Ez a beszámoló csupán képeket, hangulatokat szeretne felvillantani, úgyhogy semmiképpen se kérjetek rajta (és rajtam) számon hivatalos alaposságot és minden újdonságot leltárazó dokumentarista minőséget: rövid, csapongó és személyes.
Hát, idén sem ment összébb… Az IWA nem kevesebb, mint hét pavilonban terpeszkedik, ezek közül kettő egyenként akkora, mint a komplett FeHoVa – de félreértés ne essék, a többiek sem sokkal kisebbek.
Legutóbbi hozzászólások