Késportál

Idén sem maradt ki az IWA-n tett látogatás. A tengernyi látnivaló és kiállító, az óriási terület és a szűkre szabott időkeret okán a magam részéről próbáltam azokra a kiállítókra koncentrálni, melyekről / melyektől kicsit kevesebb információ áramlik webszerte. Hála a Shot Show 2014-nek, a nagy és kurrens gyártók újdonságaival mostanra már mindenki tisztában van – őket csak érintőlegesen fogom emlegetni.

Kershaw: kevésbé izgalmas stand, néhány érdekesebb részlettel. Rick Hinderer saját kezűleg mutatta be a ZT 0180-at, ami korábbi késére, a FieldTac-ra alapoz. Egyedül az acél extra, egészen konkrétan Vanadis 4 Extra. Kép erről nincs, eldumáltuk az időt (vagy legalábbis próbáltuk), ezen a linken látható, miről van szó.
Egészen fura dolog is kiderült: Hinderer szerint jó a vaskos, drabális markolat, mert használat közben ettől nem lesznek víz és vérhólyagok az ember kezén. (Ugye mindenkinek eszébe jutnak pl. az Ontario mikarta markolatai?) Érdekes megközelítés, csak valahogy az az érzése az embernek, ilyen esetben a kéz többet dolgozik, mint a penge. Az elvékonyítottabb pengekialakítás (laposabb leélezés) ötletét Mr. H. nem kommentálta. (…és amúgy is mi voltunk a cserépedények, minek mentünk oda okoskodni.)
Az Emerson kollaborációs modelleket nem sikerült felfedeznem, pedig érdekelt volna. Lehet, csak gyengült már a figyelem, mire a Kershaw stand sorra került.

(Volt II – nem új, de legalább jópofa.)

(¾ Ton – ez sem új, viszont ötletes kis kés)

A Lonerock sorozat viszont egészen pofás (vadászkésnek szánt, olcsóbb modellek), és a képen a fölső, a Thistle (gombbal oldható keresztzáras) sem rossz kis kés. A kevésbé pénztárcabarát ZT késeket kicsit kikompenzálják pénztárcabarát modellekkel. A K-textúrás késnyél is gyakran visszaköszön.

Extrema Ratio: No, itt kicsit elgurult a gyógyszer a marketing oldalon, amikor a portékát tervezték. Jó hír, hogy a legfontosabb modellekhez elkészítették a gyakorló változatot is, szép kék pengével. Mondjuk a kukri-forma nagy vasakhoz miért, az nem teljesen világos, de értsenek ők jobban hozzá, biztos kell az is.

(Shrapnel gyakorló változat)

Egész ügyes többfunkciós bicskák is készültek, nem a megszokott multitool-filozófia szerint, hanem külön ráépíthető adapteres megoldással.

(ER Police Evo – nagyítható)

Mentőkés, Extrema módra, Police III néven.

(nagyítható)

Valamiért egy csomó gyártó érzi úgy, hogy saját túlélő-csomagot kéne árusítania. Az ER sem különb, itt látható a képen a kis kompakt túlélő-csomagjuk.

Ami kiveri a biztosítékot: taktikai, brutálmarkolatos multitool, szikével. Police SM néven, a szike előtt beépített led-es lámpával az azonnali, harctéri operációkhoz.

(nagyítható)

A RAO II egészen szépre sikerült.

Kicsi, taktikai izébigyó, acéllemezből vágva. Ez is szinte kötelező holmi, akár késes cégről, akár pl. elemlámpa-gyártóról van szó. Itt látható az ER verzió.

Gerberéknél az új vadász-szett egészen használhatóra sikerült. Kedvencem ebből a halomból a kisbalta (bárd?), kényelmes fogású, könnyű, kicsi (a Myth fantázianevű késekkel van dizájn szempontjából egy csokorban).

Persze lehetett tapizni az éppen aktuális városi túlélő szerszámot is. Szép nagy darab, egészen jópofa, attól eltekintve, hogy a „tokja” egy szedett-vedett, vicckategóriás megoldás.

Az eFect sem mai darab, mégis kiemelt helyen állították ki. Ez egy lassan 5 éves fegyvertisztító-karbantartó készlet.

Kések tekintetében a szokásos bililemez-adaptációk mellett újra elkezdtek értelmesebb acélt (154CM) használni, helyi (USA) gyártás mellett. Lehet, hogy későn eszméltek, de legalább valami mozdul (nem csak a Gerber, más gyártók is próbálják visszaszervezni az anyaországba a gyártás egy részét).

Dél-Afrikai készítőpár, George és Aletta Muller. Elhozták bicskáikat a kiállításra, hogy szélesebb kör megismerje őket. Exkluzív anyagok, mindegyik drágább kivitel, damaszkkal, stabilizált fosszíliákkal, agyarakkal, csontokkal, gyöngyházberakással. Érdekesség, hogy a keresztzár lemezén a golyónak a helyet a lemez elvékonyításával alakította ki a mester.

(Érdekes a clip mintája, viszont kár a zárványos damaszkért… Talán ez az olcsóbb, „B” kategóriás kivitel.)

A Kanetsune ismét hozta a portékáit, különösen érdekesek a tradicionális japánnak álcázott amerikai tantó hegyű példányok.

Külön érdekesség, hogy a Le Chameau standon üldögélő és bemutatót tartó gumicsizma-készítő bácsi is egy „kiridashi speciál” jellegű eszközzel hasította a gumitáblát.

(nagyítható)

Ha már Le Chameau, akkor francia késesek. Szép számban képviseltették magukat, egészen nagy területet elfoglaltak az egyik pavilonban. Főleg a tradi vonal volt az erős, tehát Laguiole-ok hegyei voltak szemlélhetők, késműves és széria változatban egyaránt. Személyes kedvencem, damaszt pengés bicska, talán elefántcsont panelekkel, ezüsthuzalos díszítéssel.

Páros bicska, kettőben – francia hagyományok alapján.

Exkluzív Laguiole vonal. (Halkan megjegyzem, annyiféle példány volt, hogy óvatosan, kellően válogatva is össze lehetett volna szedni a nekem tényleg tetszőkből egy kosárra valót – pedig én nem is annyira vagyok tradi-bicska fan.)

Kis csavarral, bőr markolattal.

Ők pedig a kommersz, kínai cuccot márkanév alatt árusító franciák. A félmarkolatos kiskések teljesen bénák és használhatatlanok voltak, de legalább szép díszdobozban mutogatták a színvariációkat.

A másik vonaluk egész használható, színes, egyszerű kivitelű, hátsózáras bicskák. Szög egyszerűek, praktikusak, igazi kirándulós-reggelizős darabok. A márkanév azonos, Baladeo a félmarkolatos és a színes bicska is. (Nem esküszöm meg rá, de szerintem ezek a színesek már bőven hozzáférhetőek Decathlonban vagy Auchanban.)

(Folyt. Köv.)

BlackWoOd