Késportál

Sokan kedveljük a modern formavilágú, korszerű anyagokból épített zsebkéseket. Ha komolyabb acélból készült pengén, G10 vagy éppen titán markolaton gondolkodunk, akkor többnyire külföldi webshopok kínálatában kezdünk böngészni. Aki inkább hazai készítőre bízná késes igényeinek kielégítését, kis utánajárással találhat megfelelő alternatívát. A legutóbbi Tűzzel-Vassal Fesztiválon jött el számomra az idő, hogy egy ilyen bicskával nehezítsem nadrágzsebem.

A zsebkés készítője Jakab Imre, aki 2010. óta tagja a Magyar Késmíves Céhnek is. Sajátos formavilágú, elsősorban vadászias felhasználásra szánt fixpengéseken kívül szinte mindig találni az asztalán egy-két érdekesebb zsebkést is. Ezek a bicskák jellemzően nem nehéz munkakések, vadászbicskák, hanem inkább kecsesebb, napi viseletre szánt darabok. Imre ugyan tagja a fórumunknak is, ám munkáit valamiért rejtegeti előlünk. Maradnak a vásárok, Céhes rendezvények és kiállítások, hogy késeivel megismerkedjünk.

A felhasznált anyagok tekintetében a teljesen rozsdamentes acélból készült darabtól a kékített titán alaplemezes, mamutagyar paneles verziókig bezárólag igen széles a paletta. Az egzotikus fafélék, a bonyolult illesztések is jól megférnek a különösebben nem díszített, diszkrétebb darabok mellett. A használt pengeanyagok az olcsóbb 440C, KO13 acéloktól a Sleipneren át egészen az ATS-34, RWL-34 és Damasteel rozsdamentes damaszkokig terjednek.

A birtokomba került darab egy titán markolatos, keretzáras zsebkés rozsdamentes damaszk pengével és némi technológiai extrával. A zsebkés pengéje a legális, 8 cm alatti hosszúságot célozza meg. Anyaga a Damasteel Hakkapella fantázianevű terméke, mely RWL-34 és PMC-27 acélok rétegeiből építkezik. A 2,5 mm vastag penge teljesen felköszörült, így a metszőképességre panasz sem lehet. A pengehát hosszan, elnyújtottan fut ki a hegy felé enyhe domború ívben, ami vékony, határozott, de nem túl erős hegyet eredményez.

A makrolat egy-egy 3 mm vastag titán lemez. A távtartók talán titánból, a csavarok rozsdamentes acélból készültek. Előbbiek egyszerű, hengeres alkatrészek, melyek azért némi díszítést elviselnének. A markolat csavarjai egy hangyányit (jó harmadnyi menetemelkedéssel) hosszabbak a szükségesnél, ezek a markolat síkjából láthatóan (és körömmel jól érezhetően) kilógnak. A tengelycsavarra nem lehet panasz, különösen, hogy a 4 mm vastag tengely körül a penge egy legalább 6 mm vastag bronz perselypáron fordul el.

A zárnyelv kialakítása kellően erős, nincs agyonkönnyítve, ahogy azt több nagy márka egyes modelljeinél láthatjuk. A zár túlterhelése és a titán lemez nemkívánatos hajlása ellen egy zárstabilizátornak nevezett alkatrész került beépítésre. Funkcióját ellátja, nem lehet kézzel a zárnyelvet túlzottan kihajlítani, illetve a bemarás irányába megroggyanni sem engedné azt. Hasznos műszaki megoldás, de egy ilyen kecses, vékony pengés bicskára talán túlzás.

Az anyagválasztás egyébként külön figyelmet érdemel. Egyfelől a titán keret okán az egész zsebkés könnyűnek mondható a maga 88,5 grammjával. Az élek szépen lekerekítettek, beleértve a zár belső felületét, ahol ujjunk támaszkodik a penge bezárásakor. Másfelől azért titán és titán között is van eltérés, lévén többféle ötvözet formájában szokás késekhez használni. Jelen esetben a felhasznált ötvözet a célnak megfelelő változat, így nem jelentkezik a kellemetlen zár letapadás probléma. Ha már a zárról esik szó, nézzük, hogyan záródik a pengére.

Bizony, ahogy a fotón látható, a zár és a pengetőn kialakított sík nagyon kicsi felületen érintkezik. Ez lassú pengenyitáskor okozhat (és valóban okoz is) nem megfelelő reteszelődést. Pici odafigyeléssel a nyitáskor ez persze nem jelent gondot, de ha a használat során a közeljövőben ez nem változik, lehet, hogy inkább orvosoltatni kell (jobb a békesség és a stabil zárás).

A pengét kinyitni a zárt állapotban jól kiálló nyitóorr segítségével lehet, mint pl. a Skellern dizájnú bicskák esetében. Kézügyesség és minimális gyakorlás segítségével akár egy kézzel is üzemeltethető ez, de lassabban, mint a szokásos nyitófuratos vagy nyitószemölcsös megoldások. Természetesen két kézzel is könnyen nyitható a penge, ha valaki nem szeretne bűvésztrükköt tanulni.

A bicskán nincs sem övcsipesz, sem hasonló funkciójú más műszaki megoldás, így tulajdonképpen csak zsebben hordható (akár ruházaton, akár egy táska mélye). Persze választhatunk, hogy az apróra rádobva, a karcokkal, kifényesedő titánnal nem törődve kívánjuk ezt végrehajtani, vagy egyszerű tokban viselve. A magam részéről inkább barkácsoltam egy szimpla bőrtokot, így kevésbé „zajos” a bicska, ráadásul kevesebb zsebpiszok talál utat az egyébként könnyen tisztítható, nyitott konstrukcióba. Tokkal-vonóval is csak tíz deka a kés, nadrágzsebben teljesen jól viselhető. Azért az övcsipesz biztosabb lenne, de ez a példány ilyen.

Már legalább két hete „haverom” a bicska, így pici tapasztalat is képződhetett. Egyfelől probléma, hogy ez a fajta puha bőr iszonyat módon koszolódik, zsírosodik és nehezen tisztítható. Ez persze nem a kés hibája, csak az én bajom. A penge éltartásával egészen biztosan nem lesz gond, hasonlóan viseli magát, mint az RWL. Érdekes, hogy netes források óvatosságra intenek és a pontrozsdára figyelmeztetnek. Magam nem tapasztaltam, nem is érzem reálisnak az ilyen irányú „félelmeket”.

Eddig néhány zöldség, gyümölcs és egyéb reggelire való (alma, karalábé, kakaós csiga) került kés alá, hideg vizes öblítéssel. Semmi elváltozás, semmi elszíneződés. Komolyan meg kellene dolgozni érte, hogy ez az acél korrodáljon. Kényelmesek számára ezek a rozsdamentes damaszkok igazán pótolhatatlanok. A zár eddig nem okozott kellemetlenséget, igaz nem is feszegettem ajtót a bicskával. Eddig a legkeményebb ellenfél egy pár friss karalábé volt, ezeket azért meg tudtam hámozni és sikerült felszeletelni is.

A tokban, zsebben hordott kés persze kevésbé gyorsan elérhető (a magam részéről e mellett még mindig hordok egy övcsipeszes bicskát is), cserébe viszont irodai környezetben, nem kifejezetten késbarátokban is inkább kíváncsiságot generál, mint rosszallást. Mondhatnánk, egy újszülöttnek minden vicc új – úgy látszik, vannak, akiknek a damaszk penge is újdonság, érdekesség.

Gyakorlatilag egyedi készítésű bicskát kapunk egy közepes-erősebb sorozatban gyártott bicska áráért, 50 ezer forintos ár alatt. Ez persze nem az alapmodell, jóval kedvezőbb áron is találhatunk igen komoly zsebkést Jakab Imre asztalán. Lehet, hogy nagyítózva találunk rajta egy-két hiányosságot, de azért még bőven a jól használható kategóriában tartózkodunk.

BlackWoOd