Késportál

Boczor Péter éltársunk szakértelme és munkája sokunk késében benne van anélkül, hogy tudnánk róla. Több késkészítő rá bízta pengéinek, kardjainak hőkezelését, mellyel Péter több, mint 30 éven keresztül hivatásszerűen foglalkozott egészen a közelmúltig. Most, hogy a jól megérdemelt nyugdíjas évek következnek, Szerszámedző fórumtársunk mutatott néhány bicskát munkái közül, melyeket hobbiból, szabadidejében alkotott. Precíz szerkezetek, nem hiába műszerész is az atyjuk.

Tovább

Palcsesz Imre éltársunk igazi hobbi késes. Tanulmányai mellett, szabadidejében készít késeket, melyek egytől-egyik igényesen kivitelezett munkák. Angelero álnéven a fórum látogatói számára közismert tag, azonban itt a blogon eddig még nem mutattunk munkáiból semmit. Ezen a helyzeten most változtatunk egy kvázi véletlenszerűen kiválasztott darabbal. Mert az ő munkái közül akár csukott szemmel is lehet…

Tovább

…egy valamikor árván maradt Opinelről: a hegyekben, 2400 méter fölött, hajdani hegyi pásztorok elhagyott kőkunyhójának ablakában fotózták. A fa megkopott, a penge megfogyott, tiszta rozsda az egész – és mégis: méltóságteljes és szép. S ha még mesélni is tudna…

Forrás: Impressions du jour blog

Január végén volt késbaráti találkozónk témája a skandináv kés. degu barátunk Norvégiában él, és bár a fent nevezett kések nagy rajongója, csak emiatt értelemszerűen nem tudott hazaugrani. Azért ő is készített egy győnyörűszép, meleg hangulatú képet a saját gyűjteményéről – amely, mint látjátok, önmagában majdnem annyi kést vonultat föl, mint a skandirandi komplett felhozatala. A képet minden szempontból öröm nézni (nagyítható!), és két dolog jutott eszembe róla. Az egyik a Koltai Lajos filmjeit (például a Megáll az időt) jellemző „meleg, mézbarna félhomály”. A másik, degu analógiájára, hogy nekem például mennyi Opinelem lenne, ha Franciaországban élnék?…

Haditengerészet, búvárok, speciálisan képzett kőkemény harcosok, délutáni fitnesz show szintjére degradált tréningvideók, akciójelenetek és persze a kötelezően arctalan, homályba burkolódzó katonák. Ez csak pár gondolat, mely hirtelen felötlik az emberben, ha meghallja a SEAL mozaikszót. Kommandósok és késeik a fókuszban, tényfeltárás és mítoszrombolás a gátlástalan marketing visszaszorításáért. (Akinek a SEAL-ről egy fóka vagy az angol előadóművész jutott eszébe, az nyugodtan lapozzon!)

Tovább

A Késportál fórumának tagjai rendszeres időközönként, zártkörűen találkoznak, és ezen összejövetelek újdonságként már egy-egy alkalmi tematikával is bírnak: elsőként nemrég a köreinkben föllelhető Striderek, legutóbb pedig a skandináv kések adtak egymásnak találkozót.

Tovább

Csuda egy kés született nemrég, és szerencsére karácsony előtt még élőben is alaposan szemrevételezhettem. Azért is örülök neki, mert a lehető legjobb példája annak, hogy a késtől nem kell félni, az nem feltétlenül valami gonosz fegyver (vagy amennyire igen, annyira nagyon sok más minden is az lehet), és hogy kedves, barátságos, játékos tárgy is lehet. Mert mondjatok bármi mást erre a Katicára, mint hogy kedves, barátságos és játékos. Na jó, még azt, hogy gyönyörű!

Tovább

Szeretem a kéket, különösen a ködös-füstös télben. Kicsit a tiszta, tavaszi időre, a nyílt égboltra emlékeztet. Vagy egyszerűen csak más, mint a sokszor látott fekete-acélszürke kombináció. Egy webshop leárazott holmis turkálójában pusztán színe miatt találtam egy érdekes kis bicskát. Nem teljesen újdonság, sőt, színes verziójában éppen kifutó termék, de így legalább kedvezőbb áron lett egy színes késem.

Tovább