E cikk után egyet már biztos nem mondhatunk joni firpóra: azt, hogy Tracker-ügyben csak alibizik…
Régen volt, talán igaz sem volt – így kezdődnek a mesék általában. Esetleg úgy, hogy egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kés, melyet Trackernek neveztek és egykoron nagy vihart kavart késes körökben.
Somi a sztorit a multifogó-őskor után a közelmúlt történelmével folytatja.
Kezdetben felmerült egy igény, amit nem sokkal később követett egy ötlet, s mindennek végeredményeképp napjaink Leatherman multifogója. Persze nem volt minden olyan egyszerű, mint amennyire könnyű ezt leírni.
Úgy tűnik, Hegyespenge nem csak a Juliska erejéig kattant rá az egy kézzel nyitható bicskákra… Páran talán arra is emlékeztek, hogy korábban egy Outdoor Edge Magnát is hüvelykujjas nyitásúra alakított át. A vonzalom tehát tartósnak tűnik…
A nálunk nem igazán ismert olasz gyártó meglehetősen eklektikus kínálatában ez az Attilio Morotti által tervezett zsebkés szokatlanul elegáns darab lett. 10 cm-es penge- és 22 cm-es (nyitott) teljes hosszához viszonyítva könnyű (164 g), harmonikus külsejét csiptető, vagy más egykezeseknél megszokott nyitóelem nem bontja meg. Ennek ellenére ez a bicska egykezes nyitású. A Juliskának elkeresztelt Szasza féle „friction folder”, vagy a Hikonogami kapcsán már felmerült az egykezes nyitásnak ez az ősrégi megoldása, napjainkban mégsem gyakori. Ez számomra igen meglepő, hiszen az előnyei nyilvánvalóak.
Cikksorozatában Gondár Milán a különféle szakácskésekkel és használatukkal fog bennünket megismertetni – utóbbi sokunk „konyhatündéri” hasznára válik majd. Az első részben a séfkés kerül terítékre.
A szakácskések, mint a nevük is mutatják, a konyhában töltik be azon funkcióikat, amire megtervezték őket. A modern konyha megköveteli a rendes vágószerszámok használatát, ami érthető is, hiszen a hatékony munka és a jó minőség eléréséhez nélkülözhetetlenek a jó pengék.
Somi a multifogók múltjába és jelenébe ásta bele magát.
Multifogónak azokat a sokoldalú eszközöket nevezzük, amelyeknek a fő elemük legtöbbször egy harapófogó, melynek minden más funkció alá van rendelve. Ez a szó modern jelentése 1983 óta, amikor is megjelent az USA-ban az első Leatherman modell, a PST.
A Fórumban megjelent damaszkolás-képsorozatot kár lett volna egyszerű topik-hozzászólásként süllyedni hagyni, így kérésemre a Mester néhány kiegészítő információt is fűzött hozzá, s immár önálló műként élvezhetitek.
Íme, így készítem én a damasztot.
Megkezdjük a régebbi, még a Túlélő Portálon megjelent cikkek, tesztek „újratöltését”. Elsőként jöjjön egy klasszikus: 2005 júliusában chaos1969 izzasztotta meg a CS Recon Scoutot.
Juliska bemutatásával hegyespenge örvendeztet meg bennünket.
Az egykezes bicska nem egy új találmány, mint ahogy azt sokan feltételezik. Már jóval időszámításunk előtt is készültek egyszerűbb változataik (pl. Kínában) bronz pengékkel, és valamilyen agancs, vagy szarv markolattal. Korszerű zárszerkezetekről, vagy egyáltalán biztosításról persze szó sem volt, egyszerűen a náluk is közismert bugylihoz hasonlóan a penge tengelyének kalapálásával lehetett beállítani egy olyan szorosságot, amely csukott és nyitott helyzetben egyaránt elfogadhatóan tartotta a pengét.
Avagy Laikus barátunk elmélkedései a késkészítés jelenéről és jövőjéről – egy kiállítás apropóján…
Legutóbbi hozzászólások