Késportál

A sűrű bozótosok és dús növényzetű esőerdők egyik fontos szerszáma a bozótvágó, vagy közismert nevén a machete (szigorúan gyűjtőnévként használva). Hazánk földrajzi adottságai miatt itt kevésbé fontos eszköz, azonban mindenképpen hasznos része a kelléktárnak, különösen, ha hónapok óta először jutunk le a telekre (pláne, ha a szomszéd a kerítés mellett burjánzó gyalogbodzát dísznövénynek tekinti) vagy esetleg minden eshetőségre felkészülve zombitámadás elhárítására keresünk eszközt.

Sasa (Orosz Sándor) munkái a fórumot olvasók számára nem ismeretlenek. Leggyakrabban gyári (Lauri, Hultafors) vagy portálos készítők csupasz pengéinek késsé alakulásában vesz tevékenyen részt (főleg puukko és más hagyományos skandináv formák). Ahogy kedve diktálja, időnként csinál pár egyszerű nagyvas-replikát (pl. Ontario Afghan), karambitokat, EDC tankhámozó-falbontó rövid fixpengéseket vagy mint jelen esetben, túlméretezett, keskenypengés kínai zöldségesbárdot.

A bemutatásra kerülő barátságos kis vasak alapját a japán „IC.CUT” vágóeszköz készítő vállalkozás (Ishikawa Cutlery Co.) „Hiro” fantázianevű bozótvágója képezte. A jópofa és használhatónak tűnő formát nagyjából átvéve készült el háromféle méretben a Sasa-féle Zombiölő kéziszerszám. Míg az eredeti „kés” laminált rozsdamentes anyagból építkezett, ezek rugóacélból (51CrV4, vagy 1.2241, kinek, hogy mond többet) készültek. A leélezés nagyjából azonos (volt) az összes méreten, a szélesség harmadáig – feléig felhúzott és egyenes, némi élszalaggal (úgy 30° körüli szögben). Ez az élezés az 5 mm anyagvastagsághoz képest inkább nagyobb késekre jellemző megoldás, ezekre a Rontó Pál kéziszerszámokra legalább 45°-os vagy erősen domború konvex élezés célszerűbb (vagy inkább csak tartósabb) lett volna.

A hozzám szolgálatba szegődött, leghosszabb pengéjű Zombiölő XXL példány kellemes fogású, egyszerű wenge markolatpaneleket kapott. A penge 285 mm, a teljes hossz majdnem 43 cm. Nem csúszik, jól kézbe illik, ráadásul teljesen fedi az acélt a markolat végéig, így az a kezet sem bántja (ilyen panasz a törővéges verziónál felmerült tesztelés közben). A vége felé szélesedő penge kellemesen lendületesen használható, de emiatt fárasztja is a csuklót. Amennyivel kevesebb erőt kell belevinnünk egy ütésbe, azt ledolgozzuk a penge megállításakor és irányításakor. Az esztelen csapkodás már csak emiatt sem tanácsos (pedig úgy adja magát….), egy kis kihagyás vagy figyelmetlenség és a 15-25 cm kiélezett acél esetleg olyasmiben áll meg, amire hazafelé menet még szükségünk lenne (pl. comb, térd, alsó lábszár).

A biztonsági rendszabályok kb. ugyanazok, mint balta használata esetén. A legfontosabb, hogy semmilyen akadály ne legyen a meglendített penge útjában (pl. belógó ág, mások testrészei) és legyen a vágni kívánt céltárgy alatt valami, amin a penge megállhat, ha átszalad rajta vagy elvétjük a célt. A céltévesztést komolyan kell venni, az XXL méretű példány érezhetően rúg egyet, ha rosszul sikerül egy-egy csapás (meg kell fogni rendesen). A pengén levő ujjvájat (choil) kizárólag aprómunkára való (ebben viszont valóban nagy segítség), pl. a frissen lecsapott colos ágdarabot mindjárt ki is hegyezhetjük eszközcsere nélkül.

Az egyik rövidebb példány tesztelése közben (amiről a fórumon bővebben lehet olvasni) felmerült élezési problémák (a feladatkörhöz képest túl finom él) és tapasztalatok miatt úgy határoztam, én is megnézem, mire lehet képes a nálam landolt hosszú verzió. Egy elburjánzott bálványfás terület kitisztítása közben különösebb erőfeszítés nélkül sikerült egy-egy laza suhintással kicsapkodni a 3-4 cm átmérőjű surjánokat. Ez nem nagy újdonság, ezt egy közepes méretű kés is kb. tudja (pl. Ontario RAT-5, Fällkniven S1), ám ehhez szinte nulla energiabevitelre volt csak szükség ezzel a böhöm vassal. 60 dekás tömege okán szinte magától dolgozik, csak a lendítés irányára kell figyelni. Kicsit keményebb terhelés volt az él számára az akácbozót alsó, elszáradt, 4-5 centi átmérőjű ágainak levágása. Itt kellett izommunka, így is 2-3 csapásra volt szükség a sikerhez. Az élet nem sikerült tönkretenni, így várt még egy kis munka a pengére a hátsókertben is.

A tél végén szükségből kivágott orgona vaskos, kb. tíz centiméter vastag törzsét vágtam át két helyen. A közel sem teljesen száraz fával ugyancsak sérülés nélkül sikerült elbánni. Ennél keményebb anyaghoz már inkább balta kell, az ilyen nagy méretű „kések” nem váltják azt ki – még akkor sem, ha külsőre hosszú bárdra emlékeztetnek. Farönk kettéhasításához egyébként jó kis forma ez, jól jön a hosszú penge és a végén kialakított „kalapács” nyúlvány is – kizárólag ütőfával, doronggal segítve a műveletet.

Alkalmi túrázók számára nem igazán hasznos szerszám (bozótot irtani más erdejében nem túl jogszerű), mert bár egy normál késnél jobb bizonyos feladatokra, de a baltát nem váltja ki (ergo azt is vinni kell, ha szükség lesz rá), felesleges tömeg. Kerti szerszámként pl. elhanyagolt rózsabokor amortizálásához vagy vékony fás szárú, hasonló okból elszabadult cserjések ritkításához, megszüntetéséhez biztosan gyorsabb megoldás, mint egy metszőolló. Csak a szomszédok és a pszichiáter ne nagyon lássa, meg lesz a ránk nézve korántsem kedvező véleménye.
Különböző mozikból tudhatjuk, hogy zombik ellen a nagy késekkel szemben a benzines láncfűrész és fűnyíró sokkal hatékonyabb. Bár, Mila Jovovic használt eredményesen nagyvasakat…. Meg aztán ki az az elvetemült, aki poszt-apokaliptikus környékre egy szál svájci bicskával indul. Egyszóval kell egy stílusos NAGY vas, akkor is, ha vélt vagy valós oka irracionális.

BlackWoOd

(Képek: Sasa képei, saját készítésűekkel kiegészítve. Kivéve a „Resident Evil” moziból kivágott képkockát illetve a „Fallout 3” játék záró képsorából kiemelt darabot.)