maç sonuçları

A józan Bergström

Hegyes Sanyi egy Bergström-pengét tesztelt, aminek következtében immár igen nagy tisztelettel érez iránta.

Kesportal: 310x

Aki keresgélt már különféle „megrendelős oldalakon” a félkész pengék között, az találkozhatott ezzel a névvel, de ahogy a legtöbben, úgy én is gyorsan tovább keresgéltem, ahogy megláttam a hegesztett markolattüskét, és az ehhez az igénytelen megoldáshoz viszonyítva nem szerény árat. Pedig jobban belegondolva, talán el kellene tűnődni azon az egyszerű tényen, hogy a jelenlegi piaci körülmények között, ha egy termék ilyen összegekért is eladható, akkor abban valami tartalomnak is kell lennie. Vagy jó marketingnek. Vagy mindkettőnek… A lényeg, hogy a bizonytalanság eloszlatására valaki gondolt egyet, és bevállalt egy ilyen pengét arra, hogy kiderüljön az igazság a Bergström pegék körül, bármi legyen is az.

Kesportal: tel 044

A tesztelésre kapott darab egy kb. 10,5 cm hosszúságú penge, plusz a tüske, ami természetesen hosszabb a szükségesnél, és nyilván lágyított, tehát szabadon fúrható, vagy szegecselhető a vége. Próbáltam rákeresni a készítőre, de vagy nem voltam elég kitartó, vagy tényleg nem találni róla semmit. Igaz, bennünket nem a készítő izgat annyira, de azért nem ártana ismerni a hátteret is, mielőtt véleményt mondunk valamiről.

Kesportal: tel 048

Mi az, ami rögtön látszik? Ez a penge vékony. Kb. 2,5 mm-es vastagságú, és nem egyszerűen skanidnáv élű, hanem olyan, mintha valaki egy aláköszörült skandináv élt próbált volna készíteni, csak nem volt valami precíz. Minden részletében látszik a kézi megmunkálás. A kovácsolási nyomok jól kivehetőek, a beköszörülés egyenetlen, a kézvédő feltámasztási felülete mindenképp korrekcióra szorul. Mi a fenét esznek akkor ezen azok, akik képesek a kért árat megfizetni érte, hogy eltartsák ezt a kovácsot, vagy pengekészítőt?

Kesportal: tel 054

Ahogy mondani szokás, a puding próbája az evés, szóval ide a szó kevés, készüljön tehát a pengéből kés! (Bocs a béna rímekért.) A hegesztett, vékonyka markolattüske miatt bőr, vagy osztott markolat az én felfogásom szerint szóba sem jöhetett. Ha már „rendelős” penge, akkor a kézvédőnek is valami gyárilag előkészített darabot választottam. Illetve kettőt, mivel két Karesuando kézvédőt illesztettem fel, egy egyszerű fekete fiber betéttel beközölve. Ezt egy bizonytalan minőségű agancs darab követte, hiszen mégis csak tesztkés lesz, vagy mi a szösz. Lehet, hogy nagyon jó lesz, lehet, hogy valami épp megfogható selejt, de ez van. Itt szabad bizonytalankodni. A képeken látszik a végeredmény, de ami kevésbé látszik, az egy különös érzés, ami a kész darab használata közben kezdett kialakulni bennem.

Kesportal: iwa12 002

Hogy egy kicsit megpróbáljak visszanyúlni ennek az érzésnek a gyökeréhez, egy rövid kitérőt tennék.
Punnyadt alfelű városi gyerekként nevelkedtem, de apai felmenőim kapcsán többször is volt szerencsém látni egy igazán elszigetelten élő tanyasi házaspár életkörülményeit a zsanai puszában. Ez azon túl, hogy érdekes volt, számos tényleg tartalmas felismeréssel is együtt járt. Amikor mindenféle túlélőkésről beszélünk, akkor általában olyan késekre gondolunk, amelyek egy ilyen egyszerű tanyán nem mentek volna át a használhatóság szűrőjén. Nem lennének kedvelt kések náluk sem a nagy túlélő iskolák nagy munkakései, sem a villogódamaszt csodák. Ami nekik kell, az valami egészen más. Mivel itt a mindennapi életben maradás sokkal kézzel foghatóbb, mint az irodákból hétvégékre kiszabaduló sporttúlélők esetében, ezért mások a szempontok is. Az első, hogy minden feladat sokkal differenciáltabb, mint ahogy sokan képzeljük. Nincs „mindenre jó” kés. A kés fő értékmérője az éle, és az él fenntarthatósága. Szilárdsági jellemzőkről csak nagyon alap szinten kell beszélni, ezért is van az, hogy a pusztai ember elsősorban bicskára gondol, ha egy jó penge kell neki. Ha egy kicsit is komolyabb feladaról van szó, a tanyasi ember rögtön fejszét, vagy fűrészt fog, mert a munkába fektetett idő és energia egyaránt érték. Nem pazaroljuk. Úgyanígy nem pazaroljuk az eszközt sem, tehát olyan úri huncutságok, mint például a késdobálás, még a legelvetemültebbek között sem divat. Ha eldobom a kést, az esetleg eltörhet, vagy elveszhet a magas fűben. Annak meg nem sok értelme van ugyebár.

Kesportal: iwa12 006

Visszakanyarodva a Bergström pengékhez, pár napos tesztelgetés és használat után az a határozott érzés kezdett kialakulni bennem, hogy Bergström úr vagy egy vidéki életmódon nevelkedett egészséges életszemléletű öregúr, vagy egy ilyen ember hagyománytisztelő tanítványa. Ennek a pengének az éle nagyon vékony. Nagyon-nagyon vékony. Talán a legvékonyabb, ami egy borotva után következhet, és sok szempontból hasonlít is egy borotvára. Egyrészt, mert nagyon jól vág. Másrészt, mert ugyanúgy élezzük, tehát a skanidnáv élű kések élezésének a gyakorlatát használjuk itt is, csak itt a kőre felfektetett pengének meglehetősen kis részét kell megmunkálni, hogy újra használható élt kapjunk. Végtelenül egyszerű, és szélsőséges körülmények között is megbízhatóan helyrehozható egy ilyen kialakítású él.

Kesportal: iwa12 004

Mondhatnánk azt is, hogy ezt a megoldást bármelyik pengén megcsinálhatnánk. Egyszerűen csak így kell beköszörülni a pengét, és már kész is. Ez viszont súlyos tévedés, és véleményem szerint itt jön ki ezeknek a darabokank az igazi erősségük. Ezek a kések ugyanis képesek elviselni ezt a hihetetlenül finom vágóélt, a szokványos, valóban életszerű feladatok során. Ha valami keményebb dolgot vágtunk vele, mint amit ez az él tolerálni képes, akkor sincs gond, mert annyira könnyen helyrehozható, ahogy eddigi tapasztalataim szerint semmi más egyéb késpenge sem, de a vékonysága ellenére mégsem túlérzékeny. Szokatlanul hosszú ideig lehet úgy használni, hogy nem kíván fenést, vagy utánélezést, miközben egyszerűen jó dolgozni vele.
Tény, hogy hosszabb használat után ez az aláköszörülés a rendszeres fenőköves élezésekkel gyakorlatilag hagyományos skandináv élezésűvé válik, de egyrészt így is jó, másrészt ennél van értelme annak is, hogy ha eddig eljutunk, akkor valami szakember segítségét kérjük, hogy próbáljon meg újra kialakítani egy ilyen aláköszörülést rajta. Ezzel megint újra indul az álomkönnyű élezhetőség, és ha nem égetik meg ezt a borzasztó vékony kis acélmennyiséget az újraholkeresítés közben, akkor valószínűleg ugyanolyan jó is lesz.

Kesportal: tel 052

Nem is tudom, hogy mit kellene mondanom még róla. Az acél összetétele, keménysége teljesen ismeretlen számomra. Valószínűleg valami alacsonyan ötvözött szerszámacél, mert a tiszta szénacélok könnyebben korrodálnak, míg ezen a késen az én felhasználási szokásaimmal még csak egy komolyabb elszíneződést sem sikerült összehozni, nemhogy látható rozsdafoltokat. (Az nyilvánvaló, hogy nem rozsdamentes.) A keménység szerintem alacsonyabb lehet a megszokottnál, mert egyrészt az él egyszer sem pattant, mindig csak kihajlással jelezte a túlterhelést, másrészt a pengeháton kialakított kaparóél viszonylag hamar elhasználódik a szikravetőzésekkel, viszont differenciált edzésnek semmi nyomát sem látni, pedig direkt letakarítottam az eredetileg feketére hagyott felületeket. Valahogy mégis így jó. Így van egyben az egész, és ha azokra az élvezettel elvégzett késes munkákra gondolok, amelyeket volt lehetőségem kipróbálni ezzel a pengével, akkor az utolsó dolgok egyike azon problémázni, hogy a markolattüske miért hegesztett, vagy hogy túl könnyen eltörhet a kés a markolat tövében.
Ha ez a kés eltörne, az tényleg az én hibám lenne, mert valami olyasmit próbáltam csinálni vele akkor, amire egy ilyen hasznos szerszám nem való.

Hegyes Sándor

Nyitókép: Brisa

20 hozzászólás


  1. 1 lacibácsi

    Ez remek volt! Különösen az „épeszű” használatot favorizáló filozófia tetszett.
    Néhány műszeres méréssel szívesen körbeszimatolom, ha igénylitek.

  2. 2 BlackWoOd

    Hogy mik vannak! 🙂
    Most akkor visszatérsz az O1-hez újra, igaz? 😉

    Egyébként pofoztam kicsit a google-fummal a témát és azért csak találtam valamit…

    Szóval a kést készítő kovács neve: Gunnar Bergström.
    Apja is kovács (volt?) Runo Bergström, innen az RB beütő a pengén.

    Itt egy régi cikk róluk, ékes svéd nyelven, 1994-ből.
    http://norran.se/1994/07/handelokalt/yxornaefterfragasihelanorden/

    Google fordítóval:
    http://translate.google.com/translate?hl=en&sl=auto&tl=hu&u=http%3A%2F%2Fnorran.se%2F1994%2F07%2Fhandelokalt%2Fyxornaefterfragasihelanorden%2F

    A pengeanyagra pedig egy tipp, szintén google szimatolás alapján: 1770 Carbon Steel (1.1231).
    A Karesuando is használja, szintén tradi késekhez és pengékhez. Ők 57 HRC-re szokták hőkezelni.

    ZKnives Steel Chart szerint: http://zknives.com/knives/steels/steelchart.php?snm=1770
    Másik oldal: http://www.metalravne.com/selector/steels/CK67.html

    Bergström késeket sokan használnak, arrafelé is dívik az olyan fajta késkészítés, amikor a pengét megveszi a készítő és felöltözteti. Egy ilyen forráson elindulva sikerült az információkat végül megtalálni.
    http://www.birgersknivar.se/

    Az ominózus mondat: „Jag använder mig mest av RB-blad tillverkade av Gunnar Bergström från Adak.”
    Ez kb. azt jelenti, hogy „Többnyire RB pengéket használok, melyeket Gunnar Bergström készít Adak-ban”.

    A késfilozófiai mondanivalót inkább nem veszem magamra, mer’ az iróasztal mögül élek túl. 😀

    …és persze köszönjük, hogy megosztottad velünk ezt az élményedet (vagy újramegvilágosodást).

  3. 3 grószfater

    Kedves Sándor!
    Gratulálok a cikkhez és nem itolsósorban a penge „felöltöztetéséhez” !
    Egy ilyen vasat én is elfogadnék, talán „fel tudnám öltöztetni”,,,:-)

  4. 4 grószfater

    Külön köszönet BlackWoOd-nak a hasznos kiegészítésekért.

  5. 5 hegyespenge

    Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ebben az információvadászatban nem vagyok valami jó. Köszönet érte!
    Az O1-hez, ha nem is teljesen, de pl. egy integrál (fél-integrál) sorozat erejéig tényleg visszatértem, de ez nem a Bergström pengék miatt történt, hanem mert az O1 tényleg jó. 🙂

  6. 6 Stryker

    Hát igen,egy ilyen cikk olvastán döbbenünk rá,hogy milyen szinten el vagyunk kényeztetve a magyar késesektől,bicskásoktól,akik szinte feltűnés nélkül gyártanak nekünk kézműves csodákat!
    Ezúton is köszönjük nekik!

  7. 7 akyg

    A késfilozófiai mondanivaló is kellett, lehozza az embert a talajra. 🙂

  8. 8 hegyespenge

    „A késfilozófiai mondanivalót inkább nem veszem magamra, mer’ az iróasztal mögül élek túl.”

    Ez a mondat most ütötte meg a szememet. Sajnos az a helyzet, hogy valójában én sem vagyok jobb. Talán többet próbálgatom, tesztelgetem a késeimet (és még ez sem biztos), de attól én is nagyon messze vagyok, hogy kifejezze az életformámat az a kés, amit használok. Még mindig sokkal inkább keresek, mint találok. 🙂

  9. 9 Golbat

    Jó összefoglaló arról, miért szeretem a Mora2000-et a terepen és a konyhában. 🙂 (Nomeg hogy miért kell dugdosnom a család elől a hétvégi ebédkészítéskor… :D)

  10. 10 trice

    Örülök, hogy megírtad ezt a cikket Sanyi! A-tól Z-ig egyetértek a benne írt dolgokkal. Köszi.

  11. 11 tibor

    Jó kis leírás, én is szeretem az egyszerű, de jól használható késeket, folyamatosan tépem a hajamat (már látszik is rajta), hogy mikor Finnországban voltam, nem hoztam pár hasonló pengét, valahogy csak felöltöztek volna!

  12. 12 gabe

    Nagyszerű!

  13. 13 Filly

    De jó! 🙂

    (Most kereshetek rá a holkezerésre… :D)

  14. 14 Moti

    Tetszik a cikk. Olyan földre szállt. Érzem a lényegét,nagyon.

  15. 15 Robi

    Jó cikk , teszik az újrá megvilágosodás dolog. …. A holkert nem véletlenül találtak ki . Személy szerint , szívesen alkalmazom a késeimen.

  16. 16 trice

    Valójában a skandináv szemlélet is erről szól (ezért ez a vékony markolattüske pl. a Helléknél és sok más tradi puukkonál). A késsel vágni kell, de azt tudja jól. A többire van más szerszám.

  17. 17 Zozo*HC*

    Egy jó szerszám intelligenciát igényel. Végre valami ami nem gyárilag „butabiztos” (mert nem usában készül:P) köszi az írást!

  18. 18 Vaszil

    A cikk érdekes volt köszönöm.
    Nekem a tanulság: „Fogj egy darab vasat oszt élezd meg..jó lesz az hidd el ” /tata/ Én eddig is hittem neki..ezután meg pláne.

  19. 19 csulak

    Koszonom a cikket, es igy van a keseknek elsosorban praktikusnak es a mindnenapi otthioni hasznalatra alkalmasnak kell lenniuk.

  20. 20 gvido

    A brisa.fi szerint ez a penge UHB20C acélból van

Hozzászólok

Hozzászóláshoz be kell lépned.