Nemrég mutatták be itthon is a The Expendables című filmet (magyar cím: A feláldozhatók), amely soha nem látott mozis késbőséggel és késhasználattal kényeztet bennünket. Magától értetődő dolog, sőt, szakmai kötelességünk is, hogy ezen örömteli tényből kiindulva a Késportál foglalkozzon a művel. Alaposan utánajártam tehát, hogy pontosan milyen készítők milyen bicskáit, tőreit, bowie-jait és dobókéseit láthatjuk a vásznon. Figyelem: igyekeztem nem lelődösni a poénokat, de némely, a történettel kapcsolatos információk azért szerepelnek a szövegben.
A filmmel kapcsolatban először is említsük meg két, a kellékekkel és a késekkel kapcsolatosan is fontos nevet. Az egyik Kent Johnson, aki az 1989-es Tango és Cash óta minden Stallone-film fő kellékese, a legutóbbi kettőnek (John Rambo, The Expendables) pedig fegyverkoordinátora is volt. Nem ma kezdte tehát az akciófilm-szakmát. Mint az alábbi képen is látszik: bár ez a Strider nem került be a filmbe, a kellékesek a forgatási helyszíneken is igencsak minőségi választékkal bírtak.
A másik egy késes berkekben igen ismerősen csengő név: a főleg fantasy- és dobókéseiről ismert Gill Hibben. Ő is Stallone régi haverja, lévén, hogy az 1988-as Rambo III.-hoz már ő tervezte az irdatlan nagy bowie-t. Stallone akkorra már több Hibben-kést is birtokolt a gyűjteményében, így esett a választása pont rá. (Sly késes tekintetben egyébként igen rendes fickó: nagy pengebarát, a BladeForums-on is elő-előfordul – egyébként mindez állítólag Angelina Jolie-ra is érvényes, gondoltátok volna?) Hibben tervezte aztán a negyedik filmben, a John Rambóban látható golok-szerű kést is. A személyi feltételek és az akciófilmes tapasztalatok tehát adottak voltak. A filmben a Hibbeneken kívül azonban jóval több kés is szerepel, én „in order of appearance”, azaz a filmbeli megjelenésük sorrendjében igyekszem bemutatni őket.
Rögtön az elején megismerjük a talán leglátványosabban mutogatott darabot: a Hibben által a film számára saját kezűleg készített nagy, klasszikus bowie-t. Ez az a kés, amelyet Gunnar (Dolph Lundgren) szorít Ying Yang (Jet Li) torkához, és amelyet nem sokkal később Christmasnak (Jason Statham) ajándékoz.
Formáját tekintve nem különösebben egyedi tervezés, ami nem is csoda, hiszen ez az egyik „történelmi” bowie: ez a Joe Musso-féle kés, amit az tett híressé, hogy elvileg ilyennel küzdött Jim Bowie Alamóban.
Kereskedelmi forgalomba két változat kerül belőle. Méreteiket tekintve ugyanolyanok: 35 centis penge és 52 centis teljes hossz, nagy „S” alakú kézvédő és a pengeháton réz pengefogó (blade catcher) jellemzik mindkettőt. Az exkluzívabb változat mindössze 100 számozott példányban készül, maga Gil Hibben által 440C-ből, a markolat elefántcsont-mikarta, rajta a főszereplők motorjain is látható hollós-koponyás Expendables-jelképpel, amelyet mind a száz példányra egyedileg készített Hutch scrimshander-művész. Ez a változat potom 1850 dollárt kóstál. Aki úgy gondolja, hogy ennyi pénzt talán inkább most nem szánna egy eredeti Hibben-késre, az megveheti a mester számos kreációjának liszenszét bíró partnere, a nem annyira minőségi termékeiről, mint inkább gazdag mallnindzsás és fantasy-kínálatáról híres United Cutlery által gyártott (kínai) változatot is, 3Cr13 (nagyjából 420-as) acélból és műanyag markolattal, de csak mintegy 100 dollárért. (Az Expendables-markolat helyett sötét pakkafával is kapható).
S hogy rögtön föl is rúgjam a magam által teremtett szabályokat: bár a filmben később kap szerepet, intézzük el egy füst alatt mindkét Hibben kést, és vegyük előre a sorban a Barney (Stallone) által a végső küzdelem egy jelenetében igencsak látványos villanást kapó Old West Toothpicket.
Ez egy tizenkét hüvelykes (kb. 30 centi) pengéjű harci kés, amelyet a hagyományos Arkansas Toothpick ihletett. Az Arkansas Toothpick atyjaként azt a James Blacket szokás emlegetni, akit a bowie egy másik megalkotójaként is számon tartanak (ezt az egész katyvaszos bowie-ügyet összefoglalom majd egy másik cikkben, csak hogy tisztán lássuk, miért nem látni tisztán…). Ez a kés Stallone kezében a végső küzdelmek egyik nyitójelenetében kap egy elég komoly következményekkel járó megjelenést. Szintén készült belőle egy száz darabos széria is, de az Alamo bowie-hoz képest csak 1650 dollárért.
A film fő késmániása Christmas (Jason Statham), aki harcban előszeretettel operál dobókésekkel, de civilben is mindig van nála néhány. Az első, ami barátságosan megvillan, egy hagyományos olasz, rugós stiletto, amivel a Mickey Rourke alakította Tool garázs-tetoválóműhelyében célba dobál.
E tevékenységben csatlakozik hozzá Rourke is, aki chopperes, tetkós rocker mivoltához igen stílusosan nem mást, mint egy Cold Steel Large Espadát tart a zsebében és dobál a táblába a stiletto mellé.
Statham másik, késszempontból látványos jelenete az, amikor a volt barátnőjével csúnyán elbánt nagyarcot (és vele az egész csapatot) rendberakja a kosárpályán, s ebben szerepet kap a „civil”, kivitelét (de nem formáját!) tekintve fölöttébb dzsentlemanus bicskája is.
Nos, ez a folder nem más, mint egy Darrel Ralph custom, méghozzá egy AXD (Aftermath Xtreme Duty) 3D Tanto. Hoppá, kérem, itt már nem akármivel gurigázunk! Ilyenkor derül ki, hogy azok, akik a kések összeválogatásában részt vesznek és a döntéseket hozzák – azaz minimum Kent Johnson és Stallone –, értenek-e a témához, illetve igényesek-e annyira, hogy nem csak filctollal karikázgatva válogatnakak egy Cold Steel katalógusból. Nos, ezzel a késsel semmilyen szempontból nem lőttek mellé, az biztos.
Végül pedig jöjjenek a dobókések. Statham ugyanis nemcsak az (egyébként igen jól kinéző) halálfejes céltáblába hajigál, hanem természetesen a harcos akciójelenetekben is előszeretettel cselekszik így. Ilyenkor igen jellegzetes késeket használ: fekete bevonatos, lándzsahegyú, hátul méretes gyűrűben végződő, zsinórmarkolatos dobókat.
Ezek egészen pontos és hiteles azonosításába azonban még a BladeForums dedikált késdobálás/dobókések fórumának is beletört a bicskája. A legközelebbinek a Naruto, Hapkido stb. néven árult dobókések tűnnek, a nagyobb, 9 hüvelykes változatban, bár a filmbeliek mintha ennél is kicsit nagyobbak lennének. Linda Hibben információi szerint azonban nem is kereskedelmi forgalomban kapható dobókések, hanem egy ISS nevű, filmes kellékek bérbeadására specializálódott cégtől szerezték őket. Mindenesetre látványos darabok, én bizony izibe’ kipróbálnám őket.
A filmben szerepel egy látványos borotvakés is, erről az e témában illetékes Pamacs és penge blogon olvashattok részletesebben.
Végül pedig egy érdekesség: a produkcióhoz előzetesen a Fehrman Knives-tól is kértek be modelleket, s egy ideig úgy is tűnt, hogy az alant látható Blood Moon is szerepet kap benne – olyannyira, hogy a Tactical Knives 2010. májusi száma is erről adott hírt. Szegény Fehrman Knives-nak ez persze kiváló előzetes reklám volt. Nem tudom, ők maguk vajon mennyire feküdtek rá a dolog hirdetésére, de az biztos, hogy ha egy hajszálat sem tettek keresztbe, akkor is jópár kést adhattak el csupán azért, mert a Tactical Knives szétkürtölte a hírt. A Blood Moon azonban végül mégsem került be a filmbe – amitől rossz nyelvek szerint aztán rögtön az ára is a felére csökkent. A korábbi árát ugyan nem ismerem, és persze az ügy részleteit sem, de az biztos, hogy a cég honlapján a modellnél külön megemlítik, hogy nem szerepel a filmben, illetve a fórumukon Eric Fehrman nyilatkozatot is közzétett erről.
Fölmerül a kérdés: a szokatlanul profi késfelhozatalnak vajon a készítők ezirányú érdeklődése és igényessége, vagy inkább a marketing-e az oka? Szerintem mindenképp az előbbi. Ha a filmben előfordulő márkákat, modelleket ilyen szempontból is vizsgáljuk, akkor egyértelmű, hogy mint szándékosan a filmhez alkotott termékekből, a produkció utólag csak a Hibben bowie-k United Cutlery-s, olcsóbb változatából eladott mennyiség után számíthatna royalty-ra – de elvileg még az is megoszlana köztük és a késeket tervező Hibben között (ez persze szerződés kérdése is). Azt nem tartom éppen lehetetlennek, hogy a Cold Steel esetleg fizetett a „product placement”-ért, azaz a termékelhelyezésért, de ennek meg ellentmond az, hogy ez a reklámtípus inkább már ismert márkák és termékek esetében működik, ahol egy villanás is elég ahhoz, hogy a néző azonosítani tudja. Márpedig ebben az esetben a nézők 99%-a nem ismer föl egy céltáblába vágódó Cold Steel modellt; nincs rajta vagy nem látszik azonosítható felirat, logó – egy megfelelően befordított, asztalon „csendéletező” sörös- vagy kólásdobozzal ez működik, itt nem. Utólag rákeresgetni végképp csak a hozzánk hasonló késmániások fognak – akik viszont többségükben meg már túlságosan is szakértők és válogatósak ahhoz, hogy csupán egy film miatt megvegyenek egy bicskát. Persze egy USA-méretű piacon már ebből is megérheti némi pénzt kifacsarni, szerintem a CS mégsem fizetett. Hibbenen kívül senki más késes márka vagy név nem szerepel a stáblistán, márpedig ha egy cég fizet, vagy terméktámogat, akkor az esetek többségében a stáblista végén megemlítik, mint támogató – ezt általában a cég is elvárja, naná. (Ismét: hacsak másról nem szól a szerződés.)
Azt is tudjuk, hogy Darrel Ralph gyakorlatilag utólag értesült arról, hogy a kése bekerült, és bár a Fehrman végül nem jutott be, az ő sztorijának körülményeit is ismerjük: a produkció által kiválasztott és bekért késeket küldték el „castingra”, amelyek akár be is kerülhettek volna – de pénzről az ő esetükben sem volt szó.
Az igen hangsúlyos szerepet kapó dobókésekről pedig ki sem derül biztosan, hogy pontosabban mik is, márpedig ha a késeken esetleg realizálható profit számított volna, semeddig nem tartott volna a dobókéseket is (a műfajban ráadásul igen otthonosan mozgó) Hibbentől rendelni, és aztán a United Cutlery-val sorozatgyártatni. Mindezek alapján tehát azt gondolom, hogy a kések reklámereje és esetleges kereskedelmi hozadéka egy ilyen volumenű produkciónál elhanyagolható, és a film késválasztásait a készítők érdeklődése és igényessége irányította.
Nos, aki a filmet még nem látta, de az olvasásban és a képnézegetésben idáig eljutott, reményeim szerint mostanra annak is egyértelművé vált, hogy a magunkfajta késbarátoknak a The Expendables bizony kötelező darab. Akinek tehát ez még hátravan, innentől nincs is más dolga – mars a moziba.
Rózsa Edvárd
Képek: web
Az Internet Movie Firearms Database kiváló oldala a filmben látható tűzfegyverekről.
Kiru! Látom nem restelltél utánanézni a részleteknek Ed,
amúgy a film péntek esti popcorn-sör mellé simán jó!
Király cikk lett Ed ! 🙂
Nekem tetszett a film is és tényleg vannak benne késes jelenetek bőven. Ez kuriózum a mai lőfegyveres akciófilmek idejében.
Ui.: a bowie-s cikket kíváncsian várom … 🙂
Kiraly ez a cikk 🙂
Klassz cikk, és a filmet is meg kellene már néznem… 🙂
Jó a cikk! Mint a Ninja Assassint, ezt is kizárólag a kések miatt fogom megnézni 😛
Számomra legfontosabb információ, hogy (vélhetően) Angelina Jolie is szereti a késeket. Most nagyot nőtt a szememben (amúgy is megérne 1 hét ajtócsapkodást 😆 )
Köszi ED! Te vagy az ÁSZ!
Még én sem láttam…de most már tuti, hogy megnézem. 😀
THX Ed! 😉
Ez tök jó volt! Öröm az ilyeneket olvasni.
Na, így mindjárt más, megnézem a filmet. Tetszett a cikk. Köszi Ed!
Golbat nézd meg nem fogsz csalódni 😀
🙂 Király!
(Illetve Betyár! 😉 )
A cikk nagyon teccik, de a filmeket csak ezért nem fogom megnézni.
Jó a cikk, jó a film!
Egy kicsit sok a hulla, de jó.
Köszönöm mindenkinek a szép szavakat. Viszont-viszonzásképp megígérem, hogy a nemsokára bemutatandó, és Danny Trejo barátunknak köszönhetően (mert benne ilyen szempontból azért nehéz csalódni) reményeim szerint szintén kés- (és egyéb penge-) gazdag Machete c. filmről is hasonlóképpen beszámolok majd. 😉
A film mindenkinek kötelező darab, aki a nyolcvanas-kilencvenes években képes volt hangalámondásos vagy eredeti nyelvű (persze nyelvismeret) nélkül rongyosra nézni Chuck Norris, Stallone, Schwarzenegger és mások filmjeit, csupán a jobb-rosszabb akciójelenetek miatt.
Én nemrég láttam, és nem kellett csalódnom Sly-ban, aki a jelek szerint úgy tudott haladni a korral, hogy mellette nem felejtette el, honnan jött.
A történet egy kissé klisészerű ugyan, bár ez nyilván szándékos is, a kemény akciók, a szűkszavú, macsós párbeszédek azonban kárpótolnak mindezért. Na meg a kések, még ha egy-egy darab eldobása után azt gondoljuk, mi bizony nem vetemedtünk volna ilyesmire. 🙂
Jah, és hogy el ne feledjem, a cikk is kiváló! Kösz, Ed.
Király a cikk és szerintem a film is az volt. Nem csak a kések terén, de a lőfegyverek terén is. A Noveske féle M4 tuningtól majdnem magam alá csináltam…
Tegnap este jutott eszembe, hogy szerepel a filmben egy neonzöld színű, igen tetszetős borotvakés is! Ennek színrelépése is „komoly következményekkel jár” 🙂
Gratulálok az íráshoz, megnéztem ma a filmet, nem semmi!
Jöhet a bowie cikk! Érdeklődve várom.
Update: a cikk vége kiegészült a végül be nem került Fehrman-kés sztorijával, egy képpel és linkkel a borotvakésről, illetve az ez iránt is érdeklődőknek egy igen jó linkkel a lőfegyverekről! 😉
(BB, a borotvakést ugyanis szándékosan felejtettem ki, amíg megírom róla a kis posztot odaát… 🙂 )
ED te vagy az ászok ásza! 🙂 Nem vagyok nagy rajongója a borotvakéseknek, de ez a neon darab nagyon magával ragadott. Még egyszer köszönöm az összefoglalót!
megvan a film blu-ray-en nagyon jó (szerintem)
Az Aftermath Xtreme Duty 3D Tanto a film elején is szerepet kap. Azzal vágja le Christmas (Jason Statham) a „büntiben” lévő Gunnar (Dolph Lundgren) kezéről a kötözéket.
A cikk király, a film rettenetes. Persze tudom, ne várjunk művészi mélységet Sly-tól (sosem arról volt híres), de amennyire a Rambo I kultuszfilm lett, az „Expendables” nem lesz az, mert az ég világon semmi tartalom nincs benne a látványos (?) akciójeleneteken kívül.
Kösz Ed, hogy ilyen szépen kielemezted a film késeit, egy kérdésem lenne csupán: a rettentő gonoszarcú vörösbarettes elnöki elitkommandó katonáinak kissé machete-jellegű (ha jól láttam legalábbis) késéről lehet tudni valamit?
joni, szerintem nem is akar ez kultuszfilm lenni, és Stallone sem akarta annak. Nekem nem volt rettenetes, sőt, tetszett – igaz, nem is voltak elvárásaim a tartalmát illetően. Úgy ültem be, hogy na, most akkor nézünk egy jó kis hentelős filmet. Mert időnként jólesik az nekünk, férfiaknak, lássuk be… 🙂 Sőt, azt mondom, ha Stallone erőlködött volna a tartalmat illetően, talán még rosszabb is lett volna. (Ez már a John Rambónak (Rambo IV.) is előnyére vált, hogy nem is akarta erőltetni a mondanivalót, az üzenetet, a politikai korrektséget.)
Ami a latino kommandó késeit illeti, semmilyen forrást, utalást nem találtam, ha menet közben beleakadnék valamibe, akkor természetesen kiegészítem a cikket és szólok! 😉
Kiválló a cikk, még sok ilyet a jövőben!
Persze ha csinálnak még sok-sok ilyen „késes” filmet.
A film is kitűnő volt a maga műfajában, gondoljatok csak bele mit kell nyújtania egy akciófilmek…sztorit, vagy hentelést. Persze én elfogult vagyok, mert Rambón, Commandón, meg Magányos farkason nőttem fel..(meg is lett az eredménye, néztem volna inkább több kisvakondot)
És végül még csak annyit hogy szerintem Rourke Espada-ja nem large hanem medium.
Wlad, large az. 😉 Az espada nem S-M-L, hanem M-L-XL leosztásban létezik. Az azonosítást könnyűvé teszi, hogy a mediumnak nincs is hátsó ujj-nyúlványa, az XL-en pedig ugyanez már nem is hátra, hanem középre esik.
Nem filmesztétikai portál ez, tehát leteszem a fegyvert és nem nyitok vitát Sly mester kiválóságáról. A lényeg, hogy jó sok penge volt a filmben, bár azért ugye nem egészen arra használták, amire mi szoktuk általában … (Legalábbis én magam viszonylag ritkán csapdosom le chicano elvtársak karját a zsebkésemmel…)
joni, joni, csúsztatolol! Senki nem akart szobrot állítani Stallonénak, és ha neked nem tetszett, akkor én azt tisztelem, kész. Az biztos, hogy voltak ennél sokkal rosszabb filmjei is, és az is biztos, hogy a Rocky I. helyett erre biztos nem kapott volna Oscart – hacsak nem a legválasztékosabb fegyverfelhozatal-kategóriában, ha lenne ilyen… 🙂
Én kérek elnézést!
L helyett XL volt a fejemben……meghülyülök a késektől…:O
Valóban a középső méret! Párszor már álmodoztam az xl-ről az oldalukon
……nem szól szám…..
http://www.youtube.com/watch?v=4OO9gHsscyc
Ámen!!!
Ed: én simán állítanék szobrot Sly-nak 🙂 azzal semmi probléma. De visszatérve a késekre: szerinted mi lehetett az oka a profi késfelhozatalnak? A készítők ezirányú érdeklődése/igényessége vagy inkább a marketing? Bár gondolom a film összbevételéből elenyésző hányadot jelent az eladott kések utáni nyereség.
joni és mindenki, a kérdés nagyon jó, válaszoltam is, de aztán úgy éreztem, hogy a cikkbe is beleillik, úgyhogy inkább beszerkesztettem, mint utolsó előtti két bekezdés. (A Fehrman kép után kezdődik.) 😉
Kösz a választ ed! És csak így tovább Sly (és a többiek)! A The Expendables 4-ben (története röviden: Sly egy floridai idősek otthonából kiszökve összetoborozza régi csapatát, ezúttal a kaliforniai kormányzóságból kibukott Arnie is beszáll, mert a kormányzói nyugdíjból nem tudja kifizetni a számláit, és némi pofozkodás után megállítják az észak-koreaiakat, irániakat, marslakókat, bárkit, bárhol, majd jöhet a mészárlás) reméljük szinte már csak késeket fogunk látni minden mennyiségben. Tényleg, mi ez a késes reneszánsz? Machete, Expendables stb., újra divatba jött a késelés?
…Puska a nyomiknak, kés a profiknak….
Érdekes felületkezelése lehet Jason Statham dobókéseinek … amikor először keverednek harcba a helyi katonákkal, van egy jelenet, amikor nyakon dob egyet, aztán odalép hozzá és kirántja a tövig befúródott kést, és újra használatba veszi. A pengén sehol egy vércsöpp. Szóval ez valami spéci vértaszító bevonat lehet … 🙂
nagyon szeretem ezt a filmet én is forgatok ehez hasonlót. 😀 de bele vagyok buzúva ebbe a filbe
Edus, gratulálok az ismételten színvonalas és alapos elemzésedhez!
Ákos, köszi! Pont itt a második rész…
Csak most értem ide, de jó, hogy ideértem és elolvastam.
Hasznos cikk, bizony.
A dobókásek tekintetében pedig biztosan le lehetne írni, hogy a karikás végűek bizony kínai
eredetűek …úgy a nagyon távoli múltból, mivel utánnan a távol-keleten is elterjedt.
De a kínai ős-hős korban a kardok is ilyen karika végűek voltak.
Üdv
Tanto