Az „egykezes bugyli” óriási előnye, hogy viszonylag könnyű elkészíteni (egy záras bicskához képest), így a bicskakészítésbe belevágni szándékozók gyakran ezzel kezdik a kísérletezést.
Legutóbbi hozzászólások