maç sonuçları

Haidu kerámia fenőkő teszt

Azt tudjuk, már írtam én is, hogy ha Hegyes Sanyi valamit tesztel, akkor az a valami le lesz tesztelve. Most is ez történik, ezúttal fenőkövekkel, és persze ahogy azt a szerzőtől megszokhattuk, a csupasz teszt mellett gyakorlati és lexikális tudásunkat is tovább gazdagítja a témában.

Kesportal: hcbw 1024x768

Sokan, ha hazai gyártású termékekről van szó, némi gyanakvással fogadják, pedig (a kivételektől eltekintve) megfelelő szakmai tudás és eszközpark háttérrel bizony gyakran előfordul, hogy nem csak a kínai, vagy távolkeketi, de a tátott szájjal csodált nyugati holmik minőségét is képesek túlszárnyalni. Különösen érvényes ez a vélemény azokra a kis műhelyekre, ahol a gyártók, készítők, a tapasztalataikon túl szívüket-lelküket is beleadják hóbortjuk (tulajdonképpeni tevékenységük) tárgyába.

Ez a kellemes tény ismerhető fel a HAIDU néven létrehozott kerámia fenőeszközökön is. Kipróbálásra hozzám került egy 46 cm (!) hosszú szárazon is használható rúd, valamint egy vizes, kb. 22 x 63 x 177 mm-es téglaforma.

Az első benyomások alapján a minőség már helyből kellemesen igényesnek ígérkezett. További szimpatikus részlet volt a téglaforma fenő kerámia felületére ragasztott, onnan könnyen eltávolítható, de a használathoz szükséges minden fontosabb információt tartalmazó ismertető is. A szöveg célirányos, mégis minden praktikus részletre kiterjed.

A rúd nagyon hosszú. Király! Akár egy Tramontina machete is fenhető vele, és ez még csak nem is vicc. Persze ha valakit zavar ez a méret, letörni is lehet belőle, de szerintem már csak azért is érdemes ilyen hosszúra hagyni, mert külön kézvédős markolata nincs, tehát a kezet leginkább az védi a sérülésektől, hogy egyszerűen messze lehet az éltől. (Már kapható hozzá külön kézvédő gyűrű, a szerk.) További előny, hogy a markolat hiánya miatt a rúd mindkét vége alkalmas a munkára.

Kesportal: hcdw 1024x768

A készítő szerint ez a darab használható szárazon is, de ahogy próbálgattam, nekem vizesen ez is jobban szerepelt. Nem kell túl hosszú áztatás (5…10 perc), mégis érezhetően lágyabb a megmunkálás, kíméletesebb a koptató hatás (nem csiszol annyira, tényleg inkább koptat), és kevésbé hajlamos a kés éle belekapni a felületbe. Ez utóbbi sajátosságra érdemes még pár szót vesztegetni.

Egy fenőkő használatakor általában mindenki arra gondol, hogy minél keményebb, annál jobb. Ez bizonyos mértékig így is van, de nem egészen. Nyilván nem szeretjük, ha a kő a használattól hamar kigödrösödik, elkopik. Ez érthető is. Viszont tapasztaltabb fenőkő használók bizonyára érszrevették már azt is, hogy egy igazán kemény kő csiszoló hatása sem marad állandó. Tehát alakilag a kő nem változik láthatóan, de a felület mégis kopottabb lesz, és ennek megfelelően a csiszoló hatása gyengül. Ösztösen felmerül ilyenkor az emberben, hogy jó lenne a felületet valahogy újra újjá tenni, valahogy felfrissíteni. Az egyszerű elmosás, vagy a felület újra átcsiszolása általában nem oldja meg ezt a gondot. Talán egy jól megválasztott homokszórási technológia segíthetne, de ez is csak találgatás. (Sajnos ez nem működik, a homokszórás egyenetlen felületet hoz létre, mondja a készítő, Balogh Attila – a szerk.) Legtöbbünknek nincs is otthon ehhez megfelelő berendezése, meg ha lenne is, még ki kellene tapasztalni, hogy melyik kőhöz milyen nyomással, milyen homok (szemcse) lenne megfelelő. És itt jön a képbe az a jellemző, ami igazán megfogott ezekben a kerámiákban. Egészen kivételesen optimális a keménységük. Megfelelő szögben tartva az élt, a benedvesített felület megmunkálás közben épp annyira „lazul fel”, hogy a szennyezett rész lemosásával egy nagyon minimális mennyiség távozik a kerámiából is. Épp annyi, hogy gyakorlatilag a megmunkáló felület képes folyamatosan megújulni. Tehát nem fog látványos gyorsasággal kigödrösödni, de nem is lesz rövid használat után „kopott kő” érzésünk tőle.

A „gyári” induló felület egyenetlenségeinek elsimulási folyamatát itt ne keverjük össze a csiszolószemcsék kopásával! Ennél az eszköznél a kész felület szükségszerűen sima, de az újonnan vásárolt darabok esetében még finom érdesség tapasztalható, ami csak az első egy-két fenésig marad ilyen. Ezzel gyakorlatilag elmondtam a lapos „kő” munka közbeni viselkedését is. További pozitívum, hogy ha a felületi réteg elzsírosodna, vagy a túl meredek szögben tartott él itt-ott belekapna, zavaró felületi hibát hagyva maga után (ami pl. egy fenőacélnál gyakorlatilag javíthatatlan), ezeknél az eszközöknél más csiszolóanyagok (csiszolóvászon, csiszolópapír, egy másik fenőkő, stb.) használatával, egy újracsiszolással házilag is javítható.

A lapos kerámiát élszalagos (S30V) és skandináv élezésű pengével (AISI O1) is kipróbáltam. Mivel az ilyen finom felületű fenőeszközök nem alkalmasak nagyoló megmunkálásra, ezért tudomásul kell venni, hogy a durva fenőköveket nem tudják kiváltani. Igaz, nem is ez a céljuk. Ezeket az anyagokat olyan esetekben célszerű használni, amikor a kések vágóéle alapvetően még rendben van, csak egy fenésre érett már meg az idő. Tehát ezek a kerámiák tényleg FENŐ, és nem élező tevékenységre valók.

A csiszolt felület érdessége szemre nehezen állapítható meg, de talán olyan P500…P600 körüli nedves csiszolópapír csiszolási nyomához hasonlítható. A „sokezres” japán vizes kövek polírozottnak is nevezhető felületéhez képest az eredmény szinte durva, de arányosan a megmunkálás is rövidebb időt igényel. Úgy vélem jó választás akkor, ha a kés tényleg gyakorlatias munkára kell, hogy megfeleljen. A saját próbáim után valamennyi kés éle alkalmassá vált arra, hogy a megfeszítve tartott hajszálaimra kis tollakat faragjak, a hajszálak átvágása nélkül. Ez azért is figyelemre méltó, mert a fenéseket némelyik esetben már olyan erősen használt konyhai késeken is kipróbáltam, amelyek már rég nem fenésre, hanem egy tisztességes nagyoló élezésre is rászolgáltak. Egy kicsit erősebb élszöget választva még ezeknél is sikerült elérni a fentebb jelzett szintet.

Több helyen hangoztattam már, hogy egy jó minőségű durva kő egy elhivatott élezni tanuló számára a legfontosabb eszköz. Abban az esetben, ha valaki már ott tart, hogy az alapokon túl van, és szeretne valamivel magasabb élezési minőséget is elérni, akkor ezek a kerámia élezők igen versenyképes árakon tudnak kellemesen magas minőségi szintet nyújtani.

Egy újabb eset, amikor büszkék lehetünk arra is, ha valami hazai.

Hegyes Sándor

A szerző összefoglalója a fenésről

A Haidu honlapja

21 hozzászólás


  1. 1 daAscoli

    Tavaly decemberben vettem Attilától egy élező rudat. Nekem bevált.

  2. 2 Hapci

    Ahogy látom, itt a többség a különféle bonyodalmas, precíziós élszalag-képzésre alkalmas rendszerek híve… a Haidu kövek jó tulajdonságai konyhakéseknél tűnnek ki leginkább.
    A porcelánrúd jóval hatékonyabb a fenőacéloknál, viszont több odafigyelést (célszerű nedvesíteni, törékeny) igényel.

  3. 3 Rémuszbácsi

    Hasznos és élvezetes kis olvasmány számomra… 🙂 És tényleg külön öröm,
    hogy egy hazánkfia ilyen minőséget produkál! Köszönet a cikkért!

  4. 4 Wlad24

    Remek cikk gratulálok hozzá !
    Btw. aki „komolyan” gondolja a élezést, az azért a „precíziós élszalag képző berendezés” mellett, kb ugyanolyan gyakran ragad, fenőkövet, acélt….így a kettő szvsz. nem zárja ki egymást…
    Jó példa erre az Edge Pro, ami bármennyire is polírozott élt csinál, mellé jár egy kerámia rúd is…szerintem nem véletlenül….

  5. 5 Mudi

    Nagyon tetszett a cikk! Nekem ez most amúgy is egy akuális probléma, remélem mielőbb kipróbálhatom és is.
    Valahol tapizhatóak ezek a kerámiák?
    Sanyi, köszönöm a segítséget!

  6. 6 sápadtarcú

    Köszi a cikket, jó volt olvasni. Jövő héten nagy izgalmamba beszerzek egyet!

  7. 7 ponggi

    Nekem egy Haidu fenőrudam volt, gondolom hasonlóan kemény, mint a kő. Nekem puha volt! Szerintem egy kerámiába azért ne tudjon egy kés belevágni, annak ellenére, hogy Sanyi felületmegújulási érve jogos. Tartok tőle, hogy a gyártó nem tud keményebbet készíteni, azért lett ilyen… Azért még reménykedem.

  8. 8 hegyespenge

    Ponggi, jogos az észrevétel! Pár keményebb húzásnál már nekem is sikerült belehúzni úgy a kést, hogy szabályosan porzott (mármint a rúd, nem a kés 🙂 ). Ez tényleg nem szerencsés, bár ehhez az ideálisnál meredekebb szögben, és nagyobb erővel is kellett dolgozni rajta.

    Végül is én annyit változtattam ebben az esetben, hogy ha olyan pengét akarok vele fenni, amit láthatóan erősen kell majd rányomni, akkor ez erős mozdulatokat a másik irányba (a pengehát felé tolva) végzem, a sorjalehúzást, vagy finomítást meg az él felé húzva kis erővel, és úgy nem volt gond.

    Ez egy fenő eszköz. Nem való nagyolásra. Ez tény.

  9. 9 Hapci

    Ponggi: a gyártó tud keményebbet készíteni, viszont a minták elkészülte után páran teszteltük a különböző verziókat és egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy nem a legkeményebb a legjobb (annak már alig volt anyagot eltávolító hatása, kb. olyan volt, mint egy porcelántányér alja).
    Így aztán Attila a 2. legkeményebb változatot kezdte sorozatban készíteni. Ez is keményebb, mint a szögletes kövek, vagyis a Sanyi által leírtakat betartva akár szárazon is használható.

  10. 10 ponggi

    Hapci, nekem a Spyderco kerámiái, és a Fällkniven kerámiáról vannak ismereteim. Ezekhez képest a legkeményebb Haidu prototípusnak mennyire volt eltávolító hatása?

  11. 11 Hapci

    Ponggi: nem tudom összehasonlítani, mivel én meg azokat nem próbáltam. Ha ismered az Ikea-féle Flaksa rudat, kb. olyan volt a legkeményebb kísérleti anyag/égetés kombináció.
    Ha érdekel, kevés próbálgatásra tudok mutatni/kölcsönözni lapos kő formában, van még belőle egy darab, illetve Attilának talán van belőle rúd is.

  12. 12 ponggi

    Jó lenne kipróbálni. Ha lehet, hazai cuccokat veszek.

  13. 13 tuske698

    Én is kaptam töle egy fenöt tégla formájut a gyémántos cuccaim után ez kellemesen finomra huzza a z éllszallagot

  14. 14 Golbat

    Gratu Sanyi, ismét egy jó írás Tőled! 🙂
    (Egy fél méteres békebeli kerámia fűtőszálbetét most is itt figyel a monitorom alatt, épp tegnap használtam S30V karbantrtásra. Az is porzik szárazon…)

  15. 15 wartowski

    Tényleg jó lehet az ár-érték aránya, ráadásul magyar termék! Biztosan venni fogok belőle. Remélem be lehet rakni majd minőségre is a King-Sun Tiger-Naniwa-Shapton-Cerax-Sigma hatos mellé, jelenleg ezekből használok. Ezek se olyan rettenetes drágák, pláne hogy japán kövek.

  16. 16 ponggi

    Elkezdtem kipróbálni a piros, és fehér Haidut…

    A kis fehér Haidu akinek van Spyderco kerámiája (elsődlegesen a két fehér) annak ki kell próbálni slurry (iszapoló) kőnek! Egy kategóriával emeli az élezés minőségét! Must have!

    A piros téglakerámia pedig az igazán tökéletes! Egy trükkje van, csak slurryval használható, viszont úgy dolgozik mint állat! D2, 12C27 egyelőre. Slurrynak a kis fehért használtam.

  17. 17 révészbicska

    Nekem a 400-as nemeskorundos Tyrolit vált be a 12C27-hez, ezt sajnos elfaragja, de a KO-13 hoz valószínűleg jó lehet.

  18. 18 révészbicska

    Nehéz lehet eltalálni azt a szemcsenagyságot és keménységet, hogy az öntisztulása és a fenőképessége is jó legyen, ezen kellene a gyártónak kísérleteznie.

  19. 19 csulak

    Jo cikk, es mint mindig tanulni lehet belole, koszi Sanyi.

  20. 20 Balogh Attila

    Kedves Mindenki!
    Köszönöm a figyelmet és az érdeklődést, a weboldal statisztikákból látva a mai napig is van érdeklődés a termékek iránt. Épp ezért szeretném jelezni, hogy a cikk megjelenésétől eltelt időszak alatt elég sok minden változott a fenőkövekkel kapcsolatban. Sikerült új anyagokat (SiC), új keverékeket készíteni. A fenőrúd, mint olyan, megszűnt a kínálatban, mert bár jó volt az anyaga, a hossza és vékonysága miatt elég sérülékeny volt a visszajelzések szerint. De helyette lesz egy már bevált és népszerű méret kicsit továbbgondolt változata azoknak, akik esetleg mégiscsak gondolkodnának egy porcelánban. Ez a HCJ méret lesz, ami hamarosan megtalálható majd az interneten is. Remélem ez a méret és forma jó kompromisszum lesz majd az elkövetkezendő időkben.
    Az él legyen veletek! 🙂

  21. 21 Zenaldiak(Balog Gyula)

    Várjuk nagyon az uj köveket…:D

Hozzászólok

Hozzászóláshoz be kell lépned.