maç sonuçları

Patyomkin-bowie Svájcból

jonifirpo érdekes szerzeményt mutat be: a svájci hadsereg Stg. 90 szuronyát, amelyet – és ez tulajdonképpen ugyanannyira természetes, mint amennyire meglepő – a Victorinox gyárt.

Kesportal: S6300006

Ez a szurony a Stg.90 rohampuska (magyar terminológia szerint: gépkarabély) tartozéka. A penge egyik oldalára élezett (vésőélű), élezetlen fokéllel. A penge nem élezett oldala teljesen sima. A szuronyhüvelytáska műanyagszövetből készült. Itt látható legalul (a linkért köszönet Laczka éltársnak).

Adatok
Penge hossza: 177 mm
Markolat hossza: 124 mm
Teljes hossz: 310mm
Csőbilincs átmérője: 22mm
Gyártó: Vicotrinox, Wenger

Kesportal: S6300003

A Wikipédián is ugyanezek az adatok találhatók, kivéve, hogy technikai paramétereket itt nem adnak meg. A penge anyagát sehol sem jelölik.
„Victorinox also produces the bayonet for the Swiss Stgw 90 assault rifle. The bayonet has an overall length of 310 mm and a muzzle ring diameter of 22 mm. The 177 mm long blade is single-edged and it has no fuller. The bayonets were manufactured exclusively for the Swiss Army by Wenger and Victorinox (before the two companies merged).” (Forrás)

Ezen a linken egy kép is található a feltűzött szuronyú Stg.90-ről (más néven SIG SG 550), s ugyanitt egy furcsa adalék is olvasható, miszerint a svájci hadsereg szabályzata tiltja a szurony használatát békeidőben, így a szuronyokat meg sem élezik, csak háború esetén. Mivel az általam beszerzett szurony mégis élezve volt, így ez az adat vagy „urban legend”, vagy időközben a svájciak változtattak a szokásaikon. Esetleg a hadseregből történt kiselejtezés és eladás után éleztette volna meg valamennyire egy kereskedő? Nem igazán tudom a választ.

Kesportal: vic01

Egy mindenestre biztos, a szurony valószínűsíthető katonai használatból érkezett, mert bár nem volt agyonhasznált állapotban – mint pl. némely kereskedőknél, piacokon lehet látni osztrák Glock-rohamkéseket, melyeket a Bundeswehr katonái szemmel láthatóan agyonnyúztak (letörött hegy, rozsdás penge, törött biztosítófül stb.), ez a svájci szurony nem ilyen, de „gyári újnak” mégsem mondható, tehát legalábbis néhány évet eltöltött egy katonai raktárban.

A képeken látható, hogy a markolatpanelek leszerelése könnyen végrehajtható egy csavarhúzó segítségével, a markolattüskébe ütött szám („93”) véleményem szerint a gyártás évét jelölheti, bár ebben nem vagyok teljesen biztos. Egyéb szám a szuronyon nem található (tehát sorozatszáma sincs).

Kesportal: S6300009

Összeszereléskor arra kell vigyázni, hogy a rögzítőfülnek ellentartó rugós műanyagpöcköt (hivatalos nevét nem tudnám megmondani) óvatosan kell visszatenni a helyére és a két markolatpanellal egyszerre nyomni, különben kiugrik. Egy stift tartja a keresztvasat, de kalapálni nem akartam a szuronyt, úgyhogy azt végül nem szedtem le.

Kesportal: S6300008

Eredetileg – kép alapján – azért döntöttem a szurony beszerzése mellett, mert szeretem a „klasszikus” Bowie-formájú pengéket, s ez pont olyannak látszott. Méretre tökéletes, ára kedvezőnek mondható (16.500 Ft). Őszintén szólva valami olyasmiben reménykedtem, hogy az USMC Ontario-szuronyaihoz, vagy az Extrema Ratio szuronyaihoz hasonló eszközt sikerül vásárolnom, csak jóval olcsóbbért. Ez utóbbiak gyakorlatilag fegyverre rögzítési lehetőséggel ellátott harci kések. Nos, mint kézbevétel után kiderült, a svájci szurony egy „Patyomkin-bowie”, mert a jobbról „klasszikus” Bowie-nak látszó penge balról egy sima, lapos acéldarab, az él pedig vésőél, amivel én sehogysem tudtam megbarátkozni. Lehet, hogy én vagyok túl sivár gondolkodású, de nekem egy kés éle legyen középen, ha lehet, valahogy akkor jobban tudom használni.

Kesportal: vic03

A képeken látható KKT (kis kerti teszt) eredményei: bár a szurony végeredményben alkalmas a legtöbb famunkára, és szerencsére a csőbilincs éppen akkora, hogy az ember át tudja rajta dugni a hüvelykujját, így ráfogva a pengehátra tud(na) faragni, tehát a „szuronyság” ezen hátránya nem annyira zavaró. Az AK-szuronyoknál ugyanez a megoldás például kizárt. Azonban itt jön a svájci szurony számomra legelborzasztóbb részlete: a vésőél kezdetét a ricasso után úgy alakították ki, hogy éppen ahol legjobban tudna faragni az ember, ott teljesen tompa. Így azután „túlélőkésként” történő alkalmazásban a föntebb látható, összehasonlításként bevetett, hasonló méretű amerikai M-7 – dacára tőrszerű pengéjének – sokkal jobbnak bizonyult.

Kesportal: S6300001

Kesportal: vic02

Konyhai munkákban sem jeleskedett, krumplit például kifejezetten nehéz volt vele hámozni és darabolni. Egy szó mint száz: a legtöbb szuronyhoz hasonlóan ez a svájci Stg.90 is inkább a falra (gyűjteménybe) való, nézegetni, de használatra nem az igazi. Ismét sikerült föltalálnom a csőbe a lukat, amihez ezúton is gratulálok saját magamnak. Legközelebb valószínűleg egy kaszát fogok vásárolni, hátha azt lehet használni túlélőkésként. Feltéve persze, hogy lehet kapni Bowie-pengés kaszát…

jonifirpo

10 hozzászólás


  1. 1 iguana

    … de legalább szép 🙂

  2. 2 edrose

    Legalábbis az egyik oldalról… 😉

  3. 3 Golbat

    Egy katonai bajonettnek ugye alapvetően két fő feladata van: felfeszegetni vele a lőszeresládát, és az ellen pocakját közelharcban hatékonyan perforálni. 😉 A bajonetted szemmel láthatóan mindkét szempontból használható, minden más már grátisz. 😉

  4. 4 Silent Bob

    Szép darab, nekem tetszik. A „szuronyhüvelytáska” szót pedig meg fogom jegyezni. 😀

  5. 5 hegyespenge

    Svájci precizitással elkészített ládafeszegető. 😀

  6. 6 daAscoli

    A „szuronyhüvelytáska” jó szó! Tetszik! Egyszerűbben: hüvelypapucs. Még egyszerűbben: papucs.
    Nekem van egy svájci bajonettem, annak a pengetükrén „ELSENER SCHWYZ” beütés olvasható. Igaz, hogy az 1934-es gyártmány.

  7. 7 firpojoni

    Golbat: nem egészen értek egyet veled, mert a II. vh. óta sok szuronyt (elsőnek talán az amerikai M4-et, de nem vagyok szurony-szakértő) próbáltak meg olyanra tervezni, hogy „tábori késként” is használható legyen. Hiszen a „multifunkciós képesség” a katonai holmiknál fokozottan jelentkező igény.

    Bob és daAscoli: a „szuronyhüvelytáska” a katonai bikkfanyelv hivatalos szava, mert olyat, hogy „papucs” mégsem lehet leírni egy szabályzatban …

  8. 8 daAscoli

    Firpojoninak igaza van, a szabályzat az szabályzat. Aminek meg végképp nem tudtak nevet adni, az volt a „megmunkált rész”. 🙂 De tényleg.

  9. 9 tüske698

    Gratulálok a cikkhez. Érdekes gogy a Victorinoc készit szuronyokat ,ezt nem is tudtam

  10. 10 daAscoli

    Mint írtam, az én bajonettemben „ELSENER” beütés van. A Victorinox gyárat is egy Elsener nevű úr alapította. Elvégre bedolgozott a seregnek, aztán (gondolom) a sereg úgy volt vele, hogy aki bicskát tud, hát tudjon szuronyt is. Oszt tudott. 🙂

Hozzászólok

Hozzászóláshoz be kell lépned.