maç sonuçları

Bombariadó – repesz a konyhában

Norbert barátunk hivatásszerűen használja a konyhakéseket, így nem meglepő, hogy környezetében időnként felbukkan egy-egy érdekesebb darab. A konyhakések világának újabb említésre érdemes darabjáról olvashattok most „the cook”, azaz a szakács tollából.

Kesportal: wubomba 01

Chin Ho Li Steel Knife Factory – maga a történelem. Kinmen szigetének történelme, ahol az elmúlt évszázadban egymást érték a háborús beavatkozások. História arról, hogy a halált és rombolást hozó bombázásokból hogyan születik egy művészi szintre hozott maradandó alkotás, hogyan alakul át a pusztítás eszközeinek maradványa egy békés céllá, miképpen tűnik el materiális emléke a háborúknak.

A második világháború alatt, Kinmen kiemelt célpontja volt a Egyesült Államoknak és a szövetséges légierőnek a japán megszállás miatt. Később a sziget Kína és Taiwan között dúló területi vita áldozata volt, ami elvezetett történelmének egyik legpusztítóbb csatájához, melyben 1958. augusztus 23.-án több mint 400.000 tüzérségi lövedéket lőttek ki területére. Ez azt jelentette, hogy négy bomba jutott minden egyes négyzetlábra a szigeten. A helyi lakosok bunkerekben, alagutakban vészelték át a bombázásokat, melyek a mai napig mementói annak a napnak. A bombázások után maradt milliónyi repesz és bombahéj lett Wu úr története.

A háborúk miatt elapadó vasipari források okán kialakult nyersanyaghiány világította meg az utat Kinmenen Wu úr előtt, aki elkezdte összegyűjteni a tüzérségi lövedékek, bombák, gránátok után maradt repeszeket. Felismerte, hogy a fegyvergyártásban használt kiváló minőségű acélok tökéletes alapanyagai lesznek gyára számára. Így született meg a kinmeni acél kés, amely először meghódította a szigeten lakókat, akiktől kapta a később márkanévvé változott becenevét: MAESTRO WU-t. A kitűnő hírneve miatt egyre népszerűbbek lettek a kései Taiwanon, Japánban és Kínában is.

Kesportal: wubomba 11

Tsong Wu Shan volt a megalapítója a Kinmen Cutlery Industry-nak aki Kwang-Hsu császár (Ching dinasztia) utalkodása alatt tanulta ki a vasöntés szakmáját, Xiamenben, Kínában. Fia, Wu Chao His örökölte később az üzletet és megalapította a „Chin Ho Li Steel Knife Factory”-t, amely elkötelezettje már több mint 80 éve a kések tervezésének és gyártásának. A Wu család továbbra is meghatározza a sorsát a gyárnak, már a harmadik generáció kovácsolja napjainkban a Tseng-Dong Wu kést.

Kesportal: wubomba 12

Minden elkészült kés eggyel kevesebb repeszt jelent, szép lassan átalakítva a maradványait a történelmi eseményeknek. Minden darab kovácsolással, kézimunkával készül. Bár kelendőek a kések, a felhalmozott tartalék Wu úr állítása szerint még a következő 50-60 évben alapanyagot biztosít a gyárnak.

Egy ilyen MAESTRO WU kést kapott barátom, Farkas Gábor, neki köszönhetem, hogy megismerkedhettem az élő történelem egy darabjával. Gábor volt segítségemre a fotók elkészítésében is. A penge hosszúsága 173 mm, melyhez közel 30 centi, egészen pontosan 290 mm teljes hossz párosul. Legszélesebb pontján a kés 50 mm, a lemez vastagsága 2 mm. A kés integrál felépítésű, a markolat és a penge egy darabból készült. A markolat fa betétet kapott, melyek szegecsekkel vannak rögzítve. Az acél értelemszerűen nem rozsdamentes, hiszen többnyire nem abból készítették a gránátköpenyt.

Kesportal: wubomba 21

Kesportal: wubomba 22

Kesportal: wubomba 23

Kesportal: wubomba 24

Kesportal: wubomba 25

Kesportal: wubomba 27

Kesportal: wubomba 28

Kesportal: wubomba 29

Kesportal: wubomba 30

A kés nagyon kellemes fogású, kényelmes. Eredeti élezése nem volt kielégítő, így némi utómunkát igényelt. Az egyébként igen jól dolgozó HAIDU kövek dacára is elég izzasztó feladat volt borotvára élezni. A ráhúzott kb. 16-18 fokos élt sokáig tartja, nem igényel sűrű karbantartást. A penge elszíneződésre hajlamos, de ez a tény a használhatóságot nem befolyásolja.

Kesportal: wubomba 26

Összehasonlítva a Haiku késsel, hasonlóan magas élvezeti értéket ad, hasonló éltartással, számomra kényelmesebb markolattal (én nem kedvelem az ázsiai típusú markolatokat). A többi pontgyűjtős santoku kést igazából csak méretbeazonosítás miatt tettük a képre, nem a Maestro Wu kés ligájában játszanak.

Kitűnő kés, jó anyagból, jó éltartással, nehéz élezhetőséggel. Az EU-ból kb. 100-150 EURÓ környékén beszerezhető 2011 óta.

Biró Norbert (the cook)

Linkek:
http://www.maestrowu.de/start/
http://maestrowu.8898.tw/

14 hozzászólás


  1. 1 Golbat

    Érdekes írás, ráadásul a késkészítés kiváló módszer a „vasszennyezés” hatékony eltüntetésére. 🙂

  2. 2 szerszámedző

    Jó kis cikk . Gratulálok.

  3. 3 Spoon

    Tök jó,érdekes írás!
    Használjátok egészséggel!

  4. 4 Mamut75

    Gratula jól sikerült írás.

  5. 5 kamanart

    Jó cikk, ügyesen kitalálták miből lehet kést készíteni.
    A gépek kapcsolótábláját tehették volna alacsonyabbra. 🙂

  6. 6 szabi72

    Nagyon jó cikk. Érdekes lehet a tudat, hogy egy repeszdarabból készült kést fogsz a kezedben.

  7. 7 Mészáros Gyula

    ez tök jóra sikerült!

  8. 8 Karesz

    A kalapács hangján hallatszik hogy nem „piskótából” készül. De ezek a bomba vagy lövedék testek nem acél öntvényből vannak? Úgy tudom Németországban van egy késes az meg a leselejtezett Leopárd harckocsik torony anyagából készít késeket. A nevét sajna nem tudom. A videót pedig köszönöm, jó lett.

  9. 9 kelapu

    Érdekes újra hasznosítás, nem is tudtam hogy a tesóm telkén mekkora alapanyag bánya volt, mikor a tűzszerészek három napon keresztül ásták ki a mintegy teherautó platóját beterítő mennyiségű repesz gránátokat. Persze úgy be voltunk sz@rva hogy nem is gondoltunk rá hogy mire lehetne majd felhasználni ezeket. Nem biztatnék senkit,hogy mostantól ilyen ásatásokat kezdjen, mert még ott hagyhatja a fogát! Jobb a békesség, és az ilyen kutatásokat inkább hagyjuk az ehhez értő katonákra.

  10. 10 Nyúltestrész

    Nem semmi, gratula a cikkhez!!
    Pár éve ezt a kést láttam a tvben is, volt egy Taiwannal foglalkozó dokumentumfilm, és ott mutatták az öreget, aki a kínaiak által átküldött „ajándékból” csinál a kínaiak számára ajándékot.

  11. 11 G.D

    „400.000 tüzérségi löveget lőttek ki területére”

    Talán inkább lövedéket…a löveg ugye az ágyú „hivatalos” neve.
    Amúgy a cikk nagyon érdekes, nem is gondolná az ember hogy az anyag tényleg nem vész el, csak átalakul:) Gratula és köszi, hogy megosztottad velünk!

  12. 12 the cook

    Köszönöm a hozzászólásokat, örülök, hogy tetszett a bejegyzés. G.D. Köszi! Rég voltam már katona.
    Ps: Blacky, légyszi javítsd a löveget, lövedékre.

  13. 13 dirlewanger

    Jó kis műhely.
    Elfogadnék egy ilyet itthonra

  14. 14 kemraetkees

    Jó cikk!
    Nagyon jó érzés volt olvasni, érdekes történet.

Hozzászólok

Hozzászóláshoz be kell lépned.