Késportál

Friss, szinte még meleg! Végre megérkezett a régen várt, ESEE pártfogásban indult, majd végül a DPx Gear saját márkája alatt megszületett készség. A „Hostile Environment Survival Tool / Folding”, vagyis az ellenséges környezetbe szánt túlélőeszköz folder változata hosszú várakozás után végre körbejárta a fél világot, majd a karmaim között landolt.

A kést Robert Young Pelton vállalta magára, mint tervező és felhasználó (ezért a pengéről sem hiányozhat a RYP monogram, mellyel cikkeit is aláírja). Róla annyit fontos tudni, hogy újságíróként, filmesként szándékosan keresi a bajt, nevéhez fűződik többek között a Discovery Travel Channel „The World’s most dangerous places” című sorozata (magyarul talán „A Világ legveszélyesebb helyei”-ként kerülhetett vetítésre), illetve egyfajta média-zsoldosként tekinthetünk rá, aki épp nem harcolni megy egy-egy konfliktusba, hanem a tudósításért, riporterként viszi a bőrét vásárra. Kemény figura, megjárta Groznij, Csecsenföld, Afganisztán háborús zónáit, töltött némi időt a tálibokkal, a CIA-t követte Bin Laden keresésekor. Irakban a háborút közelről vette szemügyre, egyrészt a Blackwater, másrészt az „insurgent” szemszögből. A kockázatos tudósítások egyik jelentős figurájává vált (BBC oldalon, light kiadásban talán Ross Kemphez hasonlíthatjuk). A bicska fejlesztése kapcsán külföldi késes fórumokon is rendszeresen feltűnt (pl. BladeForums, RYP nickkel), stílusával, modorával eléggé megosztva a közösségeket.

No, de nézzük az eszközt, mely a jelenlegi jogszabályok szerint itthon is használható EDC szerepkörben. Igaz, hogy éppen nem lőnek az utcákon, nincsenek elrejtett IED-k (maximum pár kutyatartó jóvoltából kényszerülünk a járdán óvatosan lépkedni), de egy jó kés a kezünk ügyében gyakran jól jöhet. Napi eszköztárunk kiváló fogású kiegészítője lehet, jelen esetben normál méretű bicska, üvegtörő, „sörnyitó” egyben. Első látásra (és kézbe véve) nem tűnik igazán masszívnak, ám az egyik oldalon titán, másik oldalon kikönnyített acél alaplemezzel merevített zöld G10 markolat és a 4,5 mm vastag penge hamar meggyőz bárkit. Tömege 142 gramm, nem fogja senkiről letépni a nadrágot, de ingzsebbe tenni már biztosan nem praktikus. A kés nevében szereplő túlélő eszköz meghatározást ne a hagyományos értelemben vett túlélőkésre gondolva képzeljük el, sokkal inkább egy urbánus, nagyjából civilizált környezetben alkalmazható szerszámként értsük.

A kés gyártását az Olaszországban működő Lion Steel végzi, amely nem teljesen új versenyző a modern, magas gépesítettségi szintet igénylő folderek piacán, csak éppen kevésbé közismert (ezért is járta körbe a késem a fél világot, mivel amerikai webshopból sikerült csak előrendelni, európaiból nem). Az olaszos lazaság itt-ott tetten érhető a kivitel minőségében, de azért általánosságban az összkép pozitív. A penge D2 acélból készült (nem találtam arra vonatkozó információt, hogy amerikai vagy európai gyártótól származik-e), fekete felületkezeléssel. A bevonat egy nem túl strapabíró matt megoldás, könnyen kopik és karcosodik. A vizet lepergeti, de egy grapefruit vastag héjának körbevágásából származó savas nedvek percek alatt maradandó változást okoztak a felületen (annyi ideig volt rajta a lé, amíg meghámoztam a gyümölcsöt) a mosogatószeres elmosás ellenére. A papírtörlős törölgetéstől a pengén szép hajszálkarcok is megjelentek, szóval az egynapos bicska pengéje már foltos-vonalas. (Arról meg már külön képet fel sem teszek, hogy egy hét használat után hogy néz ki, gyenge idegzetű késbarátokban maradandó lelki traumát okozna.) Ennél azért az öt dolláros kínai bicskák fekete festése is többet bír – igaz, ez legalább nem csillog. Sötétben, zűrös helyen akár a kezünkben is foghatjuk kinyitva, a kőmosott, csodaszép titán markolat és a penge sem fog csillogni (gyári állapotban az él sem, olyan sorjás és durva).

Ha már a nyitást emlegettem, akkor ide kapcsolódik, hogy a „sörnyitó” bemarás a zsebből nyitást egész jó hatásfokkal segíti (nem az igazi, mint Mr. Emerson megoldása, de használható), picit jobban neki kell húzni a zseb varrásának a kést, hogy annak pereme megakadjon és nyissa a pengét. Valóban nyitja a palackok kupakját is, de elég csúnyán és durván. A titán keretzár jó erős (a rögzítő golyó furata a pengén itt is mélyre és nagyra sikerült, keményen tartja a panelek köző fordított pengét), a zárstabilizátor csavar extra védelmi mechanizmusként is funkcionál (ez az úgynevezett RotoBlock megoldás), nyitott helyzetben ezt elcsavarva meggátolja a zárnyelv véletlen oldását (ami erős rugóereje miatt egyébként sem valószínű).

Az övcsipesz kialakítása kellemes, mélyen ül zsebünkben a bicska (nem átszerelhető, jobb oldali zsebben kést hordók számára ideális). Viszonylag rugalmas lemezből készült, lehetne erősebb is éppen, de azért viszonylag stabilan tart. Mivel felülete polírozott és az alatta levő titán sem érdes, időnként elmászkál a bicska onnan, ahová felcsíptettük (pl. autóból ki-, beszállás után célszerű ellenőrizni, nem bújt-e ki véletlenül a kés a helyéről). A lemezt a markolathoz egy üvegtörő csúcsként is funkcionáló csavar rögzíti, melyből kapunk egy laposabb, sima változatot is. Ha nincs szükségünk a hegyes végre, akár ki is cserélhetjük (a képen a koponya alakú szerszám „orra”). A mellékelt szerszám a speciális csavarok miatt több mint figyelmesség, igényesen elkészített kicsi karbantartó eszköz. Szerencsére a tervező vagy az olasz szakemberek roppant ötletesen megoldották, hogy a legfontosabb, speciálisnak látszó csavarok hatlapú, belső kulcsnyílásúak is, tehát szabvány imbusz kulccsal szerelhetőek (a RotoBlock és a penge tengelycsavarja).

A kés markolatának kialakítása a közepestől a nagy kézméretig jónak tűnik, nincsenek rajta zavaró kiálló részletek, hasonlóan kényelmes, mint a RAT-1 folderé. A G10 panel éleinek csiszolását kicsit elkapkodták, helyenként maradt egy kis sorja a merevítőlemez mellett (pár perc csiszolóvásznas kezelést igényel, de pusztán esztétikai probléma, a sorja nem vágja a kezet). A távtartóra belülre került a gyártó jelzése, „Lion Steel Made in Italy”. Szolid megoldás, nem rontja el a kés megjelenését. A penge gyári éle durván megmunkált és sorjás volt (pont mint egy gyorsvágóval levágott acéldarab), így a használatba vételt célszerű mindjárt egy élezéssel kezdeni.

A jó régen előrendelt, $175 dolláros árat (pk. nélkül) a kés érzésem szerint megérte, az apróságoktól eltekintve egészen mid-tech (melyek ára általában ehhez képest kettes szorzótól kezdődik) érzés keríthet hatalmába bárkit. A használhatóságát majd az élet bizonyítja (vagy cáfolja), egyelőre külföldi fórumokon sem találkozni komoly problémákkal az újabb szériás kések esetében. (Az első sorozat normál HEST/F foldernél felmerült némi illesztési/tervezési malőr, a pengék hegye zárt állapotban kilógott a markolatból – ez pedig balesetveszélyes.) Legyünk optimisták, talán megtalálják az útjukat a Lion Steel-es srácok és a következő projektek ennél is jobban sikerülnek! (Alábbi képen összehasonlításképp a sokak által ismert Spyderco Military és ParaMilitary mellett látható, összevethetőek a méretek.)

BlackWoOd

(A képek egy része netről származik, a sajátok minőségéért pedig én kérek elnézést! 🙂 )