anal porn
21sextury

Késes kalandozások korszakokban és kontinenseken II. – a Higonokami

Mint cikksorozatunk első részéből már megtudhattuk, a francia Douk-Douk karrierjét eleve Melanéziában kezdte, később pedig kelet felé eljutott a hajdani Indokínáig, leginkább azonban Afrikában hódított. Létezik ugyanakkor egy földrajzilag még távolabbi rokona, mondhatni távolkeleti unokatesója: a vele több közös családi vonást is felmutató Higonokami.

A Douk-Douknál csupán egy picivel idősebb, hozzá sokban hasonlító bicska a XIX-XX. sz. fordulóján, a japán Mikiben született. 

Miki Sekihez hasonlóan régi kard- és fegyverkovács, illetve késkészítő város, és szintén „Közép-Japánban”, Honshu szigetén található. Seki kissé északabbra, Gifu tartományban, Nagoya szomszédságában, míg Miki délebbre, Hyoto tartományban, Kobe városától nem messze fekszik.

Valamikor tehát a XIX-XX. század fordulójának környékén történt, hogy a miki illetőségű Taszaburo Sigematszu iparcikk-kereskedő egy Kyushun, azaz Japán legdélebbi nagy szigetén tett útjáról egy zsebkéssel tért vissza, amelyben fantáziát látott, és amelyet tanulmányozás, fejlesztés és későbbi esetleges gyártás céljából először Tedzsi Murakami mester gondjaira bízott. Némi csiszolgatás és átalakítás – például a penge (akár egykezes) nyitását segítő, becsukódását pedig nehezítő nyúlvány hozzáadása – után a kés Higonokami néven folytatta pályafutását, melynek töve Kyushu régi nevéből, Higóból ered.

A Higonokami alapelve az egyszerűség: U-alakban hajlított sárgaréz- vagy acélmarkolat, magas széntartalmú acélpenge, kiváló élezhetőség és vágási képesség, kis tömeg, lapos forma, alacsony ár (erre mondjuk ma, hogy „besztbáj”). 1910-ben a Higonokami bejegyzett márkanévvé is válik, amelyet azóta is kizárólag a miki kovácscéh tagjai használhatnak. Készül persze Sekiben és máshol is, csak nem Higonokami, hanem valami más néven.

A Higonokami pengéje hagyományosan szendvics- (Cold Steel-rajongóknak San Mai) acélból készül, azaz a két külső, alacsonyabb széntartalmú, lágyabb réteg egy keményebb belső „acélmagot” vesz közre. A belső réteg mára a Hitachi által gyártott Shirogami vagy Aogami, más néven white paper steel és blue paper steel, tehát magyarul kb. „fehérpapíros” és „kékpapíros” acél. Ez a híres és kissé titokzatos elnevezés egész egyszerűen a hagyományosan használt, és a megkülönböztetést szolgáló csomagolóanyagra vonatkozik. A Shirogamin és az Aogamin belül is léteznek fokozatok, de a lényegi különbség a „fehér” és a „kék” acél között természetesen az összetételük: az első egyszerűbb szénacél (C 1-1,4%), míg a második magasabban ötvözött, azaz a jobb kopásállóságért felelős karbidképzők: króm és wolfram is vannak benne, sőt, az Aogami Blue Super változatban molibdén és vanádium is található.

Különböző méreteket is készítenek, a legnagyobbak jó tízcentis pengével rendelkeznek, míg a legkisebbek csupán 3-4 centisek, ezekre néha pici csengőt is kötnek. A penge formája leginkább letörő (clip point), vagy egyfajta átmenet a letörő és a birkaláb hegy között, de találunk Higonokamit tanto és egyéb, főleg fafaragáshoz használt hegy- és pengekiképzéssel is.

A markolat hagyományosan sárgaréz (az ennek megfelelő színnel) vagy feketített, esetleg ezüstszínű  acél. Csukott állapotban a penge teljesen eltűnik a markolatban, ezért is fontos a nyitónyúlvány, de a kisebb modelleken a pengéhez történő könnyebb hozzáférést jellegzetes, három félkörívből álló, virágformájú kivágás is segíti.  A Douk-Doukhoz hasonlóan a markolaton díszítéseket is találunk, ezek ugyanúgy lehetnek kandzsi feliratok, mint mondjuk szamuráj, tigris, növényi motívum vagy egyéb ábra. Gyakran az egyik oldalon a felirat, a másikon az ábra található. Egészen ritkán fanyél is előfordul, manapság pedig már műanyag is – ez azonban bizonyosan nem eredeti, mikibeli Higonokami, hanem valamilyen máshonnan (mondjuk Sekiből) származó, olcsó utánzat.

A japánok között a Higonokami számos generációban kelt kedves emlékeket, hiszen néhány évtizeddel ezelőttig még gyakorlatilag minden japán kisiskolás felszerelésének is része volt: ezzel faragták a ceruzáikat, készítettek kisebb játékokat fából, bambuszból. A kézművesek – fafaragók, ácsok, asztalosok, bőrdíszművesek – szerszámai között is helyet kapott, nem beszélve a kertészekről és természetesen a hagyományos japán virágrendezés, az Ikebana művelőiről. Karrierje két válságos korszakot élt át: a második világháború okozta nyersanyaghiány és a hatvanas évek eleji japán késellenes közhangulat és mozgalom jelentősen visszavetette gyártását, de mindkettőt túlélte…

A Higonokami természetesen sok más japán késben is visszaköszön, stíluselemeit felfedezhetjük modernebb bicskákban is. Alább egy korszerűbb interpretációt és egy valódi öszvért, egy Buck 110-jellegű markolattal bíró darabot láthatunk.

Az utolsó kép pedig kiváló végszó sorozatunk első két cikkéhez: íme egy higonokamisított Douk-Douk. A kést nem más, mint maga Fred Perrin készítette, így róva le tiszteletét két kedvenc bicskája előtt: saját maga kovácsolta, Douk-Douk formájú, de Higonokami-nyúlványú pengét illesztett a Douk-Douk markolatába.

 

Rózsa Edvárd

Képek: internet

17 hozzászólás


  1. 1 poe

    Ej de jó ez! A cikk is, a kés is. Megvallom én ez előtt még csak nem is hallottam a Higonomakiról. Egyébiránt a japánok már megint nem hazudtolták meg magukat, ez a kés ugyanis (ellentétben a Douk-Doukkal) egyszerűségében is szép.
    Szívesen megfogdosnék egyet.

  2. 2 rty42

    Én sem hallottam erről a bicskáról eddig, de örülök, hogy ez most megváltozott :)

  3. 3 Le Goff

    Megint csak egy ügyesen megírt cikk!!Ez a kés nekem is tetszik!A penge alakja gyorsan kialakítható kovácsolással, egyszerű forma.Gondolom ez is közrejátszott a forma létrejöttében.

  4. 4 Somi

    Klassz cikk! ;)

    Vártam volna egy képet, amin látszik, hogy milyen teljesen becsukott állapotában a bicska. De rimánkodás helyett feltúrtam az internetet. Itt van a link:

    http://playground.sun.com/~vasya/Higonokami.html

    Poe! Nem maki, hanem kami. :)
    Kutattam a jelentése után, mert érdekelt. Annyit találtam, hogy három szóból állt össze “Higo no Kami”, ami kibontva azt jelenti, hogy Higo kormányzója. Ez a legmagasabb tisztség volt akkoriban a szigeten.
    Mai ára meg 20-25$ között van egy réz markolatúnak, tehát még mindig bestbuy. :)

  5. 5 csoty

    Elképesztő, hogy itt mindig tanulhat valamit az ember fia! Ráadásul igényes tálalásban. Gratulálok ehhez a cikkhez is. :kalapemel:

  6. 6 hegyespenge

    Már nem is tudok mit írni Ed cikkeihez.
    Köszönjük! :)

  7. 7 Escape

    Csak annyit tennék hozzá, hogy szuper a cikk. És hogy a második “wave-es” késem a kábelkötegelős Spy után egy ilyen volt. A farmerom kis zsebéből pont egy jó fogásnyira állt ki, és a nyitása egy álom volt. Aztán sajnos hamar kikoptatta az anyagot a nyúlvány.

  8. 8 Wolf

    Klassz anyag! És okosít is.

    Olyan klassz, hogy már jön az én ilyenem is.:)

  9. 9 Golbat

    Klassz cikk, sok érdekességgel – Ed ismét hozta a megszokott szintet. :)

  10. 10 Wolf

    Ed, ma megjött a főcímben szereplő cuccra megtévesztésig hasonlító saját példányom. Asszem sikerült tovább mélyíteni a vonzalmat az egyszerű, “tájjellegű” kések iránt és köszi az inspriációt! Az ilyen igényes anyagok emelik egy magasabb szintre a knifebug hatást nálam!

  11. 11 koborqtya

    Sziasztok!
    Remélem nem veszi zokon senki a megszólítást.
    Engem rettenetesen érdekelne az, hogy honnan lehet egy ilyet beszerezni itthon. Nincs valakinek ötlete? :)
    Előre is köszönöm.

  12. 12 edrose

    koborqtya, én itthon üzletben még nem láttam, szerintem marad a külföld, meg a netes rendelés…

  13. 13 Attila

    Sziasztok!
    1-2 hete találtam rá erre a remek portálra és többek között erre a cikkre. A sors iróniája, hogy ma voltam a FEHOVA kiállításon és a Moskito standnál az egyik alsó polcon pár Miyamoto konyhai kés mellett feküdt egy ilyen pompás darab, acél nyéllel. Rögtön megkérdeztem, hogy mennyi az ára. Erre egy segítőkész fiatal ember azt mondta hogy nem eladó. Persze jó Magyar szokás szerint nem adtam fel. Erre egy kedves Japán ember, aki magát Miyamoto Musashi céhbelinek vallotta, végül is hosszabb győzködés után beadta a derekát és eladta nekem az egyetlen darabot, amit magával hozott Japánból. Ekkor kicsit aggódni kezdtem, vajon van e nálam annyi pénz amit ezért kér majd. Amikor viszont kimondta, hogy 20 eurót(!) kér, hát madarat lehetett volna velem fogatni. Mindössze 6400 Ft-ért enyém lett a gyönyörűség.
    Még egy apró megjegyzés. Eme cikk alapján jobban tetszett a réz markolattal, de most hogy enyém egy acél markolatú, semmiért sem cserélném el. Szépek az itt található képek is, de az igazi látványa az valami fantasztikus.

  14. 14 Csepeli Norbi

    Japán acél az egyik legjobb acél ….persze a Svéd acél se hozott szégyent a nevére 10-15 éve megvan a Puma késem ami 1890 be volt 17000ft még ma is megcsodálják azt hiszik új ,…de azt ugye nem KÉZZEL CSINÁLJÁK HANEM GÉPEK MOST JÖN AZ ENE ACÉL nyelű
    HIGONOKAMIM

  15. 15 Csepeli Norbi

    Bocs a puma 1990 es nem de most is szuper

  16. 16 iltirisz

    Ez egy nagyon hasznos cikk lett! Annyira, hogy már meg is rendeltem egyet.
    Escape írta, hogy hamar kikopott a nyitogatástól. Erre tud valaki valami gyógymódot??

  17. 17 peti12

    Escape szerintem a nadrág anyagára értette, hogy kikoptatta a nyitónyúlvány :)

Hozzászólok