A Fafeldolgozó vasszerszámok védjegyei című könyve után Recska Endre újabb kiváló ipartörténeti művet és kordokumentumot jelentetett meg: Kések, borotvák, ollók, vágó- és szúrófegyverek védjegyei (Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország, 1876-1945).
Sosem voltam a japán kard nagy ismerője. Távol-keleti harcművészeti és késbarát körökben forogva azonban mindig is úgy éreztem, hogy kicsit ez is olyan, mint a foci: mindenki hihetetlenül ért hozzá. Ebben a megállapításban van némi szarkazmus, azt azonban a legteljesebb jóindulattal is leszögezhetjük, hogy a téma közöttünk: a fejesgörbe, a fokos és a karikásostor kultúrtörténeti ivadékai között is roppant népszerű.
Legutóbbi hozzászólások