anal porn
21sextury

A Cold Steel Recon Scout gyakorlati tesztje

Megkezdjük a régebbi, még a Túlélő Portálon megjelent cikkek, tesztek „újratöltését”. Elsőként jöjjön egy klasszikus: 2005 júliusában chaos1969 izzasztotta meg a CS Recon Scoutot.

Erről a késről ugyan létezik már egy cikk a portálon (ez Makrai ales cikkje volt, amely a neten máshol fellelhető, a szerk.), de szerintem a Recon Scoutot inkább a gyakorlati oldalról kellene bemutatni. Aztán az olvasó-szemlélő eldönti, hogy Neki mi a véleménye az adott késről. Mivel az előző cikk (lásd Makrai Tibor írását) mindent elmesélt a kés materiális tulajdonságairól, így én erről már nem is írnék…

Előre szólok, akiket untat a sok kép, most hagyják abba az olvasást… 15 kép lesz.

Egy kartondobozt felvágtam, 24 kb. egyforma darabra, majd, mint a képen látható, átdöftem. A 24 csak a véletlen műve, egyszerűen így jött ki. Sajnos az első szúrás nem az általam várt eredményt hozta. Egyszerűen nem mertem akkorát odasózni, amekkorát tudok, de másodjára és harmadjára már úgy kellett a 3 cm vastag fenyő deszkából kifeszegetnem a kést. Ezen a képen a harmadik szúrást követő állapotot láthatjuk. Azt nem tudom megmondani, mi az a maximális kartonlapszám, amit át lehet szúrni, de mondjuk egy kb. 2 cm-rel magasabbat még biztosan sikerülhet átdöfni. Jó lendülettel, egy kis edzéssel akár a penge teljes hosszát is el lehetne érni.

Ezen a képen csak annyit akartam megmutatni, hogy a kés élessége nem változott semmit, bár ez úgy lett volna igazán érdekes, ha ezzel kezdem. 10×10-es egyszerű fenyőlécet használtam.

Ebben a tesztben azt a sújtási lehetőséget próbáltam megmutatni, amely a késben lakozik. Aki próbált már 12 darab szorosan összeragasztott kartonlapot széthasítani, az tudja, hogy nem olyan egyszerű, mint mondjuk egy farönköt, mert a kartonlapok a behatoláskor felemésztik a rájuk ható erőt. Itt tényleg csak a penge dolgozik… na meg a lendület. Ebben az esetben is három kísérletet tettem. Mindhárom esetben hasonló eredmény mutatkozott.

Ez az egyik kedvenc képem, mivel ez a teszt mutatja igazán, hogy egy ilyen súlyú kés milyen pusztítást képes véghezvinni. Szintén három sújtás a levesbe szánt húsos-karaj csontra és már mehetett is főni. Itt már nem apróztam el, hogy mekkora erővel vágjak oda. A csontot mind a három esetben azonnal átvágta, de mivel a kés pengéje nem feküdt fel tökéletesen a deszkán, így két esetben a húst még vágni kellett.

A következő négy képen előbb egy kb. 1 m hosszú és kb. 12 cm átmérőjű bükk farönk látható, majd annak felvágása és végül felhasogatásának végeredménye látszik (8. kép).

5. kép

A 6. képen jól látható, hogy igen csekély a forgácsképződés. A kés munka közben könnyen hatolt a bükkfa rostjai közé. Azt nem számoltam ugyan, hogy egy keresztirányú átvágáshoz hány sújtás kellene, de a képek elkészülési idejéből utólag kiderítettem, hogy az 5. és a 7.kép között 11 perc telt el, de ebbe az időintervallumba az is beletartozik, hogy nem vagyok profi fényképész, így a beállítások is elvettek némi időt. Dolgozni a késsel a gyors haladás miatt nem nehéz, és a „gumi” (kraton) markolat igen hatékonyan tompítja a visszaható rezgéseket. A markolat recéi és az anyag tapadása pedig még akkor is segítenek, ha már egy kicsit fáradtabb az ember. A kés súlya miatt egy-egy csapáshoz kevesebb erő is elég, így jobban lehet koncentrálni az irányításra, hogy kívülről ne úgy nézzünk ki, mint egy megveszekedett fakopács. Itt említeném meg a rögzítőzsinór használatának fontosságát, főleg egy ilyen méretű „romboló” esetén. A penge kialakítása és bevonata abban is segített, hogy sújtáskor a kés nem szorult a fa rostjai közé, és így nem kellett még ahhoz is plusz energia, hogy „kihúzzam” a kést a fából.

6. kép

7. kép

A 8. képen a négyfelé hasított darabok láthatóak. Az első hasítás még lendületből történt, de a továbbiakat már a kisebb darabok segítségével a kalapálós módszerrel végeztem. Így nem volt olyan fárasztó, és a képen is jobban mutatnak. A teljes műsoridő, ami a rönk aprításához kellett, 17 perc volt, fényképezéssel együtt.

8. kép

A következő képen egy élességteszt látható, melyhez alapanyagként a felhasogatott bükkfa szolgált. A papírt már nem vágja olyan jól, de – mint látható – a fával még elég jól boldogult.

Most azonban – ha eddig még nem jutott volna eszébe – felmerülhet az olvasóban a kérdés, hogy nincs-e túlságosan útban a jókora keresztvas, amely 67 mm hosszú, 5 mm vastag és 1 mm-rel szélesebb  is, mint az ovális markolat. Én faragáskor az alábbi képen látható módon szoktam használni a kést.

Azért ezt a fogást használom, mert az él a keresztvastól 19 mm-re kezdődik. Ugyan kényelmetlenebb így fogni a markolatot, mint normál módon (az ujjak a keresztvas mögött), de úgy viszont fárasztóbb faragni vele. Persze ez leginkább egyéni megítélés kérdése. Nem fogom azt írni, hogy nincs annál kellemesebb érzés, mint amikor az ember tenyerébe „vág” a keresztvas, de a használat során nálam így jött be a legjobban, és másnak is ezt ajánlanám. Azért itt megemlítem, hogy mikor egy barátommal kirándultunk és elkérte a késemet hogy nyársat faragjon magának, szinte azonnal visszaadta a kést és a nyársat is, és inkább elment fát gyűjteni.

A sorban végül a „sörösdobozok” jöttek.

Ha a doboz tetejét érte a sújtás (lásd. 2. doboz ), akkor inkább összeroppant a doboz, de ha az alját ( lásd 3. doboz), akkor simán átvágta a kés. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a dobozok tetején a nyithatóság miatt van egy erősített perem. Ha pedig a doboz oldalát éri az áldás, akkor nézd meg az 1. dobozt…

És persze következik az elmaradhatatlan élvizsgálat… Hát a papírt itt már inkább hasította, mint vágta, de a fenyőfával még mindig jól boldogult, mint a kép is mutatja. Ennyi száraz forgácsból már talán lehet valami kis tüzet összehozni, és valamihez talán elég hegyes lesz a karó is…

A következő képen a tesztek utáni állapot látható. A fekete bevonat nyilván megkopott a favágás során, és a fém dobozok is ejtettek kisebb karcokat rajta – ez benne volt a pakliban –, de a penge hibátlan.

Hegyespenge felvetésének engedve egy „szögtesztet” is elvégeztem. Egy 100-as szöget vágtam át oly módon, hogy a szögre merőlegesen tartva a pengét, egy fadarab segítségével belekalapáltam a pengét. A szög kb. 3,5 mm átmérőjű volt, és mivel otthon nem volt fa- vagy gumikalapácsom, így az alapul használt fenyődeszkából hasítottam le egy darabot kalapácsnak. Az átvágást végül két irányból sikerült megvalósítanom. A kép bal szélén (nagyítás az eredeti képből) látható, hogy milyen sérüléseket szenvedett a penge. Kipattanás és kicsorbulás nem történt, de enyhe kihajlás igen. Ez valószínűleg azért is történhetett, merta kést nem mindig sikerült a szögre pontosan merőlegesen tartanom.

Végül szintén hegyespenge, illetve tanto portáltárs felvetésének engedve a „hajlításteszt” következett. Én 92 kg vagyok, tok nélkül. A képeken egy egyszerűen összerakható, mérési (nyilván nem pontos) eredményt is produkáló eszközhalom látható. A kés kb. a penge felénél van feltámasztva a szobamérlegen (a mérleg alatt a stabilitás érdekében fenyődeszka van), ill. a nyelet egy másik fenyődeszkán támasztottam fel, a képen látható módon. A méréshez és a fényképezéshez kellett egy segéderő is – féllábon állni egy kés keresztvasán nekem nem szokványos testhelyzet.

Két mérési eredmény látható, egy kb. 45 és egy kb. 41 kg-os eredmény. A kétpontos feltámasztásból adódik, hogy a kést, főleg a kritikus keresztvasnál, először kb. 90 kg terhelés érte, majd a fordítás után 82 kg. A második mérést kétszer is megismételtük a barátnőmmel, de a gép lassúságát most nem sikerült korrigálni, mint az első esetben.

Hegyespenge részéről felvetődött még a keresztvas esetleges lazulása. A megpróbáltatások ellenére áll mint a cövek!

A gyakorlati tesztsorozatnak ezennel vége, jöjjön a végszó:

A tesztek során a kést nem fentem újra, hiszen a célom az volt, hogy bemutassam: munka közben mennyire képes megtartani az élét ill. milyen sérülések keletkezhetnek ezen a „lágyvas levélnehezéken”. Egyedül a tiszta vizes lemosástól és az olajozástól nem tekintettem el. Talán ez megbocsátható. Egyszer a portálon azt írtam, hogy talán nem olyan éltartó mint az első ilyen késem, és az is lehet, hogy jobban eszi a rozsda is – sokan azt írták, hogy romlott a minősége a Cold Steel késeknek. Én az éltartásra vonatkozó kijelentésemet visszavonom, ami a rozsdát illeti, hát lehet, hogy pont így ette régen is, csak már nem emlékszem jól, de egy biztos, hogy ez a példány ugyanazt tudja, mint amit az első tudott. A tesztben használt darabot 2005 áprilisában vásároltam az Extrametál központi irodájában, Budapesten, a Bécsi út 100-ban. 10%-os kedvezménnyel, 31.500 Ft-ért, de egy apró történet azért tartozik a dologhoz. Ez a darab a tulajdonos páncélszekrényéből került elő, mint legutolsó példány. A doboza egy kissé viseltes volt, először azt gondoltam használt, de a kés a dobozban teljesen sértetlen volt.

A tesztet „elkövette”: chaos1969

A gyártó honlapja:

www.coldsteel.com

13 hozzászólás


  1. 1 edrose

    Szépen illusztrált, jó cikk, öröm volt újraolvasni és beszerkeszteni. chaos1969, remélem, nem mentél „nyugdíjba”! ;)

  2. 2 Golbat

    Biztos, hogy nem, csak sok a dolga Sanyival egyetemben – majd szólok neki. :)

  3. 3 kocsisferi

    Szeletelni hogyan lehet vele?

  4. 4 chaos1969

    Szevasz “kocsisferi”

    …hát konyhakésnek NE ezt vedd meg!
    Pláne, ha nincs tapasztalatod egy majd nem fél kilós kés használatában.

  5. 5 kocsisferi

    Sokféle szerszámot meglehetősen jól használok.A fenti eszközt illetően viszont tényleg nincs tapasztalatom.Azt hittem még szeletelni is lehet vele.Bocsánat.

  6. 6 chaos1969

    Szevasz “kocsisferi”

    …miután azt írtad, hogy “sokféle szerszámot meglehetősen” jól használsz, akkor tudod hogy ami éles, azzal lehet vágni, de attól hogy az ásónak esetleg borotválkozásra alkalmas az éle, még nem a legideálisabb eszköz a “szeletelésre”.
    No, hát ezért nem fogom azt leírni, hogy a fenti kés például a konyhai munkák (szeletelés) legkomolyabb eszköze. Függetlenül attól, hogy szeleteltem már vele kenyeret, sajtot, húst, paradicsomot, paprikát is.
    A kés egyéb iránt eladó, úgyhogy itt a legjobb alkalom hogy tapasztalatot gyűjts róla, ha gondolod.

    Egyébként nincs miért bocsánatot kérned, hacsak nem volt a kérdésed mögött valamiféle hátsó szándék, de ezt csak Te tudhatod.

  7. 7 kocsisferi

    Szevasz chaos1969!
    Köszönöm az ajánlatot,de úgy érzem nem tudnám mire használni.Fát vágni fejszével szoktam,csontot bárddal,szeleteléshez vannak jó késeim,faragáshoz is.A munkákhoz szeretem a legalkalmasabb szerszámot megválasztani.
    Persze,ha azt vizsgáljuk, hogy egy eszköz mennyire sokoldalúvá tehető,akkor érdekes és jó az írásod.

  8. 8 egecs

    Szia Chaos1969!
    Mit kérsz a késért?
    Merre laksz?

  9. 9 chaos1969

    Üdv “egecs”

    A Fórum, adok-veszek topikjában részben választ kapsz a kérdéseidre.

  10. 10 Mókár

    Jó teszt, pont ezekre voltam kíváncsi :)

  11. 11 földlakó

    Kíváncsi vagyok, hogy kocsisferi tényleg a Kocsis Feri-e…?
    Ebben az esetben chaos1969 kicsit melléfogott..:)

  12. 12 chaos1969

    Szevasz “földlakó”.
    Kicsit késva reagálok a “melléfogásomra”.
    Az első késemet, pardon bajonattet, 16 évesen vettem, de kb.18 éves korom óta használok és hordok napi rendszerességgel valamiféle vágóeszközt…
    …talán így 24 év után el mondhatom mmagamról, hogy van valamiféle fogalmam hogy mit mire lehet használni, már mint kést, még ha egyet sem készítettem el magam….és nem is valószínő hogy fogok.
    Tudod ez hasonló dolog mint az autó vezetés, ha sok autót vezettél már, sok km-t, akkor lassan összegyűlik egy halom tapasztalat Benned az autókkal kapcsolatban, ami alapján egy adott márkáról/típusról véleményt tudsz alkotni….pedig még egy autót sem raktál össze.
    Ezért szokták olyan emberekre bízni a tesztelést a gyártók, akiket nem köt béklyóba a tervezés, vagy a gyártás kötelmei…..

  13. 13 földlakó

    chaos1969,
    Látom érzékeny lelkű ember vagy. A hozzászólásommal csak arra próbáltam utalni, hogy Kocsis Feri kérdéseire adott válaszodból az látszódik, nem egészen tudod, vagy ha tudod is, nem érzed eléggé, ki is az a Kocsis Feri. Ne vedd személyeskedésnek, de én a magam részéről legalábbis egy kicsivel több tiszteletet mutatnék (és mutatok) a hazai késes szakma egyik legelismertebb mestere felé. Ha valakinek, neki kijár egy kis riszpekt :) A Feri hozzáértése és munkái etalon mindenki számára – és emberileg is csupa jót lehet elmondani róla. Természetesen a te 24 év tapasztalatod értékét sem akarom kétségbe vonni. A hangnemet mégsem érzem idevalónak, a fentiek miatt.
    Üdv,
    földlakó

Hozzászólok