Sarki fény

A Fórum olvasóinak egyáltalán nem újdonság, hogy Trice igen szoros barátságot ápol a skandináv késekkel. Ezt a cikket közkívánatra, tudásának és gyakorlati tapasztalatainak összefoglalásaként írta meg – úgy a néprajzi vonal, mint a tesztek kedvelői élvezni fogják.

Bizonyára sok olvasónak ismertek lesznek a képek, ugyanis ezek nagy része már szerepelt a Fórum skandináv topikjában. Mivel többen jelezték, hogy szeretnének az eddigi gyakorlati tesztekből egy összefoglaló cikket látni, most igyekszem – itt-ott kiegészítve – hiteles képet adni néhány olyan északi késről, amelyek a tulajdonomat képezik.

A hagyományos skandináv puukko leírása

A skandináv kések formavilága egészen a viking korig vezethető vissza. Ezeket az eszközöket használták a mindennapi életben, a vadászatban, a halászatban és természetesen nagyobb társával, a leukuval együtt a harcmezőkön, csatákban is. A puukkót illetően valójában nincsenek konkrét szabályok, de a lényegi vonásokat igyekszem csokorba szedni.

A kés pengéje általában párhuzamos, 8-12 cm hosszú, 25-30 mm széles és 2–max. 4 mm vastag. A közismert (svéd) skandináv él 20 fokos szöget zár be (10 fok mindkét oldalán), de ez nem jelenti azt, hogy ez lenne az egyetlen él, amely valóban klasszikusan skandinávnak mondható. A hagyományos, eredeti puukkók éle (mint ahogy formájuk is) országonként, sőt azon belül tájegységenként is igen változatos. Norvégiában honos még a 2/3-áig, 3/4-éig felköszörült, enyhén domború él, Dániában és Finnországban gyakori a penge 1/2-éig történő egyenes felköszörülés, Svédországban a penge 1/3-áig szokás kialakítani az élszalagot, de nem ritka a pengehátig történő domború él sem. Ezek voltak a területekre jellemző éltípusok, de a skandináv országok területein helytől függetlenül is találkozhatunk  bármelyik típussal. Ha azonban még tovább megyünk, a puukko késformát egészen Szibériáig is visszavezethetjük. Egyetlen lényeges, közös pont azonban, hogy egyetlen igazi skandináv puukkónak sincs levezető, vagy más néven másodlagos éle, és ennek köszönhetően rendkívüli vágó- és metszőképességgel rendelkezik (az új típusú Marttiini tőröket nem sorolom ide, azok már inkább a dísztárgy kategóriát képviselik).

A markolat alapvetően ovális keresztmetszetű, körülbelül 10-12 cm hosszú, és többnyire fából, agancsból, vagy a kettő együtteséből, esetleg bőrből (manapság műanyagból) készül. Középen gyakran kissé vastagabb, ami az ergonómián kívül abban is segít, hogy a kés a hagyományos tokokban biztosabban „üljön”. Gyakori a réz használata is a markolat zárására. Finnországban, elvétve Norvégiában a markolatvégeket gyakran díszítik réz állatfejekkel (ez a díszítési forma több orosz késen is felfedezhető). Soha nem használnak kontúros markolatot, a kéz és a fém találkozása ezeken az égtájakon a hőmérséklet miatt kerülendő. A penge markolatba történő rögzítése is több fajta lehet:

- Folyamatosan keskenyedő markolattüske, amely teljesen áthalad a markolaton és a végén menetes vagy szegecselt lezárást kap.

- Majdnem teljesen végig érő (a markolat végétől 1–2 cm-re végződő), a késpengéhez képest kb. 3/4 szélességű markolattüske, amely legtöbbször ragasztott (ez a legerősebb konstrukció).

- A markolat feléig érő, szintén 3/4 szélességű tüske, amelyet a leggyakrabban akkor alkalmaznak, ha a markolat egy anyagból készül.

Néha található szegecses rögzítés is, de ez csak manapság lett jellemző.

A puukkók formája – csakúgy, mint pengekialakításuk – alakjuk szerint országokra bontható. (Természetesen ezek is előfordulhatnak máshol.) Néhány általános forma a rájuk jellemző területtel:

1. Klasszikus lapp forma

Elterjedése: főleg Finnország, de a skandináv országok teljes területén előfordul.

2. Európai forma

Elterjedés: Norvégia és Svédország déli részein, Dánia teljes területén.

3. Norvég forma

Elterjedés: Norvégia és Finnország északi részein.

4. Svéd forma

Elterjedése: Svédország teljes területén

A tokokra annyiféle verzió létezik, hogy azt nem igazán lehetne összefoglalni. Legyen elég annyi, hogy a mindenki által igen kedvelt erszénytok (félig bújtatott markolattal) innen ered.

Ennyi bevezető után lássuk a teszteket.

 

Helle Eggen

A Helle kések Norvégiában, Holmedalban készülnek. A cég klasszikus stílusú puukkókat készít rétegelt, korróziótűrő acélból, és természetes anyagból készült markolatokkal. Késeikre a letisztult forma és a gyárilag borotvaéles penge a jellemző.

A Helle Eggen egy nagyon szép, jól kidolgozott kés. Markolata göndör szemű nyír, rendkívül változatos erezettel (hossza: 11 cm). Fogása igazán kényelmes. Munkánál az enyhén visszakanyarodó ujjvédő igen zavaró, így azt le is csiszoltam. A súlypontja a mutatóujj felett helyezkedik el, ezért a kés egy kicsit előre felé billen. A penge vastagsága 3,4 mm, hosszúsága 10,5 cm. A markolattüske teljesen átmegy a markolaton, menetes szárban végződik, és ott egy réz „csavarra” kalapálták rá. A tüske sajnos igen vékonyka, így nagyobb terhelésnek ne tegyük ki.

A tok rénszarvasbőrből készült, jó kidolgozású, kellemes tapintású, egyszerű erszénytok. A varrást műanyag betét védi, ami meglátásom szerint igen vékonyka volt (ezt gyorsan le is cseréltem). Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy méhviaszos-lenolajos kezelés után a varrás közötti ragasztás elengedett, ezért szétszedtem, újraragasztottam és újravarrtam az egészet. A színe eredetileg középbarna volt, de a kezelések után sötétbarna, majdnem fekete lett. Ezt a tokot kicsit átformáltam és jelenleg a Szasza-féle puukkomhoz használom mindennapi viseletként, de akár terepre is (ez a cikk aktuális részénél kép formájában megtekinthető).

A Helle Eggen gyakorlati tesztelése egy zempléni kiruccanás alkalmával történt meg. Vadászati szempontból sajnos nem tudtam kipróbálni a késeket, mivel nem volt vadászidény. De ami késik nem múlik. Konyhai használatban tökéletesen funkcionálnak, meglepődnék ha ezek a skandináv vasak nem hoznák a maximumot egy zsigerelés, nyúzás, feldolgozás során.

A tollaság-faragással nem volt gond, szépen, mindenféle probléma nélkül göndörítette a vékonyabb, vastagabb forgácsokat egyaránt.

Egy (talán kőris-) rönköt hasítottam vele ketté egy másik tuskó segítségével (a pengehát ütlegelésével). Itt nem éreztem igazán stabilnak a kést (mintha picit megmozdult volna a markolatban). Úgy gondolom, hogy nem erre való. A skandináv népek ezeket a késeket baltával együtt hordják és ez a párosítás teszi őket igazán hatékonnyá. A cikkben látott rönkhasogatás és favágás kivitelezését nem ajánlom senkinek (csak végszükség esetén). Jómagam is csak a terhelhetőség határait keresve, kíváncsiságból kísérleteztem és még egyszer nem teszem ki ekkora terhelésnek ezeket a késeket.

A hasítás befejeztével a fát további kisebb darabokra vágtam fel.

Ezután egy kivágott fenyő törzsének álltam neki. Kb. 8-10 perc alatt sikerült levágnom belőle egy darabot (itt is használtam ütlegelőt).

Kisebb faragásokat végeztem még vele (pl. a lent látható, a kisebbik lányomnak készült sétabot).

A napi tesztelés után már nem igazán borotválta a szőrt, de a Spyderco fehér köve elegendőnek bizonyult az él rendbetételéhez.

Összességében jól használható és szép késnek mondanám a Hellét. A gyenge markolattüske azonban az én szememben hibának számít egy olyan modellnél, amelyet a gyártó bushcraftkésnek nevez. Ez a kés később, egy fagyott hús darabolása közben el is tört.

 

Karesuando

Az Északi-sarkkörtől 250 kilométerre északra fekvő Karesuando határváros a svéd-finn határon. (Neve finnül Kaaresuvanto, lapp (számi) nyelven Gárasavvon). A 300 lelket számoló település határában emelkedő Kaarevaara nevű dombocska csúcsáról három ország tundrájára nyílik kilátás. A halászat, a vadászat és a kézművesség egyéni foglalkozás, a rénszarvasok tenyésztését kollektíven űzik a számik. A hosszú téli hónapokban nem ritkaság a hóviharokkal tarkított mínusz 40-50 fokos hőmérséklet. Tehát a most következő késekre úgy tekintsetek, hogy ezeket valóban használják is ezen a vidéken.

A hagyományos puukkókat (nem a modernebbeket) és tokjukat kézimunkával készítik, a lehető legjobb minőségű anyagok felhasználásával. Ez sajnos az árukban is tükröződik.

Karesuando Beaver Damask

Ez a kés egy igen kis méretű puukko. Erős, masszív pengével és (ragasztott) markolattüskével rendelkezik. A penge anyaga a svéd Damasteel által készített felsőkategóriás, porkohászati damaszk acél, melynek két összetevője az RWL34 és PMC27, 120-160 réteg, 58 HRC-re hőkezelve. A markolat szépen megmunkált, és méretéhez képest igen kényelmes fogást adó rénszarvasagancsból, hőkezelt göndör szemű nyírből és egy réz ujjvédőből áll. Ezt az ujjvédőt teljesen, a markolat síkjáig lecsiszoltam. Nem szeretem az ujjvédőket, mivel szúrásra nem igazán használom a késeimet, a többi munkánál pedig csak útban vannak. A tok itt is egy hagyományos erszénytok rénszarvasbőrből, azonban a varrást bőr védi és nem műanyag. Méretek: a penge 21 mm széles, 83 mm hosszú és 3 mm vastag, a markolat 100 mm hosszúságú.

Szintén egy hasogatós teszt. Erre méreteinél fogva nem alkalmas. Meg lehet oldani, de ez semmiképpen sem ennek a késnek az asztala. Viszont meg sem kottyant neki.

Karóvég faragása 5 vágással.

A tollaság. Olyan szép és egyenletes forgácsokat nem készít, mint a Helle, és kicsit nehezebben kapaszkodik meg az él az anyagban, de túl nagy problémát nem érzek benne. Az alábbi képen látható, hogy ha finomabb, vékonyabb forgácsokat próbáltam vele vágni, egyszerűen nem tudtam az ágon megtartani őket (a kés továbbszaladt és levágta).

Az élét a tesztelés alatt végig nagyon jól tartotta, utána csak egy bőrös áthúzást igényelt.

Mindent összevetve ez a Karesuando használható, de nekem (lehet, hogy a méreteinek köszönhetően) kicsit nehézkes vele munka. Kicsi, erős, de valahogy bumfordi. Lehet, hogy ezekhez a méretekhez egy vékonyabb penge jobb lett volna. Jó kés EDC szerepkörre, esetleg nyúzásra, de messze nem a legjobb sem konyhai feladatokra, sem terepre.

Karesuando Hunting Knife G8

Íme az előző cég egy modernebb, műanyag markolatos, olcsó modellje. Ennek a markolata már nem kézi gyártás, és látható rajta, hogy egyértelműen munkakésnek szánták. A skandináv formavilágot megőrizte ugyan, de a finomságnak már nyoma sincs. Őszintén megmondom, hogy bár én jobban szeretem a természetes anyagból készült markolatokat, ez a kés fogásra igazi komfortérzetet nyújt.

A 12C27-ből (ez a kedvenc pengeanyagom) készült pengét 57 HRC-re hőkezelték, 80 mm hosszú, 3 mm vastag és 24 mm széles. Gyárilag nem volt jól élezve, ráadásul egy 1 cm hosszú, 2 mm széles, alig észrevehető homorú mélyedés volt köszörülve az élbe, közvetlenül a hegy alatt (csak a fény visszatükröződése mutatta meg), és több órai munkámba került, mire használható élt készítettem rá. A markolattüske majdnem végigér a markolatban és a ragasztás mellett a végén még egy műanyag csap is a rögzítést szolgálja – tehát, bár hiteles infó nincs róla, valószínűleg elég széles is lehet (a markolat kopogtatása is ezt sejteti).

A 11 mm hosszú markolat magját egy kemény (ismeretlen) műanyag képezi, amely egy csúszásmentes thermoplasztik borítást kapott. Kényelmes fogást ad, szinte ragad a kézbe. A kidolgozása is megfelelő, sorját nem találtam rajta. A tok igénytelenül kialakított, viszont igen erős bőr erszénytok. A varrást műanyag betét védi.

A tollaság faragásával nem volt semmi probléma. Olyan finom forgácsokat is lehet vele a fáról leválasztani, amit szikravetővel könnyedén meg lehet gyújtani. Precíz, finom munkavégzésre alkalmas.

A műanyag markolatnak (bár elég masszívnak tűnik) és az ismeretlen markolattüske-szélességnek köszönhetően keményebb tesztnek nem szeretném kitenni (még csak egy hete van a birtokomban, így még nem érzem annyira ezt a kést, de minél többet használom, annál jobban tetszik). Azt gondolom, hogy egyébként sem rönkhasogatásra találták ki.

Konyhai használatban hozta a Helle Eggen színvonalát (tehát nagyon jó). Ha sikerül egy jó élt készíteni rá, akkor onnantól viszonylag könnyen újraélezhető. A gyakorlatban kis tömegének és jó kiegyensúlyozottságának köszönhetően igazán kezes kés. Ajánlom terepre balta mellé, városi EDC-re vagy bármire egyaránt. Nagyon jó kés, ajánlott vétel.

Szasza Puukko

Szaszát, azaz Szántó Szabolcs portáltársunkat azt hiszem senkinek sem kell bemutatni. Nagy szakmai tudással, tapasztalattal és fantáziával rendelkezik, az általa készített eszközök igen változatos, széles skálán mozognak de mindegyikre (legalábbis amiket én nézegettem a Fehován) jellemző az odafigyelés és a pontos kidolgozás. Fantasztikus késeket készít és nagyon otthon van a puukkók világában. A pengéket saját maga kovácsolja.

Én nagyon szeretem az egyedi késeket, számomra megvan bennük az a plusz, amit egy szériakésben sem találhatunk meg. Mivel nem volt neve, a késemet én Szasza Puukkónak hívom és itt, a portál fórumában is így lett ismertté. Ez a legerősebb pengével rendelkező puukkóm, elég gyakran használom konyhában, terepen minden körülmények között, de néha EDC szerepkörben is nálam van. Formája egy hagyományos norvég puukkóé.

A penge kovácsolt GO3 (csapágyház-acél), amely nem korróziótűrő, de nem is egy könnyen korrodáló fajta (használat során inkább a felülete színeződik, rozsdafoltot még soha nem láttam rajta, pedig már elég sok munkára használtam). Az éltartását jól tükrözi, hogy az egy hónapos rendszeres használat és tesztelés után a bőrös fenésen kívül más beavatkozást nem igényelt.

A penge 105, a vágóél 90 mm hosszú, szélessége 24 mm, vastagsága 4 mm. Élezése enyhén domború, majdnem teljesen pengehátig felköszörült. Rögzítése ragasztott, a markolattüske szélessége kb. a penge szélességének 3/4-e és szinte teljesen a markolat végéig ér (nagyon erős konstrukció). Kézbe véve érezhetően nehezebb, masszívabb a hasonló méretű puukkókhoz képest, de olyan tökéletesen kiegyensúlyozott, hogy ez a használat során nem érzékelhetőA markolat nyírfából és ébenből áll szép, egyenletes illesztéssel. Hossza 115 mm. Kialakításának köszönhetően (közepe és vége vastagabb) tökéletesen illeszkedik a tenyérbe. A késhez az eredeti tokot Kuvasz készítette egy hagyományos norvég tok formáját követve. Nagyon szép és igényes munka, olyannyira, hogy nem is szeretem használni.

Nekem terepre és mindennapi hordásra jobban bevált az egyszerű erszénytok.

Az aktív tesztelés Telkibányán történt. A képek magukért beszélnek. Azon kívül, hogy minden feladatot – legyen szó akár finom, precíz, akár durva, erős igénybevételről – játszva megoldottam vele, szerintem több magyarázatra nincs is szükség.

Ami talán a képekről nem jött le, az az, hogy a teljes konstrukciónak köszönhetően (választott éltípus, penge- és markolatforma, méretek, anyagok) nagyon jól irányítható, kézhez illő kés.

Zárszóként pedig kapjon helyet a megbízható összeállítás:

 

Linkek:

Karesuando

Helle

Scandinavian Knife Forum

Handmade knives from Scandinavia

Szasza

Szöveg és képek: Trice

 

Címkép: Mobissimo

40 hozzászólás


  1. 1 KenBen

    Részletes, és élvezetes cikk, megfelelően ilusztrálva, gratulálok!

  2. 2 Shadow8

    Nagyon jól megkomponált cikk, Gratulálok!

  3. 3 Duhaj Ádám

    Trice,nagyon príma lett!
    Köszi! :)

  4. 4 agip69

    Boldog vagyok, hogy ilyen ember is van a világon, mint te. Biztos van a felmenőid közt egy skandináv ős is. Én is szeretem a puukko-kat.

  5. 5 pixelshogun

    Srácok, amikor ilyen cikkeket olvasgatok tőletek, akkor mindig nagyon örülök, hogy megcsináltuk a késportált, mostanában minden cikk igen magasra teszi a lécet, ez a mostani is kifejezetten, kellően átgondolt, tárgyilagos, tartalmas, szuper fotókkal, alapos, igényes munka! Csak gratuálni tudok hozzá, minden elismerésem!

  6. 6 Soma Bear

    Na, a cikk olvasása után én is elkezdtem egy puukko-t készíteni!
    Nakemiin!

  7. 7 trice

    Örülök, hogy így tetszik a cikk mindenkinek. Úgy gondolom, hogy az ember akkor tud elfogadható cikket írni ha igazán szíve csücske az adott téma. Akkor érzi ezt meg az olvasó is. Néhány dolgot kifelejtettem ugyan, pl.: hogy a skandináv országok északi tartományaiban egészen az 1973-as rendeletig a férfiak és a nők egyaránt puukkot hordtak minden nap, sőt volt ünnepi (gazdagon díszített) és hétköznapi is. A számiknál még ma is a népviselet része és minden jelentősebb ünnep alkalmával övre is fűzik. Vagy, hogy az állatfejes markolatvégnek spirituális jelentése van….stb.

  8. 8 peto78

    Gyönyörűek ezek a skandináv kések és ezt már csak a használhatóságuk múlja felül!Nagyon jó lett a cikk!Gratulálok!Bízok benne,hogy hamarosan lesz folytatása is.

  9. 9 Szasza

    Üdv!
    Gratula!!!!
    Külön örülök,hogy az én munkám is helyet kapott a felsorolásban.
    Nem is tudtam,hogy ennyire odavan trice az északi késekért.Ezt a cikket látva látom jó helyre került a kés.És végre rajtam kivül más is szereti ezeket a fajta késeket.
    Szasza

  10. 10 trice

    Hogyne kapott volna helyet? Az egyedi puukkokat nem lehet überelni. Egyszer egy ott készült egyedi kést is szeretnék valahogy beszerezni. Bár ott nincs GO3 amit sajnálhatnak is :)

  11. 11 trice

    …még annyit fűznék hozzá a dologhoz, hogy ha majd lesz nyáron a nagy késtalálkozó és a kedves portáltársak is kezükbe vehetik, kipróbálhatják ezeket az északi késeket, nem hiszem, hogy egyedül maradok szerelmese ezeknek az eszközöknek. Ugyanis én is így jöttem rá, hogy mennyire nagyszerűek.

  12. 12 Somi

    Tetszik! Gratulálok!

    -Szasza késéről szívesen olvastam volna többet, illetve a “megbízható összeállításról” is.

    -Mivel nagyon sok embernek elsőre a Marttiini ugrik be a “tradíciónális skandináv kés” kifejezés hallatán, ezért érdemes lett volna pár sorban kifejteni, hogy napjainkban mi a baj velük.

    -Ha már finoman meg lett pendítve a téma, akkor nagyságrendi árakat is szívesen olvasnék.

  13. 13 Raga

    Gratulálok Trice !
    Fantasztikus cikket hoztál össze, élvezet volt olvasni.
    Bennem csak megerősítette az amúgy is kedvenc skandináv vonal szeretetét.

    Üdv. Raga

  14. 14 Golbat

    Trice, gratu, kiváló cikk – nyomtatásban lenne a helye. :-)

    (A finneknél csak temetés és esküvő alkalmából nem illett nyíltan puukko-t hordani. Ma sem tiltja semmi, csak legfeljebb furán néznének Rád az utcán. ;-) )

  15. 15 trice

    Köszi, köszi. Somi! Mi érdekel még a Szasza késével kapcsolatban? A megbízható összeállításról majd egyszer talán írok egy másik cikket mert az egy hosszab lélegzetvétel lenne. A mai Marttiini-vel az a gáz, hogy gyenge a penge anyagának minősége, igénytelen a kés összerakása és mivel élszalagosra élezik (levezető él + élszalag) elvesztette puukko mivoltát. Árak (amennyiért én vásároltam őket): Helle 23.000, Karesuando damaszk 45.000, Karesuando G8 7.000, Szasza Puukko (erről kérdezzétek meg Őt, ha akarja elmondja).

  16. 16 Somi

    Igazából a “szerintem több magyarázatra nincs is szükség” rész után szívesen olvastam volna 2-3 mondatot a képekhez, hogy a többihez képest mit tapasztaltál, stb…
    Illetve a tok is érdekelne, hogy alapból belepasszolt Szasza kése, vagy kicsit át kellett alakítani, miután szétszedted.

    A többi választ köszi! ;)

  17. 17 trice

    Nagyon jó volt minden feladatban. Faragásban a Karesuando G8-al egy szinten teljesített. Nagyon finom, egyenletes az éle és mivel a penge viszonylag keskeny viszont vastag, a meredek élszögnek köszönhetően szépen repeszti a fát. Ez a pengegeometria az arany középút a vastag és vékony pengék között.
    A tokba nem illett kapásból a kés. Egy hosszabb műanyag betétet készítettem bele és vizesen formáztam rá a tokot a késre (amennyire tudtam). Nem állítom, hogy a legideálisabb hozzá, de használható.

  18. 18 Somi

    Köszönöm szépen az infókat! ;)

  19. 19 Switchblade

    Orommel olvastam a cikket.
    Koszi! ;)

  20. 20 trice

    Somi! Nincs mit. Switch: köszi.

  21. 21 Moti

    Remek cikk,szuper színvonal! Köszi Trice!

  22. 22 trice

    válljon egészségedre :)

  23. 23 hegyespenge

    Csak most jutottam ide, de nagyon kellemes és tartalmas olvasmány volt!

    A Karesuando pengetüskéi egyébként elég erősek, egy időben sokat nyeleztem fel belőlük. Azon kevés (külön is megvásárolható) pengék közé tartoznak, amelyekre lehet akár bőr markolatot is tenni. Szerintem nem kell féltened őket, bár a damaszt pengés változatok tüskéje elég rövidke. Van egy saját bőrmarkolatú példányom (full tang), aminek a pengéje legalább fél cm-el keskenyebb már az eredeti állapotához képest a sok élezés miatt, de máig is gond nélkül egyben van. Szénacél pengés változat, és ezt még satuba befogva is meghajlítgattam már párszor. Tökéletesen elegendő a szívóssága.

    Szasza meg valóban nagyon jó érzékkel készíti ezt a vonalat (is). Öröm kézbe venni a puukkóit. (A GO3-at meg nem ok nélkül szeretjük annyira… :) )

  24. 24 trice

    Köszi Sanyi! Ez egy elég fontos információ a Karesuando pengetüskékről.

  25. 25 h_g

    Hmmm, most 3 Marttiinit is megnéztem egy Extrametálban és egyik sem volt élszalagos, ugyanolyan rendes skandináv élűek, mint az én 80-as években vett példányom. (Az vitrindarab, szóval az acélminőségéről nem mondhatok se jót, se rosszat.)

  26. 26 trice

    Én elég sokat megnéztem Extrametalban és vadászboltokban is és mind élszalagos volt (kivéve a “szenesített acél”-ból készült tradicionális darabokat de azoknak pedig a kidolgozásuk hagyot némi kívánnivalót maguk után. Egyszer egy lapp Marttiinit szerettem volna felnyelezni mert a sok konyhai használattól már elég gáz volt a markolat. Leszedtem a régit és láttam, hogy a pengetüske egy kicsit el van hajolva. Megpróbáltam kézzel (semmi kalapács, satu, hasonlók) visszahajlítani és azonnal le is tört.

  27. 27 h_g

    Vajon mikortól romlottak el, nem tudjátok? Most már kezdek kíváncsi lenni, jó lehet-e még valamire az enyém, amit valamikor 86 és 89 között vettem.

  28. 28 trice

    Nézd át a Skandináv topikot, az elején volt szó erről. Régi Marttiini tulajok nyilatkoztak a témában.

  29. 29 trice

    A cikk írása óta a damaszk Karesuando élszögét kisebbre vettem így az is olyan tökéletesen használható mint a G8.

  30. 30 h_g

    Ja, most már értem, miért láttam mást — én a fekete gumival bevont markolatú sorozatot nézegettem, arról a fórumon is írta már valaki, hogy maradt rendes skandináv.

  31. 31 Halex

    Helló
    Karesuando Hunting Knife G8- ezt hol lehet kapni?

  32. 32 trice

    Nyíregyházán, a Reflex Vadászáruházban.

  33. 33 degu

    Jo kis cikk de szivesen halottam volna valamit a Brusletto csaladrol ir foleg mert nekem ebbol van par :)

  34. 34 Gál Gyula

    Üdv.!
    Mint tudatlannak érdekes és nagyon tanulságos.Kerestem,de nem találtam a Wirkkala-ról és a Hackmann-ról semmit.Azok cikik,vagy nem számosak?
    Nekem van egy eredetim és nagyon büszke vagyok rá,még használni is különleges alkalomkor szoktam.
    Kössz.Gyula.

  35. 35 poe
  36. 36 TUSKE698

    Szép tömör a cikk gratulálok hozzá.

  37. 37 Koenig Helmuth

    Mit is, mondjak? Tisztelem és szeretem a késeket. Öregszem, szerre ajándékozom el az esztendők során kezemhez jutott késeimet.
    Maradt egy öreg késem. (Koráról csak annyit, hogy úgy a 30-as években márbiztos megvolt.)Semmi köze sincs a Puukko-hoz, ám tipikusan skandináv tipus, újtámasz nincs mondhatnám tőr. Pengehossz: 12 cm, penge szélesség 1,5 cm, penge vastagség tőben 0,4cm. A pengében ez ollvasható: P.Holmberg Eslistuna Sweden.

    Tisztelettel kérdem, hol lelhető fel egy hozzáértő személy, aki megtudná szakérteni?

    Üdvözlettel Koenig Helmuth

  38. 38 edrose

    Szia Helmuth, a leghatékonyabb megoldás, hogy regisztrálsz a fórumra, készítesz pár képet és bemutatot például a skandináv kések topikban. Lesznek szakértők bőven!
    Én így hirtelen csak annyit tudok mondani, hogy Eskilstuna gyakorlatilag Solingen vagy Sheffield svéd megfelelője, és ott is a Holmberg az egyik nagyobb készítő/márka volt.

  39. 39 Koenig Helmuth

    Kedves Edrose! – köszönöm figyelmes, gyors válaszát, követni fogom tanácsát.

    Üdv, Koenig

  40. 40 szentpétery péter

    szia mindenki!!!
    egy finn tőröm nekem is van kb 100 éves!!!
    szeretném eladni ha lehet!!!
    a tok eredeti, a penge és a markolat patinás de még a korához képest szép állapotban!!!
    tel: 06702962051

Hozzászólok