Igen, újra megjelenik Fazekas József japán kardokról írott könyve, amely – most nézem csak a korábbi bemutató cikkünket – 2009-ben jelent meg először, de sokan bizony azóta is keresik. A második kiadás ráadásul bővített képanyaggal rendelkezik. Ami a részleteket illeti, íme az adatok a honlapról: ára 7800 Ft + 600 Ft postaköltség lesz. Előrendelhető 2015. augusztus 6-ig, így kedvezményesen 7000 Ft + 600 Ft postaköltség lesz az ár. Előrendelés kizárólag az alábbi email-címen lehetséges: japankard@gmail.com. Előrendeléskor pontos címet és telefonszámot kell megadni, illetve jelezni, hogy kérünk-e dedikálást. A szállítás utánvétes csomagként, vagy csomagként banki utalással is lehetséges. A várható megjelenés (és postázás az előrendelőknek) szeptember eleje. A könyv oldalán ízelítőt is találsz.
Archive for the 'Kult' Category
Csáth Géza bölcs élettapasztalatot mutató és számos tanulsággal szolgáló, gyönyörűszép írásával kedveskedünk nektek, melynek középpontjában a Steszadlek bácsinál vásárolt bicska áll.
Tavaly leírtam fiam késének nádasba pottyanós történetét, amely kapcsán rekordszámú hozzászólás született bicskáink, késeink kölcsönadásának létjogosultságáról, módozatairól, az elkerülés trükkjeiről stb. – ez azt mutatja, hogy a téma mindannyiónkat közelről és mélyen érinti. Nos, jöjjön most egy újabb, nagyon szép, bicska kölcsönadásával (illetve – éppenhogy – kölcsön nem adásával) kapcsolatos történet, ezúttal azonban az irodalomból.
Van egy nagyon jó gyerekkönyv-sorozat, a Kaláka zenéskönyv, amely a korábbi Kaláka-lemezek megzenésített verseit adja közre eredeti változatban, nyomtatásban, szép illusztrációkkal. E sorozat Az én szívemben boldogok a tárgyak című kötetében találtam ezt a két gyöngyszemet: Ágh István versét, s hozzá Csíkszentmihályi Berta rajzát.
A Sziráki uram és az angliusok című poszt kapcsán kedves küldeményt kaptam Cságoly Péterfia Bélától, a Szózat c. folyóirat főszerkesztőjétől: Tömörkény István Bicskavásárlás című írását, amelyben ismét föltűnik a híres szegedi késes alakja. Jegenye András uramnak ugyanis eltörik a bicskája, és a városba beménvén fölkeresi a mester boltját, hogy a kínálatot mögdeputálja.
Sziráki József híres szegedi késes mester volt, neki köszönhetjük például a halas bicskát. Korabeli hírnevét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Mikszáth is megénekelte őt: róla szól Milyen a magyar iparos? című tárcája.
A Made by Hand (Kézzel készült) egy friss sorozat a Vimeón, és olyan emberkéket mutat be, akik különböző tevékenységeket űznek, egyikőjüknek sem ez az eredeti szakmája, de mindannyiuknál fontos szerepet kap a mesterség szeretete, a fenntarthatósághoz és szűkebb környezetükhöz fűződő szorosabb viszonyuk.
Az első rész, a The Distiller egy fiatal brooklyni (New York) ginlepárlóról szól (szintén érdemes megnézni), a mostani, A késkészítő című második pedig Joel Bukiewiczről, aki ugyanott, Cut Brooklyn márkanév alatt kizárólag konyhakésekkel foglalkozik. Joel szépen beszél kezdeti nehézségeiről, a hosszú, de megspórolhatatlan tanulási folyamatról, arról, hogy beszélhetünk-e művészetről, és ha igen, vajon milyen szintű szakmai tudás elérése után… Mindezt értelemszerűen angolul, de a film olyan szépen és hangulatosan fényképezett, kellemes zenével, hogy mindenki szeretni fogja. (A harmadik epizód egy méhészlányról szól majd, a Cut Brooklynról pedig itt látható egy YouTube-os videó is.)
Tudjátok, ne mindig csak a hormonoknak, néha az érzelmeknek is áldozzunk. Az alábbi szép írás a Premier (Színház + az egész világ) magazinban jelent meg, Szabó G. László tollából. Mándy Ivánról és az ő gyerekkori fakéséről szól, amelyet utóbb ef. Zámbó István illesztett kompozícióba. A szerkesztőség kedves engedélyével.
Azaz egy jó és egy rossz hír.
A Fafeldolgozó vasszerszámok védjegyei című könyve után Recska Endre újabb kiváló ipartörténeti művet és kordokumentumot jelentetett meg: Kések, borotvák, ollók, vágó- és szúrófegyverek védjegyei (Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország, 1876-1945).
Sajnos nagyon kevés olyan mű, tanulmány, forrás akad, amely kellő részletességgel szól a magyar bicskákról. Nekünk pedig alapvető feladatunk, hogy ami legalább van, arról vagy hírt adjunk, vagy ha lehetséges, be is mutassuk. Íme, mostantól végre mindenki számára elérhető ez a jó kis film, amelyet 2003-ban a Duna TV készített a Révész késes dinasztiáról és bicskáikról. Láthatunk benne szakmai részeket a készítésről, megtudhatjuk, mik a népi iparművész cím megszerzésének feltételei, juhász mesél arról, hogyan és mire használja a bicskát… 26 perc, jön a hétvége, kötelező.
Fekete Vince nálunk is megjelent első írása nagy sikert aratott, jöjjön tehát a folytatás: íme a második rész, továbbra is a szerző kedves engedélyével.
Legutóbbi hozzászólások