Késportál

A Késportál fórumának tagjai rendszeres időközönként, zártkörűen találkoznak, és ezen összejövetelek újdonságként már egy-egy alkalmi tematikával is bírnak: elsőként nemrég a köreinkben föllelhető Striderek, legutóbb pedig a skandináv kések adtak egymásnak találkozót.

Tovább

Csuda egy kés született nemrég, és szerencsére karácsony előtt még élőben is alaposan szemrevételezhettem. Azért is örülök neki, mert a lehető legjobb példája annak, hogy a késtől nem kell félni, az nem feltétlenül valami gonosz fegyver (vagy amennyire igen, annyira nagyon sok más minden is az lehet), és hogy kedves, barátságos, játékos tárgy is lehet. Mert mondjatok bármi mást erre a Katicára, mint hogy kedves, barátságos és játékos. Na jó, még azt, hogy gyönyörű!

Tovább

Szeretem a kéket, különösen a ködös-füstös télben. Kicsit a tiszta, tavaszi időre, a nyílt égboltra emlékeztet. Vagy egyszerűen csak más, mint a sokszor látott fekete-acélszürke kombináció. Egy webshop leárazott holmis turkálójában pusztán színe miatt találtam egy érdekes kis bicskát. Nem teljesen újdonság, sőt, színes verziójában éppen kifutó termék, de így legalább kedvezőbb áron lett egy színes késem.

Tovább

Zárjuk az évet egy fölöttébb szokatlan késsel: Ignazio barátunk, a DVTK-drukker érdekes ötlet szeretetteljes megvalósításáról adott hírt. Boldog új évet kívánunk!

Tovább

Az átlagember manapság a sertéssel leginkább a hentespultban találkozik, legtöbbször feldolgozott formában, konyhakészen. János barátunk úgy gondolta, megosztja velünk legutóbbi háztáji disznóvágásának enyhén pálinkagőzös részleteit. Természetesen a beszámolóban hangsúlyt kapnak a használt „vasak”, ha már egyszer Késportál…

Tovább

Pár napja egy érdekes és a honi késvilágban nem mindennapi esemény történt: Magyarország Strider márkájú késeinek nagy és igen reprezentatív hányada adott egymásnak találkozót.

Tovább

A Made by Hand (Kézzel készült) egy friss sorozat a Vimeón, és olyan emberkéket mutat be, akik különböző tevékenységeket űznek, egyikőjüknek sem ez az eredeti szakmája, de mindannyiuknál fontos szerepet kap a mesterség szeretete, a fenntarthatósághoz és szűkebb környezetükhöz fűződő szorosabb viszonyuk.

Az első rész, a The Distiller egy fiatal brooklyni (New York) ginlepárlóról szól (szintén érdemes megnézni), a mostani, A késkészítő című második pedig Joel Bukiewiczről, aki ugyanott, Cut Brooklyn márkanév alatt kizárólag konyhakésekkel foglalkozik. Joel szépen beszél kezdeti nehézségeiről, a hosszú, de megspórolhatatlan tanulási folyamatról, arról, hogy beszélhetünk-e művészetről, és ha igen, vajon milyen szintű szakmai tudás elérése után… Mindezt értelemszerűen angolul, de a film olyan szépen és hangulatosan fényképezett, kellemes zenével, hogy mindenki szeretni fogja. (A harmadik epizód egy méhészlányról szól majd, a Cut Brooklynról pedig itt látható egy YouTube-os videó is.)

Múlt hétvégén a fiam is örökre megtanulta, hogy ha nem muszáj, kést ne adjon kölcsön. Csónakban ültek hárman, egyikőjük elkérte a nyakában lógó, Laikus féle Fanyűvőt, és beleejtette a vízbe, ahol az rögtön el is tűnt a mély iszapban.

Tovább