Jacksly barátunk összefoglalója a XIV. Tűzzel-vassal fesztiválról, a YouTube-on megszokott termék- és eseménybemutató videók többségével ellentétben a hírcsatornák „kommentár nélkül“ stílusában. Tehát nincs alatta kötelezően dübörgő Thunderstruck az AC/DC-től, nincsenek benne jópofizó interjúk (de persze csakis a boltomban forgalmazott kések készítőivel), nincsenek benne egyes szám első személy szakértések meg filozofálgatások (csak azért, hogy én is szerepelhessek) – csak az alapzaj, a háttérduma és sok kés és sok bicska.
Tag Archive for 'magyar bicska'
Csáth Géza bölcs élettapasztalatot mutató és számos tanulsággal szolgáló, gyönyörűszép írásával kedveskedünk nektek, melynek középpontjában a Steszadlek bácsinál vásárolt bicska áll.
Tavaly leírtam fiam késének nádasba pottyanós történetét, amely kapcsán rekordszámú hozzászólás született bicskáink, késeink kölcsönadásának létjogosultságáról, módozatairól, az elkerülés trükkjeiről stb. – ez azt mutatja, hogy a téma mindannyiónkat közelről és mélyen érinti. Nos, jöjjön most egy újabb, nagyon szép, bicska kölcsönadásával (illetve – éppenhogy – kölcsön nem adásával) kapcsolatos történet, ezúttal azonban az irodalomból.
A hazai kézművesek idén 10. alkalommal pályázhattak munkáikkal a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara által 2001-ben alapított a „Magyar Kézműves Remek” címre. A jubileumi díjkiosztónak és kiállításnak számunkra érdekes, késes vonatkozása is van. Több készítő, köztük portálunkon aktívan jelen levő mesterek is nyújtottak be elbírálásra pályázatokat.
Van egy nagyon jó gyerekkönyv-sorozat, a Kaláka zenéskönyv, amely a korábbi Kaláka-lemezek megzenésített verseit adja közre eredeti változatban, nyomtatásban, szép illusztrációkkal. E sorozat Az én szívemben boldogok a tárgyak című kötetében találtam ezt a két gyöngyszemet: Ágh István versét, s hozzá Csíkszentmihályi Berta rajzát.
A Sziráki uram és az angliusok című poszt kapcsán kedves küldeményt kaptam Cságoly Péterfia Bélától, a Szózat c. folyóirat főszerkesztőjétől: Tömörkény István Bicskavásárlás című írását, amelyben ismét föltűnik a híres szegedi késes alakja. Jegenye András uramnak ugyanis eltörik a bicskája, és a városba beménvén fölkeresi a mester boltját, hogy a kínálatot mögdeputálja.
Sziráki József híres szegedi késes mester volt, neki köszönhetjük például a halas bicskát. Korabeli hírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mikszáth is megénekelte őt: róla szól Milyen a magyar iparos? című tárcája.
Még tavasszal történt, hogy a fórumban Kocsis Ferenc két héten át, folyamatában, kiváló képekkel dokumentálta egy náderbicska elkészítését. Értékes anyag, amelyet szerettem volna egybeszerkeszteni és nagyobb nyilvánosság számára is elérhetővé tenni – íme.
Nagy „Le Goff” Csaba kovácsolt munkáival, fixpengés késeivel már bizonyított – szép elismerés, hogy bőven a legfiatalabbként már föl is vették a Magyar Késmíves Céhbe. Nemrég említette, hogy a télen bicskatéren is szeretne ügyködni – jó alkalom tehát, hogy idevágó életművét, azaz az egyetlen, egyes számot viselő darabot bemutassam.
Sajnos nagyon kevés olyan mű, tanulmány, forrás akad, amely kellő részletességgel szól a magyar bicskákról. Nekünk pedig alapvető feladatunk, hogy ami legalább van, arról vagy hírt adjunk, vagy ha lehetséges, be is mutassuk. Íme, mostantól végre mindenki számára elérhető ez a jó kis film, amelyet 2003-ban a Duna TV készített a Révész késes dinasztiáról és bicskáikról. Láthatunk benne szakmai részeket a készítésről, megtudhatjuk, mik a népi iparművész cím megszerzésének feltételei, juhász mesél arról, hogyan és mire használja a bicskát… 26 perc, jön a hétvége, kötelező.
Fekete Vince nálunk is megjelent első írása nagy sikert aratott, jöjjön tehát a folytatás: íme a második rész, továbbra is a szerző kedves engedélyével.
Legutóbbi hozzászólások