Késportál

Van egy nagyon jó gyerekkönyv-sorozat, a Kaláka zenéskönyv, amely a korábbi Kaláka-lemezek megzenésített verseit adja közre eredeti változatban, nyomtatásban, szép illusztrációkkal. E sorozat Az én szívemben boldogok a tárgyak című kötetében találtam ezt a két gyöngyszemet: Ágh István versét, s hozzá Csíkszentmihályi Berta rajzát.

Tovább

A Sziráki uram és az angliusok című poszt kapcsán kedves küldeményt kaptam Cságoly Péterfia Bélától, a Szózat c. folyóirat főszerkesztőjétől: Tömörkény István Bicskavásárlás című írását, amelyben ismét föltűnik, a híres szegedi késes alakja. Jegenye András uramnak ugyanis eltörik a bicskája, és a városba beménvén fölkeresi a mester boltját, hogy a kínálatot mögdeputálja.

Tovább

Sziráki József híres szegedi késes mester volt, neki köszönhetjük például a halas bicskát. Korabeli hírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mikszáth is megénekelte őt: róla szól Milyen a magyar iparos? című tárcája.

Tovább

A Made by Hand (Kézzel készült) egy friss sorozat a Vimeón, és olyan emberkéket mutat be, akik különböző tevékenységeket űznek, egyikőjüknek sem ez az eredeti szakmája, de mindannyiuknál fontos szerepet kap a mesterség szeretete, a fenntarthatósághoz és szűkebb környezetükhöz fűződő szorosabb viszonyuk.

Az első rész, a The Distiller egy fiatal brooklyni (New York) ginlepárlóról szól (szintén érdemes megnézni), a mostani, A késkészítő című második pedig Joel Bukiewiczről, aki ugyanott, Cut Brooklyn márkanév alatt kizárólag konyhakésekkel foglalkozik. Joel szépen beszél kezdeti nehézségeiről, a hosszú, de megspórolhatatlan tanulási folyamatról, arról, hogy beszélhetünk-e művészetről, és ha igen, vajon milyen szintű szakmai tudás elérése után… Mindezt értelemszerűen angolul, de a film olyan szépen és hangulatosan fényképezett, kellemes zenével, hogy mindenki szeretni fogja. (A harmadik epizód egy méhészlányról szól majd, a Cut Brooklynról pedig itt látható egy YouTube-os videó is.)

Tudjátok, ne mindig csak a hormonoknak, néha az érzelmeknek is áldozzunk. Az alábbi szép írás a Premier (Színház + az egész világ) magazinban jelent meg, Szabó G. László tollából. Mándy Ivánról és az ő gyerekkori fakéséről szól, amelyet utóbb ef. Zámbó István illesztett kompozícióba. A szerkesztőség kedves engedélyével.

Tovább

Azaz egy jó és egy rossz hír.

Tovább

A Fafeldolgozó vasszerszámok védjegyei című könyve után Recska Endre újabb kiváló ipartörténeti művet és kordokumentumot jelentetett meg: Kések, borotvák, ollók, vágó- és szúrófegyverek védjegyei (Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország, 1876-1945).

Tovább

Sajnos nagyon kevés olyan mű, tanulmány, forrás akad, amely kellő részletességgel szól a magyar bicskákról. Nekünk pedig alapvető feladatunk, hogy ami legalább van, arról vagy hírt adjunk, vagy ha lehetséges, be is mutassuk. Íme, mostantól végre mindenki számára elérhető ez a jó kis film, amelyet 2003-ban a Duna TV készített a Révész késes dinasztiáról és bicskáikról. Láthatunk benne szakmai részeket a készítésről, megtudhatjuk, mik a népi iparművész cím megszerzésének feltételei, juhász mesél arról, hogyan és mire használja a bicskát… 26 perc, jön a hétvége, kötelező.

Tovább