Hegyes Sanyi úgy érezte, hogy szép és jó kés ugyan, de azért még jobban a maga ízlésére kellene szabnia a Spyderco egyik legklasszikusabb modelljét: a Militaryt. Rajzolt, rajzolt, aztán a műtőasztalhoz lépett – a végén pedig megírta az egészet. Olvassuk!
Aki ide jár, annak nem kell magyarázni a Spyderco elnevezést, de valószínűleg Sal vagy Erik Glesser nevét sem. A cégalapítónak (és fiának) profizmusra való folyamatos törekvése, remek ötleteik, valamint az a nyitott hozzáállás, ami a külsős tervezőkkel való együttműködési hajlandóságukat jellemzi, mostanra egy méltán világhírű céget eredményezett.
Van pár olyan meghatározó modell a kínálatukban, amelyek egyszerűen nem kopnak ki. Amelyek annyira jól sikerültek, hogy a vásárlók folyamatos kitartó lelkesedése nem csak a gyártásban tartást, de a rendszeres fejlesztéseket is kiérdemelte. Érdekes módon nekem például már az Endura vagy Delica első generációja is annyira tetszett, hogy magamtól nem jutott volna eszembe javítani rajtuk, mégis a tervezők folyamatosan, és valóban előnyére alakították ezeket – és a többi legendás modellt is (Police, Manix, Military, stb.) a kezdetek óta. S ezzel el is érkeztünk aktuális témánkhoz, a Militaryhoz.
Ez egy nagyszerű bicska! Azon kevés darabok egyike, amely pontosan arra való, amire egy jó, nagyobb méretű becsukható kés. Nem túl erős a penge, hiszen egy ilyen eszköz sohasem lesz olyan masszív, mint egy jó fixpengés. Akkor viszont legalább vágjon jól! Mégis, mi akkor a problémám vele?
Elsősorban az arányai. Amikor bicskában gondolkozunk, akkor jellemzően a markolat valamivel hosszabb, mint a penge, hogy a csukott állapotú kés élét biztonságosan takarja. A Military esetében ezek az arányok valahogy túlzottak. A markolat legalább egy cm-rel hosszabb, mint amire szükség lenne, és a nyitott pengén is legalább 5-6 mm élezetlen szakasz van a feliratoknak, ami szerintem pazarlás. A másik számomra érthetetlen részlet a markolat alakja. Az egész fogás elkúszik a markolat középrésze helyett a vége felé, és mindezt egy madárfejszerű markolatvég zárja, mintha az lenne a cél, hogy csapkodáskor ki ne repülhessen a kézből. Na jó, de ez nem egy kukri! Igaz, valahol bele lehet sejteni az egész formába a kukri vonalait is, főleg, ha az egész görbeségét, az él dolgozó részének a markolathoz viszonyított helyzetét nézzük, de akkor itt egy nagyon komoly funkciótévesztés van! Ez a zsebkés egyszerűen nem ilyen csapkodós feladatokra való. A szememben egy katonainak szánt kés nem attól lesz jó, mert úgy néz ki, mint valami népi stílusú harci kés, hanem attól, hogy amire való, ott egyszerűen hasznos, kényelmes, praktikus.
Ez a felismerés volt az oka, hogy a megjelenése óta egyszer sem kaptam kedvet egy Military beszerzéséhez. Nemrégiben viszont egy majdnem elcsereberélt darab gondosabb megfigyelése közben rá kellett jönnöm, hogy ez a forma meglepően szabadon alakítható! Hoppá! Máris elkapott a birtoklás, de még inkább a típus feljavításának vágya, hogy áttörjem valahogy végre azt a gátat, ami belül eddig megakadályozta azt, hogy kipróbáljak egy ilyen, minden más szempontból nagyon ígéretes holmit.
És jöttek a rajzok.
Ez volt az első terv:
Ennél egy új, acélbetétes, de egyébként G10-es markolatú alap változatból indultam ki, és látható, hogy már ennyitől is mennyivel egyenesebbé vált volna az egész, valamit az, hogy a teljes összképet nézve az arányok is mennyivel vonzóbbak lettek.
Közben, hogy mégis legyen valami izgalom is az egészben, kiderült, hogy hozzá tudok jutni egy olyan különleges darabhoz, amely egy eléggé speciális felépítéssel készült, kifejezetten a Knifeworks megrendelői részére. CPM M4-es penge, acélbetétes titán frame-lock, a másik oldalon pedig a már bevált, érdesített fekete G10. Uhh, ez sokkal jobb! Igen, de a frame-lock egyik sajátossága, hogy a titán alaplemezen a zár működéséhez kikönnyítettek egy részt, amelynél ha az első terv szerinti mennyiséget eltávolítom, akkor a zár rugóereje számottevően gyengülne. Ez az akadály először elgondolkoztatott, hogy megéri-e a további tervezgetést, de az, hogy az alapkivitel hozzáférhetetlen koszgyűjtő keresztzár-fészkével szemben ez tökéletesen érzéketlen a szennyeződésre, hamar eldöntötte a kérdést.
Ezért aztán jött a második, majd a harmadik variáció:
A bal oldali rajz volt előbb. Ezen halványan látszik, hogy hol a zár helye, és az is, hogy így nem fogyott a kikönnyített részből túl sok. A jobb oldali rajzot az a gondolat szülte, hogy mi lenne, ha a madárfej-végződés alsó részét (a csőrét) meghagynám. Izgalmas volt észrevenni, hogy a bal oldali forma kísértetiesen hasonlít egy Endurára, a jobb oldali meg szinte már Manix…
Igazából itt már csak egyetlen problémám maradt. A markolat végén levő zsinórfurat – amely egyben egy távtartó is – csak úgy kerülhetne át egy másik helyre, ha ki tudnám fúrni a titán alaplemezt. Vannak ugyan keményfém-fúróim, de csak 3,2 mm-es átmérőig, tehát ez biztosan nem lett volna elég ahhoz, hogy a távtartónak is újra fúrjam a markolatot.
Ezért jött a negyedik terv, ami a végleges megvalósításhoz vezetett.
(A szöveget tessék figyelmen kívül hagyni, a legnagyobb fiam próbálkozásai miatt került a lapra, valami androidos szövegfelismerős izé miatt.) Itt már látszik, hogy a kontúr elvileg teljesen átalakítható úgy, hogy az eredeti furatok mind a helyükön maradnak, a zár kikönnyítése nem sokat gyengül, de a teljes markolatkontúr mégis valami egészen más, összképét nézve arányosabb, funkcionálisan pedig érzésem szerint életképesebb formává alakult.
Az átalakítás folyamatáról nem készítettem felvételeket. Nem vagyok eléggé benne a bicskás vonalban, nagyon oda kellett figyelnem a helyes sorrendre, meg arra, hogy az alkatrészek mind meglegyenek, mikor már az összeszerelésnél tartok. Tovább bonyolította az ügyet, hogy a kapott darabon nem volt rögzítve a keretzár acél betétje, a hozzá adott csavarok viszont nem félgömb-fejűek, hanem süllyesztett fejűek voltak, amelyek egyszerűen nem tartották meg a rögzítendő elemet. Arról nem is szólva, hogy ez csak akkor derült ki, amikor sikerült ezeket a parányi csavarkákat kellően lerövidíteni, ami ilyen megfoghatatlanul kis méreteknél elég komoly feladat. Végül valami másik régebbi zsebkésemből kiszerelt, de azonos (persze nem metrikus) menettel rendelkező csavarjainak a rövidítésével sikerült megoldani a dolgot. Kb. egy egész napos munka után jutottam el arra a szintre, ami az eredeti tervem volt.
A markolat mellett a penge sem úszta meg a módosítást. A vágóél hosszabbításával szerencsésen eltűnt a pengetükör szakálla, ami lehet, hogy hasznos, ha valaki túl nagy lendülettel próbálja becsukni a kést, de nekem sokkal zavaróbb volt a jelenléte a hosszú élezetlen pengerész miatt, és azért is, mert ez a szakállacska nagyon bosszantóan kiemeli azt az érzést néhány élezés után, hogy a penge fogy. Úgy látszott tőle, hogy sokkal jobban fogy, mint valójában.
Az újraköszörüléssel nem csak pár mm élt nyertem, hanem az ívesebb köszörülési kifutás miatt itt már hozzá lehet férni az élhez hengeres (akár ujjnyi átmérőjű) fenő rudakkal is, valamint végre a szívemnek olyan kedves konvex élt is megkaphattam. A penge hátára természetesen egy kellemesen hatékony kaparóél került.
Itt láthatjátok a fogás alaphelyzetének megváltozását, egy módosítatlan darabbal összehasonlítva.
A módosítás utáni végeredmény fogdosásának felemelő élményét igen nehéz szavakkal leírni. Azt hiszem egyszerűbb, ha megmutatom az elkészült darabot egy eredetivel összehasonlítva.
Még egy részlet van, ami talán nem olyan kiemelkedő, de szerintem esztétikailag és funkcionálisan is előrelépést jelent. A tengelycsavar körül az eredeti Military rendelkezik még egy számomra nehezen felfogható kiemelkedéssel. Ez csukott helyzetben szépen takarja a pengehát nyúlványát, ami a markolaton belüli támasztócsapnak támaszkodik neki. Ez a nyúlvány, ha nem takarja a markolathéj, simán alkalmas arra is, hogy a nyitófurat nélkül nyissuk vele a pengét. Micsoda hülyeség ez? Kérdezhetik páran. Igen, de egy „Military” kés tervezett felhasználásánál simán el tudom képzelni, hogy a felhasználó hüvelykujját ellövik, levágják. Akkor hogyan használja a nyitófuratot? Hát sehogy. Vagyis így:
Megoldható hüvelykujj nélkül, próbáltam párszor! A gyári kivitel természetesen nem alkalmas erre.
Összességében azt mondanám, hogy az egész módosítás kérdése fel sem merült volna, ha az eredeti darab nem ennyire igényesen összerakott, sok szempontból nagyszerűen megtervezett bicska lenne. Ennyi kis finomítást azért úgy látom, hogy akár a gyártó részéről is megérdemelne.
Azt hiszem, hogy ezt tavasszal az IWA-n meg kell mutatnom a tervezőnek is.
Fotók: hegyespenge, címkép: www
Juh héj! Tök felszabadító érzés, hogy Sanyi így – nem kicsit átértelmezte a Milit, a Spy örök klasszikusát.
Jó lenne kézbe venni ezt az M4-est, jó 3/4-ed részt értem a változtatásokat, sőt a digi kamo alapomba én is egy ilyesmi pengét képzeltem, meg a markolat hátsó púpját is régóta reszelem – képzeletben.
Kalapemel. Ha tényleg átmegy a módosítások egy része a Mili majdani új változatába akkor büszkeség feszítheti kebelünket!
Szerintem nagyon állat! Azon kívül, hogy a „madárfejet” én is szívesen lehagynám a Miitaryról, azért is tetszik ez a markolat, mert engem a réges-régi Spyderco C19 Bob Terzuola Junioréra emlékeztet, amim sosem volt, de mindig szerettem volna.
http://spydercosource.com/wp-content/uploads/2009/04/c19.jpg
Nagyon szép munkát végeztél Sanyi, minden elismerésem!
Kár, hogy nem ilyen gyárilag a Military.
A Spy.Mili. pont a szívem csücske (úgy ahogy van). Nagyon szépen átalakítottad, remek bicska lett, de ez már egy új modell. Az eredményhez gratulálok.
Sanyi, ez nagyon jó lett!
Én is pont azon filóztam mostanában, hogyan lehetne egy Militaryt úgy megrövidíteni,
hogy kicsit arányosabb legyen.
Nagyon tetszik a végeredmény, egy sokkal formásabb, a pengehosszhoz mérten arányosabb
markolat lett a végeredmény, pedig nem sokat rövidült.
Jót tett az arányoknak az is, hogy közelebb hoztad a leélezést a markolat elejéhez.
Szerintem mindenképp mutasd meg Salnek és Eriknek az IWA-n!
Végre! Ezt vártam már, hogy egy profi komolyan hozzá merjen nyúlni. Gratulálok, rendkívül jól sikerült ez az átalakítás. Szerintem sokan filóztunk már csendes magányunkban valami hasonlón, de ehhez azért komoly szaktudás és megfelelő szerszámok szükségesek. A markolat átreszelése/csiszolása, G-10 vagy CF esetén még megoldhatók a konyhaasztalnál, de penge átalakítása már nem amatőrnek való feladat.
Véleményem szerint Sal Glesserékben is motoszkálhatott annak idején valami, mert a Paramilitary 2-vel a Para 1 és a Military szintézisét hozták létre, ami elég sikeresen egyesítette a két folder előnyeit, de egyben az alkotói szabadságot is visszafogta, hogy a dizájnnak illeszkedni kellett a két említett modellhez. Ez a tényező szerencsére nem gátolta Sanyit és egy nagyon jól átgondolt bicska lett az agyalás eredménye. Le a kalappal!
Sziasztok
Igazából nekem sohasem volt Military-m, mivel valami nem klappolt a modell körül. Lehet, hogy kézméret az oka, lehet, hogy pont ezek a dolgok-e, amit Sanyi módosított – ehhez meg kellene tapizni. De tetszik, hogy valaki, idézem
„egyszerűen hasznos, kényelmes, praktikus.” kést vár, keres, és ha nem talál, akkor átalakít.
Várom, hogy találkozhassam egy ilyen módosítással.
Gratulálok.
Tanto
A pengéért szerintem kár, bár értem, miért csinátad. A markolat viszont telitalálatnak tűnik, gratulálok!
A markolat változtatásai tetszenek, a penge átalakítás annyira nem. Szívesen megnézénék egy saját bicskát Sanyitól.
Nekem aránytalan lett a markolat hossza a pengéhez képest.
Olyan,mintha rövidebb lenne a markolat mint a penge.
Viszont a munka biztos szép rajta.
A markolat nagyon tetszik, a pengét majd megnézem élőben 🙂
Markolat átalakítás nagyon bejön, a pengéé viszont annyira nem. Előnyére szolgált a változtatás, nem is vitás. 🙂
Köszönöm a véleményeket mindenkinek!
Megértem, ha valakinek szokatlan akár a penge, akár a markolat módosítás utáni alakja. Azt is megértem, ha valakinek valami egyszerűen csak nem tetszik rajta. A ti számotokra leginkább az egész írás üzenete az, hogy a gyári formák is lehetnek jó alapanyagok valami olyasmihez, ami némi bátorsággal a saját igényeinkhez formázható.
Ennyi.
Nagyon-nagyon tetszik !…ugy a markolata, mivel nekem kiegyensulyozottabbnak es kompaktabbnak tunik…az elrol pedig azt, hogy sokkal jobb, mint az eredeti es hasznalhatobb is ennel…igazatok van, ezt nem akarki tudja igy megoldani, csak a profik…oszinten gratulalok a model javitasahoz…en is azzal biztatlak, hogy mutasd es mond el csak nyugodtan nekik, a te szemszogedbol nezve es ugy ahogyan te elkepzelted…nagy vagy Mester !
Nagyon jó elgondolás alapján nyúltál hozá a késhez Sanyi! Gratulálok. Nem csak esztétikailag javult a folder, hanem a Military névhez kötődő felhasználói igények figyelembevételével, a használhatóságát is megdobtad. Reméljük ezt a tervezők is respektálni fogják és nem copyt látnak majd benne..
Szvsz az eredeti design a nevéhez híven a katonai felhasználás jegyében született, kesztyűben például igenis lehet létjogosultsága a hosszabb, kontúrosabb markolatkialakításnak… ha arra rámarkol valaki, akkor az meg van fogva 🙂
Az átalakított kés civil felhasználásra valóban sokkal alkalmasabbnak tűnik, a kivitelezés pedig szuper.
AlGreg, ez a kesztyűs dolog jogosnak tűnik első hallásra, de kíváncsivá is tettél vele. Előkerestem néhány használatos kesztyűnket. A tapadós-gumipöttyös cérnakesztyűtől az otromba melóskesztyűn át a kinőtt, de még mindig használható síkesztyűig vagy ötfélét végigpróbáltam. Működött gond nélkül mindegyikkel, de ez nem az én érdemem. A nyitófurat egyszerűen kellően nagy, és nincs túl közel a markolathoz (nincs a penge túl mélyen a markolatban) csukott helyzetben, így mindkét kézzel erőlködés nélkül nyitható, zárható. A keretzár kioldása is könnyen megy, a nyitott bicskát pedig szúró mozdulatok esetén a penge felső kiszélesedése védi attól, hogy a kezünkbe csússzon (ki tudja mi minden történhetne ott szegény pengével 😀 ), de ez megint Sal Glesser érdeme.
Összességében azt mondanám, hogy a módosítással szerintem nem rontottam el ezt a lehetséges használati körülményt sem. A nagy markolatvég rögzítő funkcióját egyszerűen átvette a markolat alsó két ívének a találkozása középtájt, de ahogy írtam is, a legfőbb elem, ami a biztonságérzetet adja, a penge hátának recézett kiszélesedő része a furat mellett. Ez viszont nem változott.
Minden szempontból használhatóbb,szebb kés lett.
Kesztyűben még nem volt kés a kezemben…
Volt a kezemben, jó markolat, kellemes zár és lézerszike a konvex éllel. Széria érett konstrukció.
Hagy kérdezzem már már meg hogy ki készítette ezt? mert igen elnagyolta penge tövénél az élezése ez az ugy nevezett trehány megoldás hullámos mint a Balaton . Én ilyet nem mernék reklámozni !!!
Sajna nem énem értek úgy a fémmunkához, mint Sanyi. De néha a gyári zsebkéseimet lefényképezem, szürkeárnyalatra alakítom, és aztán filccel átrajzolgatom. Legszívesebben a nagy Manixokat, hogy a hegye nekem barátságosabban ívelt legyen. Sajnos a rajzaim sose ilyen szépek, mint ez a kész Mili pimp. Szerintem a használatra és nem vitrinbe vett kések sokkal jobbak, ha a kezünkhöz igényeinkhez szabjuk őket. Gratulálok, nekem tetszik,.
Kedves gamohunter! Egyrészt nem reklámnak szántam, csak bemutatónak. Ez a saját késem, amit nem áll szándékomban eladni, a Spyderco-nak meg (egyelőre) nincs ilyen. Másrészt adott volt egy él egy adott íveléssel, amit a tövénél egyszerűen nem lehetett elegánsabban átvezetni a maradék pengetükörhöz. A penge „szakállát” csak egy bizonyos pontig lehetett visszarövidíteni, mivel ez a markolaton belül a feltámasztási felület is, ha csukott állapotban van a penge, tehát arra esély sem volt, hogy egy egyenessé váljon az összekötés. Semmiképpen sem szerettem volna hirtelen, szögletes átmenetet, ezért lett ilyen „hullámos, mint a Balaton”. (Igazán költői hasonlat volt, köszönöm szépen! 😀 )
Mondjuk én ebben is az előnyt látom. Főként egy hengeres kerámia fenőrudat használok a gyorsabb él karbantartásokhoz, és ezzel a kettős él-ívvel a a fenőrudam már befér az él kiindulási pontjáig. (Mondjuk ezt írtam is.)
A közismert trehányságommal sajnos nincs mit tenni. Én már csak így szoktam összecsapni mindent.
Meg is van az új neve: „Balaton” 🙂
Ezen besírtam: „Hagy kérdezzem már már meg hogy ki készítette ezt?” Csak a képeket nézegetted?
Mert a szövegből 100 helyen kiderül, hogy ki csinálta ezt az „ugy nevezett trehány megoldást”. 🙂
Meg kell védjem Sanyit! Bár a pengén végzett munka csiszolástechnikailag hagy kívánnivalókat maga után, az általa készített pengék metszőképessége kiváló szokott lenni.
Köszönöm Feri! Csiszolástechnikai kívánnivalók alatt mit értesz?
Üdv! Szép munka, jó elgondolás de nekem van military-m és az a rész ami a penge alján van azt a célt szolgálja, hogy a mutatóujjad rá tudd támasztani míg a hüvelykujjad a felső támasztékon van így közelebbi a fogásod az élhez ami faragásnál de akár szúrásnál is jól jön. Ezen kívül jobban irányíthatóvá teszi a kést a pengéhez közelebbi fogás. A markolat pedig azért ilyen hosszú, hogy túlérjen egy átlagos kézen így ütésre lehet használni. Akinek van ilyen kése vegye kézbe és próbálja meg.
Kedves lacko656, nyilvánvaló dolgot magyarázol, és láthatóan az egész Spyderco termékpaletta döntő részét ez a fajta benyúlós, pengére is ráfogós lehetőség jellemzi, csak pont ez tartom annyira feleslegesnek, hogy képtelen vagyok megbarátkozni vele. Bármeddig is ér az él, mindig lesz mögötte egy olyan pont, ami a legközelebb van hozzá. A markolat pedig a mostani állapotában még mindig túllóg legalább egy centit a kezemen, ha középtájon fogom, de ez a markolat akkora, hogy ha az elejére fogok, akkor van az a túllógás a duplája is! 🙂
Sanyi!
Jó az. Tudod, az a lényeg, ki mivel elégedett. Ezen a pengén a kontúrok és a felületek lehetnének ugyan tisztábbak, de ha Téged így nem zavar, nekem pláne jó.
Azon viszont kacarászok egy ideje, hogy a késekkel foglalkozó vezető internetes felületen hónapok óta a „Military-csonkítás” tűnik a legfőbb eseménynek. 😉
Mi meg rajtad kacarászunk Feri amióta elmentél a Portálról. 1:1. Ez a hozzászólásod egyébként téged minősít, személy szerint örülök, hogy nem fárasztod a Fórumot az ostobaságaiddal. A Mili szerintem jó lett Sanyi, előnyére vátozott minden tekintetben.
Azért szerintem Sanyitól mint az egyik legjobb késestől, valóban nagyobb hír lenne egy saját készítésű folder. ( Talán a főoldalra is jobban kívánkozna)
Nézd Robi, nem jöhet ki mindenki hetente új késekkel, mint pl. Feri… 😀 Sanyi szerintem tett annyit az asztalra, hogy egy ilyen cikke is kerülhet főoldalra. Másrészt aki azon kacarászik, hogy itt egy Mili átalakítás a legfőbb esemény, az inkább gondolkozzon el a másik oldal látogatottságán:
Jelenleg 1 felhasználó van jelen: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég. (Az elmúlt 5 percben aktív felhasználók alapján.)
A legtöbb felhasználó (15 fő) 2013.11.10. 18:10-kor tartózkodott itt.
Egy éve egyszerre 15 ember is volt ott! Az nem semmi. 😉
Kicsit rossz irányba mozdultak itten a dolgok, én most szerkesztőként reagálnék, az alábbi idézetek alapján:
„Szívesen megnézénék egy saját bicskát Sanyitól.”
„Azért szerintem Sanyitól mint az egyik legjobb késestől, valóban nagyobb hír lenne egy saját készítésű folder. ( Talán a főoldalra is jobban kívánkozna)”
„Sanyi szerintem tett annyit az asztalra, hogy egy ilyen cikke is kerülhet főoldalra.”
a) Nem értem, hogy ez az átalakítás hogy jön össze azzal, hogy készít-e bicskát, vagy sem, illetve hogy mi mennyire kívánkozik ide a blogra/főoldalra. (Főleg hogy ez a szerkesztők kompetenciája. 🙂 )
b) Ha nem tett volna le annyit akármilyen asztalra, akkor is kikerülhetne a blogra egy ilyen cikk. Illetve ha ezt a karcsúsítást más követte volna el, akkor is kikerülhetett volna. Egy sor cikk van itt hasonló témában és mindenféle szerzőktől. Tessék írni, fotózni, hajrá.
c) A szerzőt jómagam (és itt elég sokan mások is) immáron tizenéve ismerem, mindig is volt valamilyen éppen kedvenc gyári foldere is, és ezek közül többet is átalakított a saját ízlése, meglátásai, agyalása szerint. Ez miért olyan furcsa? Nem lehet valaki késkészítő IS és késrajongó IS egyszerre? 😀
A „Sanyi szerintem tett annyit az asztalra…” kezdetű érvelésem csak arra vonatkozott, hogy egy HS írás nem csak akkor kerülhet főoldalra (bárki más írásával egyetemben természetesen), ha az saját termék készítése.
Addig nem is volt itt gond, amíg Ferencünk (mint egy durcás kisgyerek, akinek elvették a játékát) bele nem rondított. A Kocsis kések (melyeknek minősége előtt méltán meghajlok) készítőjétől emberileg mást várna el az ember… De hát ahány ház ugye. Csak ez nem ez a ház.
„egy HS írás nem csak akkor kerülhet főoldalra (bárki más írásával egyetemben természetesen), ha az saját termék készítése.”
csimpi, ez olyannyira így van, hogy a Sanyi szerintem idáig a legkevesebbet saját késről írt ide – ha egyáltalán írt ilyet. Elég rákattintani a nevére, van ott élezés, fenés, fenőkő-teszt, Bergström-penge teszt – ugyanakkor például Szasza-késről is írt cikket, méghozzá a Juliskáról. 🙂
https://kesportal.hu/2008/09/25/juliska/
Egyetértünk Ed, kétségem sincs róla, hogy ez így van. Hogy Feri csőrét miért b@ssza az, hogy itt pörögnek a dolgok, ott meg nem, azt senki sem tudja, csak ő.
ED! A véleményemet írtam le. Ha ez gond, akkor elnézést. Mindig igyekeztem betartani a portál szabályzatát.,
ROBI! Ne viccelj már, miért lenne gond? Illetve ennek mi köze a portál szabályzatához? Nem tettél semmi rosszat. Elmondtad a véleményedet, igen. Én meg szerkesztői szempontból reagáltam a véleményedre, igen. Ennyi, nem több. Ne húzd fel magad, meg engem se, mert nincs is telihold! 😀
Béke 🙂
Szeretnék én is reagálni.
Köszönöm mindenkinek, aki úgy érezte, hogy mellém kell állnia Feri, vagy Robi hozzászólásai miatt. Tényeg hálás vagyok érte, de igazából egyikük véleményét sem éreztem támadásnak, de még csak rosszindulatú szúrkálódásnak sem. Feri kifejezetten baráti hangnemben írt (érzésem szerint), és egy pillanatig sem éreztem, hogy lekezelő lenne velem szemben.
A Military pengekontúrja meg tényleg lehetne tisztább, de egyrészt kötött volt az adott forma (méret), másrészt meg nekem tényleg így tetszik. 🙂
Robi igazán büszke lehet a saját bicskáira! Tényleg szép munkák, de sajnos tőlem eléggé távol áll az a fajta érdeklődés, ami egy bicska elkészítéséhez kell. Valahogy úgy vagyok velük, mint az egyszeri ember a biciklivel. Hasznosnak találom annyira, hogy vegyek egyet, sőt amennyire lehet, a saját igényeimhez is igazítom, de készíteni biztosan nem fogok egyet sem.
Sanyi!
Így csak egy igazi úriember viselkedik.
🙂
Csatlakozom.
Sanyi nagyfiú már, nem kell megvédeni. Feri viszont a Késortált kacagta, én speciel az ellen emeltem fel a hangom. Válasz természetesen nincs, de a fórumban aktív „fénykorában” sem arról volt híres, hogy védeni tudná az álláspontját, szóval nem csalódtam.