Késportál

A képen látható keselyű egyelőre nem a hazai késkészítők felett kering vészjóslóan, bár nyilván közülük is érzik néhányan a vásárlóik lehetőségeinek beszűkülését. A Condor kései és szerszámai a pénztárcabarát, de egyszerű kivitelű termékek piacát célozzák meg, így most ismét egy ilyen „majdnem” gazdaságos megoldást veszek górcső alá, annál is inkább, mivel a hazai készítésű kések piacán az olcsó, egyszerű túrakés kategória nem túl erős.

A gyártó neve hazánkban sem teljesen ismeretlen, főleg olcsóbb bozótvágókon, néha nagyobb késeken találkozhatunk vele pár helyen. A cég Közép-Amerikában, El Salvadorban működik (a térség régóta az Egyesült Államok „Kínája”, az olcsó munkaerő miatt sok északi cég gyártat itt), termékei az alsó árszegmensnél nem is nagyon mennek feljebb. (Ez alól természetesen Magyarország kivétel, a honi kereskedők árképzésének és főleg a nagykereskedelmi háttér hiányának hála ezek a termékek itthon nevetségesen magas áron kerülnek a kínálatba, ha egyáltalán bekerülnek.)

A cég neve (Condor Tool and Knife) kiválóan utal a termékeik körére. A késeken kívül a legfőbb termékeik mezőgazdasági jellegű kéziszerszámok, balták, de gyártanak kardokat is. Érdekesség, hogy a Condor az 1787-ben alapított solingeni Gebrüder Weyersberg Company 1964-ben alapított leányvállalata (Imacasa néven működik, a térség jelentős vállalatcsoportjává nőtte ki magát). Az eredeti német cég beolvadt a Weyersberg, Kirschbaum und Cie. vállalkozásba, a mai napig híres kard és tőr készítő vállalkozás (WKC), mely több, mint száz éve exportál hidegfegyvereket az Egyesült Államokba is. A Santa Ana-ban alapított cég német gépekkel, Európában képzett szakemberek alkalmazásával kezdte meg a működését (főleg szerszám vonalon), majd 2004-től az egyre bővülő és népszerűsödő outdoor piac felé nyitottak (kések, kempingeszközök).

A trendet meglovagolva viszonylag új termékvonaluk a nevesítetten bushcraftra használható kések családja. Egyfelől meglovasították a Ray Mears által promotált és tapasztalatai alapján tervezett Alan Wood-féle Woodlore formavilágot, egyszerűsített formában és gyengébb kivitelben elérhetővé vált kínálatukban. A másik szorosan ide tartozó család a Bushcraft Basic nevet kapta, mely egy abszolút egyszerű vonalvezetésű késcsalád (olcsó konyhakésre emlékeztető formavilággal, amit dizájnnak nevezni picit erőltetett volna), három méretben. Ebből a családból volt szerencsém a legnagyobb, 5” pengehosszúságú verziót tesztelni (a két kisebb 4” és 2” pengehosszal készül). A Condor termékeinek kiviteléről talán az is elárul valamit, hogy a katalógusban gyakran a valós fényképek helyett számítógéppel készített (élethűen textúrázott) grafika kerül. Sokkal könnyebb így a formát megmutatni, mint (nagyon) hosszasan keresgélni egy többé-kevésbé jól sikerült darab után a raktárban.

Általánosságban elmondható, hogy a gyártó megpróbál olcsó, de a célnak megfelelő alapanyagokból építkezni. Ezeknek a késeknek az anyaga 1075-ös szerszámacél (a közismert 1095-nek a picit kevesebb szenet tartalmazó, kevésbé éltartó, de szívósabb verziója), a markolat valamilyen helyi keményfa (külföldi fórumozók szerint guatemalai dió), pontosabban a gyártó nem köti az orrunkra. A célnak viszont megfelel, egészen simára csiszolható és a nedvességet (jelen esetben a havat) is jól tűri. A könnyen rozsdásodó acélt egy hivatalosan epoxi bevonatnak nevezett fedőanyaggal látták el, mely nem azonos mondjuk a TOPS vagy a RAT/ESEE által alkalmazott kemény bevonattal, ugyanis ez könnyen kopik, hamar karcosodik. Vélhetően ez is egy olcsóbb alternatíva a kés árának alacsonyan tartása érdekében (ugyan tényleg műgyanta, de a technológia eredménye kevésbé tartós).

Birtokomba került a Condor Bushcraft Basic család legnagyobb tagja, melyet egy szokásosnak mondható próbának vetettem alá. A késről a korábban már említett anyagán kívül annyit érdemes még tudni, hogy ránézésre hozza a közép és dél-amerikai késekkel szemben támasztható elvárásokat, épp úgy néz ki, mint egy „teszkós Tramontina” konyhakés, csak fekete bevonatos pengével. Elvileg egyenes élű penge (lett volna, mivel picit beleköszörültek, enyhe homorú élrész keletkezett a markolat előtt), kicsit a skandináv leukura hasonlító formával, de azoktól eltérően egy hasas markolatpaneles megoldással. A skandináv élezés egy ilyen erdőbe szánt késen nem ördögtől való dolog, sőt, kifejezetten használható (noha sokan nem szeretik az élszalagossal szembeni nehezebb élezhetősége miatt). A kés amerikai stílusú erszénytokja külön figyelmet érdemel, kategóriáján felüli, egészséges és vastag marhabőrből készült.

A vékony, 3 mm vastag penge miatt a kés tömege mindössze 250 gramm, gyenge sújtó képességgel bír (a markolat vastag paneljei sokat adnak a tömeghez), így az első dolgunk az ütőfának való fadarab megkeresése lesz. A fekete bevonat miatt sokáig aggódni felesleges, pár hasítás és vágás után kopni kezdett, rövid idő alatt fekete foltos-felhős lett a penge. A kés acéljára egyébként panasz nem lehet, tényleg valamilyen szívós szerszámacélt alkalmaztak (akár 1075 is lehet éppen), ami az élét kellő mértékben tartja. A hegy hiánya (az él kialakításakor ez még a gyárban elfogyott), a túl meredek hegy felőli élkialakítás (nagyjából egy pengeszélességnyi élszakaszon fut ki a teljes pengeszélesség heggyé) és a majdnem hüvelykujjnyi széles pengetükör mind olyan apró negatívumok, melyeket használat közben az alacsony ár sem fog velünk feledtetni – különösen akkor, ha eleve a kés módosításán törjük már a fejünket. A hasas keményfa markolat nagy kézbe való, havas, nedves kézzel sem csúszik, mely a formának és a panelek viszonylag durva csiszolásának is köszönhető. A pengehát élei szépen derékszögűre csiszoltak és bevonat nélküliek, így szikravetőzni is jó és kaparóélként is használható. A túrabot kérgét percek alatt sikerült szép egyenletesen levágni és simára lekaparni. A kés élezése egyébként könnyen és gyorsan megvalósítható, az éltartással kapcsolatban nem észleltem hiányosságot. Külön nem teszteltem, meddig és milyen élet biztosít, egyszerűen használat közben nem tapasztaltam az él tompulásából eredő problémát. Nagyon nem kell tehát félni a 1075-től sem, extrém eltérés (csökkenés) nincs éltartásban a 1095-ös acéllal tapasztaltakkal összevetve.

Röviden összefoglalva tehát egy nem szép, viszont többé-kevésbé használható eszközről beszélünk, melynek sérüléséért vagy elvesztéséért nem sok könnyet ejtenénk. A Mora kések kiváltására jó alternatíva (lehetne), ha ragaszkodunk a teljes markolattüskés (kontúros) kialakításhoz. Átlagos semmilyensége miatt azonban én inkább a kés használhatóbbá tétele, átalakítása mellett döntöttem. A hegyetlen penge elejét köszörűvel enyhén letörő hegyűvé varázsoltam, illetve a hegy kifutását meghosszabbítva egy hegyesebb kést kaptam eredményül. A fekete bevonatot el kellett távolítanom, mert az élek mentén felpattogott – mivel amúgy sem lett volna tartós, nem egy nagy veszteség. A markolat átalakítása körben a pengetükröt jócskán lerövidítettem az első és hátsó ujjvájatos markolattal. A régi fa panelek helyett (melyeket elég könnyű volt leverni, valami palmatex-jellegű sárga ragaccsal voltak rögzítve a 3 rézszegecsen kívül) micartát használtam, mely némi két komponensű epoxiból és egy régi, erős anyagú túranadrág újrahasznosításával készült (a micarta gyakorlatilag ragasztóval egymásra rétegezett szövet vagy papír anyag). A bőrtokot szerencsére minimális buherálás után az átalakított késhez is tudom használni, az első ujjvájatnál plusz egy szegecs hozzáadásával. Nem szép, viszont (nyilván a profik számára) vérlázító amatőr buherálás (ez ugye Magyarországon néphagyomány bármilyen területen, tehát végülis egyfajta neo-hagyományőrző tevékenységet folytattam).

Tulajdonképpen mindegy, mi van nálunk – legyen az egy 5 pászmás több száz rétegű törökdamaszk penge egzotikus famarkolattal, hüllőbőr betétes tokkal, vagy az épp kezünkbe akadó elrontott konyhakés, melyen igyekezetünk csak funkcióban javított, külalakban nem –, amíg kint a szabadban rendben elvégzi az eszköz a feladatok rá eső részét, addig nyugodtan szürcsölgethetjük frissen főzött teánkat. Valahol ez a lényeg, a többi egyéni preferencia dolga. A Condor kése használat közben biztosan nem hagy cserben, az ehhez szükséges anyag benne van – csak a kést rejtették el az elnagyolt formában, melyet nekünk kell kiszabadíthatunk (vagy ha nem akarunk felesleges macerát, eleve a Woodlore-formát szerezzük be – egyéb lehetőség híján külföldről).

BlackWoOd

Linkek:

Angol nyelvű blogbejegyzés a középső Basic modellről.
Négyrészes destruktív teszt video