Január végén volt késbaráti találkozónk témája a skandináv kés. degu barátunk Norvégiában él, és bár a fent nevezett kések nagy rajongója, csak emiatt értelemszerűen nem tudott hazaugrani. Azért ő is készített egy győnyörűszép, meleg hangulatú képet a saját gyűjteményéről – amely, mint látjátok, önmagában majdnem annyi kést vonultat föl, mint a skandirandi komplett felhozatala. A képet minden szempontból öröm nézni (nagyítható!), és két dolog jutott eszembe róla. Az egyik a Koltai Lajos filmjeit (például a Megáll az időt) jellemző „meleg, mézbarna félhomály”. A másik, degu analógiájára, hogy nekem például mennyi Opinelem lenne, ha Franciaországban élnék?…
Legutóbbi hozzászólások