Bloo barátunk klasszul dokumentálta, hogyan készített markolatot és tokot egy szépséges Berényi-pengére.
Még a nyár folyamán került hozzám az alábbi hamonos, S101 acélból készült Berényi penge, baknistól. (Hamon: a japán hagyományos agyagos differenciált edzés hullámos edzésvonala, a szerk.)
Alapesetben ez egy sakimori penge, de ez a fajta nem igazán jön be nekem, fémmegmunkáláshoz pedig nincs meg a gépparkom. Szombathelyi mesterem volt olyan rendes és felajánlotta a segítségét. A tüskét kifúrtuk (a kobalt fúró nem vitte – igaz, hogy az a fúrószár előtte már nem egy katanapengét fúrt és azt is csak három újraélezéssel vitte, ezért HSS-sel fúrtuk át, nagyon jó anyagból van a penge), és rozsdamentes acélhoz való flexkoronggal megfelelőre alakítottuk. A Zatikból sikerült a hazaifa-fétisemet kielégítő szilvadeszkát szerezni, így meg is kezdődhettek a munkálatok. Bár váltig győzködött, hogy inkább ne ezt a shirasaya változatot csináljam meg, hanem kapjuk le a pengetőt is és egy habakis, tsubás tradicionális tanto legyen egy ilyen szép hamonos pengéből, én ellenálltam, mert egyrészt nekem nagyon tetszik ez a forma, másrészt a Berényi logó is nagyon tetszik, harmadrészt valamikor a távoli jövőben lehet, hogy ha megunom, csinálni fogok belőle egy tradicionálisat.
Eddig a pontig elég jól haladtam, de rá kellett jönnöm, hogy a szilva kemény dió, nem igazán egyszerű kézi szerszámokkal megmunkálni. Jó pár hónapig jegelve volt a projekt, mert soha nem volt elég időm nekiesni egy csiszolásnak. Egy tanítványom és egyben barátom sietett a segítségemre, kölcsönadott egy nagyon profi fareszelőt, ami nem kevés csiszolástól kímélt meg. A tegnapi nap folyamán még pár szakmai trükkel is segítette a munkát, így szerencsére előbb sikerült befejezni, mint terveztem.
A baknin sajna érződött, hogy eredetileg nem ilyen típusra szánták. A két fiber személyes okokból került rá. A tok alját picit vaskosabbra hagytam, mert a fa tokok jellemzően itt használódnak el először.
Méretek:
Penge hossza: 130 mm
Penge szélessége: 21 mm
Penge vastagsága: 3,5 mm
Markolat hossza: 114 mm
Markolat szélessége: 32 mm
Markolat vastagsága: 16 mm
A mekugi (markolatszegecs, a szerk.) bambusz (evőpálcikából)
Sajna a pengén hajszálkarcok vannak, ezt még nem sikerült eltüntetni, ha erre tudna valaki tippet adni, hogy hogyan lehet akkor nagyon hálás lennék!
Nagyon szép,harmonikus darab mindkét mester munkája előtt le a kalappal!!
Öööö… Általában a fúrószárakat HSSCo, vagy HSSE5; -8 megjelölésűek. A sima HSS sokkal kisebb teljesítményű ( fekete ) ez nem vinné át a cikkben szereplő acélt, ha nincs jól lágyítva fúráshoz. Az acél színű HSSG nagyon jó, a Cobaltossal gyakorlatilag megegyező minőségű is lehet ( gyártótól függően, de nekem eddig a BIC japán fúrói jöttek be a legjobban ).
Sanyi biztos megfelelően lágyította a markolat tüskét! A fúrószár volt életlen.
Kellemes összefoglaló és szép lett a végeredmény is. Köszönjük!
Köszönöm szépen mindenkinek a szép szavakat.
@Kilden: nekem ez nagyon „fémül” van ^_^ De igen, ahogy írtam is: az első fúrószár életlen volt, de a második vitte.
Nagyon szép munka.
Egy kérdésem van,
nem értem hogy lehet hogy az egyik fényképen a kis furatot a másikon meg csak a nagyot látom?
Nekem is van Sanyitól hamonos késem is,
minden nap használom, kifogástalan, szeretem,
igaz a hamon vonalát a rendszeres használattól alig látni.
A markolattüske végéből levágták azt a kis darabot amin a nagy furat volt. Gondolom annak inkább technológiai funkciója lehetett. A kicsit meg ki kellett kifúrni a markolatpanelek rögzítéséhez.
Hangulatos az bemutató, ötletes a munka, szép eredményel.