A Késportál fórumának tagjai rendszeres időközönként, zártkörűen találkoznak, és ezen összejövetelek újdonságként már egy-egy alkalmi tematikával is bírnak: elsőként nemrég a köreinkben föllelhető Striderek, legutóbb pedig a skandináv kések adtak egymásnak találkozót.
A skandináv kések méltán népszerűek a késbarátok között (akit érdekel a téma, itt, a blogon is tájékozódhat): vadászok, pecások, bushcraftosok egyaránt találnak közöttük feladatorientált, „no nonsense”, azaz kifejezetten józan tervezésű-kialakítású, és gyakran kiváló ár-érték arányú modelleket.
Jöttek külföldiek és magyarok, kézműves és gyári darabok, fa- és műanyagnyelű kések, „ütömvágom” és féltett gyűjteményi példányok.
Majdnem úgy alakult, hogy fényképezőgép híján még kép sem lesz, de aztán szerencsére csak előkerült egy kis kamera, meg persze néhány telefon. Ilyen hibát azért többé nem követünk el.
A lényeg, amellyel biztos sokan egyetértünk: sokáig éljen az ősi, a megbonthatatlan finn-svéd-norvég-magyar késbarátság – ráadásul pont ma van a számik – Finnországon kívül Norvégiában, Svédországban, sőt még Oroszországban is megtartott – nemzeti ünnepe!
Ennyi szép kés egy rakáson nem semmi! Köszönet azoknak akik segítettek, hogy ez ilyen szépen össze jöjjön.
„s mi szem szajnak ingere…” no az mind ott van, kalssz lehetett ezeket vegigtapizni…
koszi !
Ha másnap nem a Zemplénbe lettem volna hivatalos egy hétvégi Bushcraftra, akkor szívesen elmentem volna. Akkor fotón is pont egy tucattal több skandi szerepelhetett volna. A kezdeményezés azért ügyes, remélem legközelebb én is ott lehetek.
Kb ugyanazt tudnám írni mint Trice mínusz a bushcraftos indok 😀
🙁
Jó ötlet volt ez tematikus késfelhozatal, öröm volt végignézegetni.
Az alsó sorban, jobbról a 6. nálam mindent vitt! 🙂 Hihetetlenül eltalált kis kés.
Baaaassssszzzzus!!! Ha ezt tudom előre ….
Elvittem volna a Szasza puukkomat!!!
Egyébként nagyon impozáns a kollekció, de a szívem szakad meg, hogy az északi stílusú kések iránt a legnagyobb affinitással rendelkező magyar mester munkája nem szerepel közöttük.
Na mindegy, legközelebb igyekszem jobban résen lenni…
Nem baj Astur,volt egy így is.
Csudás kollekció. Kár hogy nem tudtam nézelődni-fogdosni. Látszik,hogy kiváló ízléssel bírnak a Tisztelt Portáltagok. 🙂
Üdv az éltársaknak!
Szép kis adag, bár nem sokan voltunk. Szasza puukkóit én is hiányoltam…
Amit viszont észre sem vettem, csak most utólag, a képek alapján látom, hogy Fgabesz elhozta a kést, amit neki készítettem… az alsó sorban a jobb szélső. A talin nem is láttam a kést, mert már korábban odaadtam neki, és nem az én asztalomon hevert.
Most összeszámoltam: 10 késem volt a csoportképen :O ezek szerint van valami beütésem a skandi pengékkel kapcsolatban! 😀
10 kés? Hinnye!
Egyébként ez az a találkozó, ahol szerintem a tokok, vagy a tokos képek is megértek volna egy képet…
A magam részéről kettővel képviseltettem magam: a bal fölső, fekete műanyag nyelű, a nyolcvanas évek elejéről származó öreg Fiskarsszal, illetve a legalul, jobbról harmadik angelero-féle szépséggel, amelyet épp ez alkalomra hozott meg astur barátunk egy oooooooolyan gyönyörű skandi tokkal, amit készített hozzá… 😀
Ed, a 10 kés még hagyján, de hogy ebből nyolc saját készítésű… 🙂 a skandi végérvényesen megfertőzött!
Régen (még az”ántivilágban”) volt egy olyan reklám: Könnyű a választás, mert nagy a választék,,,
Én ezt akkor sem sem tartottam okos szövegnek.
Nagyon szépek a kések, de kevesebből én könnyebben választanék,,,:-)
Gyönyörű kések, főleg így együtt. Pár darab ikertestvére nálam is megvan!
Ó, hogy miről maradtam le 🙁 Tudtam volna még mit hozzátenni… 🙂
Tokokkal egyutt kellett volna legalabb egyket kepet kesziteni
A tokokról tényleg kéne egy külön fotó. Nembaj, legközelebb hozzuk össze!
Urak!
Ha ezt tudtam volna….
Édesapám által a múlt század harmincas éveiben vett
finn cserkésztőrrel
kezdve,
jó néhány
Kocsis és Szasza úrak
által készített remekművel gazdagíthattam volna a kollekciót,
a gyáriakról nem is beszélve.
Nem ismételjük meg?
Tokokkal
és
jó fényképező géppel…
BedeCo