Bicska

Mert mindig csak a szakértés, a tesztek, a bemutatók, a vásárlás… Év vége van, nyugodt időszaka az esztendőnek, most, kérem szépen, igenis a lelkünket fogjuk táplálni. Jöjjön egy kis irodalom, amely persze szintén szak-, de nem úgy. A szerző, Fekete Vince kedves engedélyével.

Kesportal: IMG 9110

Bicska nélkül nem ember az ember, nem férfi a férfi, legalábbis nem igazi férfi, csak szoknyák és Vesta kályhák körül lebzselő anyámasszony katonája, akinek a Gyógyító kezek-, a Tudás fája-, a Család és egészség-kollekció meg a Jó konyha című színes receptgyűjtemény jelenti a mindennemű dolgok csimborasszóját. Legalábbis ezen a vidéken, ahol élünk. Nekem elhiheti. A bicska itt útlevél és valuta egyidőben, borfokoló és lázmérő, és ami a legtöbb: evőeszköz, ami nélkül jól sem esik a szalonna, a hagyma, a paprika, a paradicsom. Egyáltalán semmi nem esik jól. Ha az illető véletlenül otthon felejtette, ne adj isten, elveszítette, fél ember ilyenkor, negyed ember ilyenkor, akinek hiába kap idegesen keze a bal zsebéhez (mindig balról a bicska helye), mert nincs ott semmi, következésképpen ő sem létezik már, csak félig, csak takaréklángon, csak félszegen és nyomorékon, akár a kivénhedt zsoldosok vagy a lóvé nélküli alkoholisták. Szédül ilyenkor, egyensúlyzavarai vannak, elvonási tüneteket észlel, keze remeg, szemöldöke idegesen ráng. Nem is fél, nem is negyed, hanem egynyolcad ember ilyenkor, mint a kezek-lábak nélküli hegymászók, a lebéklyózott hosszútávfutók, olyan, mintha nem lenne apja-anyja, nem lenne rokona, sem ismerőse, sem semmiféle jószága, ámen. Mert akinek itt bicskája nincs, azt nem csoda hát, ha titkos bú, ha titkos féreg foga rágja, nem csoda, ha elesett, ha tétova, ha reszketeg. Akinek nincs bicskája, az nem tudhatja, hogy mit jelent az igazi vágy, abból úgy zubog a hiány, mint az utcai nyomóskutakból a víz. Akinek nincs bicskája, az úgy áll a világvégi szélben, mint az út menti jegenyék, miközben mellette vakító jégtábláit sodorja a nagybetűs élet. Az nem érzékeli, következésképpen nem értékeli a finom nüánszokat, az nem is igazi, belső érzékelőkkel megáldott férfi, az előtt akár üvegrubintos melltartókban is rohangálhatnak a nők, mert fel sem fogja, észre sem veszi őket, és ilyenformán nem ér semmit az egész élete. Akinek bicskája nincs, abban nincs se részvét, se kíváncsiság: nem akarja tudni, hogy mi fáj, ha fáj másnak, nem akarja tudni, hogy más, ha örül, akkor minek örül. Akinek bicskája nincs, az olyan, mint az az orvos, akinek fogalma sincs, hogy mi a különbség a rutinműtét és a nagyműtét között, a rövidkaraj értő felszeletelése és az esztelen trancsírozás között. Akinek bicskája nincs, az nem is lehet valódi férfi, annak egy szava sem igaz, egy gesztusa sem, még a mosolya is hamis, megjátszott, mint azé a nőé, aki úgy eljátssza neked az orgazmust, mint aki húsz kerek esztendeje nem látott… férfit. Akinek bicskája nincs, annak jobb, ha nyakában hordja a lakáskulcsát, az nyugodtan mehet szaunázni élete végéig valamilyen koedukált szaunába, ahol nyámnyila bankos legények meg kifutófiúk izzadnak együtt a lucskos, levegőtlen légben humánorientált külkeres nőkkel meg pironkodó filologista lányokkal. Akinek tíz éves koráig nem lesz halas bicskája, húsz éves koráig gyöngyház nyelű, kisvillás, kiskanalas kiskése, harminc éves koráig nem lesz bőrtokban szunnyadó tőrkése, negyvenig nem lesz egész bicskakölteménye, annak annyi, annak az életben már sohasem lesz semmije. Aki nem érezte soha a bicska utáni elengedhetetlen vágyat, aki nem tapasztalta azt a bizsergető örömet, amikor a finom kis jószág combjához lapul a zsebében, aki nem érezte azt a májat feszegető büszkeséget, amikor előveszi, ujjaival gyöngéden végigsimít az őzagancs nyélen, majd finoman kipattintja a pengét, megforgatja a napfényben pompázó, csillogó-villogó szerszámot, az nem is tudhatja, hogy mi az igazi férfiöröm. Mert az igazi bicska minden nap ugyanaz, és mégis más. Olyan, mint a jó bor, minden egyes nappal kap valami plusz ízt, valami plusz ragyogást, plusz patinát. S egy bicska akkor igazi, amikor megvan már ez a semmivel le nem írható patinája, akár a cigányasszonyok vetőkártyáinak a sok fogdosástól. Ilyenkor enyhe, barnás, olívsárgás árnyalatot kap már a csontnyél, fakóbb színt az acélrugó, és szinte szemmel látható a pengén egy-egy isteni szalonnázás halvány visszfénye, hiszen szalonna érleli az igazi pengét, és az az igazi bicska, amelynek finom paprikás szalonna kölcsönzi selymes, semmivel össze nem hasonlítható ragyogását. Egy jó bicska jó barát, feleség és szerető is egyszemélyben. Nem veszekedik, nincs baj, ha későn érsz haza, nem féltékeny, nem kell új bunda neki télire. Egy jó bicska jól elvan a bal zsebben a zsebkendő és a sluszkulcs társaságában. Nem követelőzik, nem álszent, nem szemforgató, nem hazudik, nem vezet félre. Egy jó bicska a leghűségesebb társ, megvéd a bajban, megetet, ha éhezel, sörödet felnyitja, botot farag neked, amire hajlott korodban támaszkodhatsz, bútort fabrikál, ha kell, egyszóval otthont teremt neked. S akinek jó bicskája nincs, az nyugodtan elmehet tréningruhás gondnoknak, aki nap mint nap leszuszogja a napi két kilométert, s a napi négy decit, majd otthonkában, fején svájcisapkával minden délelőtt letörli az őzikét, halacskát, vágtázó paripát ábrázoló porcelán nippeket, majd bűzös ronggyal felmossa a lépcsőfeljárót, megtisztítja a vaskorlátot, hogy ragyogjon, mint a böjti fazék. Akinek nincs bicskája, az – nekem elhiheti – elmehet nyugodtan a gumigyárba, az rághat gumit, szopogathat olcsó keménycukorkát, és reggel, délben meg este fogyaszthat élete végéig híg tejbepapit, mert soha nem fogja megtudni, hogy mi az igazi, milyen is az igazi élet…

Fekete Vince

Az írás a szerző Udvartér című, 2008-as tárcanovella-kötetében jelent meg.

Kép: Rózsa Edvárd, rajta a Nagy Csaba (Le Goff) által készített, 01-es sorszámot viselő első bicska.

26 hozzászólás


  1. 1 sentinel

    Nagyon jó a szöveg … :)

  2. 2 daAscoli

    Az írásból kimaradt jó néhány mondat, többek között a a bicskás tízparancsolata. A Székelyföld kulturális havilap 2008. decemberi számában közölt változat tartalmazza.

  3. 3 edrose

    NEM maradt ki egy mondat sem. (Kedves daAscoli, sajnálom, hogy úgy gondolod, hogy önkényesen ilyet tennék.)
    Az általad említett változat két önálló bicskás tárcanovellából a Székely bicska-díjra a szerző által összeállított laudáció.
    Amit itt olvashattok, az az első, teljes írás, és valamikor, nemsokára jön majd a második rész is. ;)

  4. 4 szerszámedző

    Szent igaz az egész.

  5. 5 daAscoli

    Nem gondolom úgy, hiszen ez tisztességtelen és alaptalan inszinuáció lenne veled szemben; ennél ismeretlenül is sokkal többre tartom valamennyi kedves éltársamat. A hivatkozott havilapban megjelent írásban az “otthont teremt neked.” és a “S akinek jó bicskája nincs” szövegrészek közé ékelődik egy itt nem olvasható gondolatsor. Mivel a lapban nem találtam utalást arra, hogy a szerző több tárcájából összeállított laudációról van szó, így elhamarkodottan azon következtetésre jutottam, miszerint a “hiányzó rész” akaratlanul kimaradhatott.
    Ezért kedves Edrose -hibámat beismerve- a nyilvánosság előtt megkövetlek. :kalapemel:

  6. 6 sentinel

    Ej be szépen beszéltek ti úri népek … :)

  7. 7 Wlad24

    Bizony jó ez az írás!
    Ilyen írásokból érti meg az ember az egyszerű dolgok igazi értékét…kések, borozás, stb.
    Meg nekünk éltársaknak, szép magyar szóval elmondja, miért szeretjük a késeket! Felvilágosít!

  8. 8 kelapu

    Nekem eddig is volt valami hasonló elképzelésem a témáról, de ez picivel több lett annál mint amit én megfogalmaztam magamnak.

  9. 9 mek

    Úri – nem úri, akinek bicskája van, nem lehet faragatlan.
    Remek szösszenet. (a Székelyföld verziót ismerem, remélem az itt megjelenő folytatásban benne lesz a tízparancsolat.) :)

  10. 10 KenBen

    Egészen elérzékenyültem rajta, tökéletes összefoglaló!
    Köszönöm az írónak is, illetve anak is, akinek az eszébe jutott itt is megjelentetni!

  11. 11 Levente

    Nagyon jó volt olvasni ezt a pár sort! Bearanyozta a mai napomat! Köszönöm!

  12. 12 E Lali

    Valóban nagyon szép és pontos írás. A lölköm mélyén én is így érzek, de nem tudtam soha ilyen jól összeszedni. Nekem egyenlőre egy svájci a napi társam, de még lehet is mert még nem vagyok 40 és így nem kötelező a bicskaköltemény… :-)

  13. 13 moose

    Nem eloszor olvastam, de most is megborzongtatott :D

  14. 14 retizotyo

    Szép írás, sokunk véleménye, érzelmei fogalmazódnak meg a sorokban. De miért bal oldalt van a bicska helye? Bal kezes lenne a szerző?

  15. 15 zgyula

    Csak találgatok, de talán azért, hogy a (jobbkezes) tulajdonosa első indulatából ne a bicska után nyúljon, ha valami veszekedés van, mert mint tudjuk, elsősorban eszköz, és nem fegyver.

  16. 16 Grószfater

    Nagyon tetszett az írás. Gratulálok a szerzőnek, szívemből szólt!

  17. 17 Grószfater

    Nekem is 12 éves korom óta van bicskám az eredeti (gyöngyháznyelű!) sajnos azóta már “elhagyott”, de az Apámtól kaptam 1961 aug. 20.-án egy agancsnyelűt, az még megvan!!!

  18. 18 késistvan

    Gyönyörü írás, az biztos. Tükrözi a mi, késszerető emberek, gondolatainkat és belső érzelmeinket. De sajnos ez nincs mindenkivel így. Tegnap tértem vissza egy 5 napos székelyföldi szilveszterezésről (Kápolnásfalú, Hargita Fürdő mellett), és ott nem láttam székelybicskát. Részt vettem viszont egy disznóvágáson, és a következőket tapasztaltam: a disznót ek kb. 16-17 cm.es pengéjű második világháborús szuronyból kialakított késsel szúrták le, de különben bolti fanyelű igénytelen nagy pengéjű rozsdamentes kést használtak és néhány műanyag nyelű csontozó kést. Élezőnek pedig egy Dick lapos fenőacélt használtak, ami a házigazda elmondása szerint kb. 50 éves lehetett. A bárd egy kovácsolt-hegesztett laprugóból készült, textolit nyéllel. Különben az egész folyamat (szúrás, forrázás, perzselés, darabolás, készítés stb.) nagyon szakszerű és precíz volt, hiányoltam a jó kések elengedhetetlen használatát.

  19. 19 laca

    szétesett a kinyithato kés a zsebemben érdekelne ki ismer hasonlo hiedelmet vagy babonát .
    köszi elöre is

  20. 20 zgyula

    Késesistvan, írod: “hiányoltam a jó kések elengedhetetlen használatát.”

    Na igen, decemberben én is voltam disznóvágáson. A böllér kicsit megmosolygott, amikor előhúztam a Tenacioust, de tátva maradt a szája, amikor lefaragtam meg felkockáztam vele vele két disznóból való kolbászhúst, meg zsírnak való hájat… :) )))

  21. 21 csulak

    Huhh! ez aztan meg a halottat es meggyozi!
    Halistenek nekem van bicskam, es “sajnos” meg lesz egy par, pedig egyszerre csak egyet hasznalok, dehat annyi szepet amit a portalon kinalnak nem lehet kihagyni!

  22. 22 karesz

    késistván Ismered azt a mondást? A jó szakembernek mindegy!Való igaz, jó jó szerszámokkal dolgozni, de ha csak ez van evvel kell megoldani.
    A cikket örömmel olvastam.Szent igaz bicska nélkül nem ember az ember. (bajusz nélkül sem) :-)
    Üdv.

  23. 23 karesz

    Ja, és ez a bicska nagyon nagyon tetszik. Igazi szép sallang mentes munka. :-) )
    Gratula és még sok ilyet készítsél !!!!

  24. 24 grószfater

    “(bajusz nélkül sem)”
    Bajsza a macskának is van, mégse ember! :-)

  25. 25 zold dizidens

    Navigalvan a netten bukkantam rea era a cikkre.A velemenyem a kovetkezo:
    -eloszor is nem ertek eggyett azzal hogy csak ferfiaknak kellene a bicska.En nekem masak a vilagnezteim,ere nem terek most ki csak annyit mondok hogy egyenloseg parti vagyok.
    -en anyam reszerol felig szekely vagyok,es a veremben van a bicska hordas:nagymamam magyar nemesi szarmazasu volt,bekes termeszetu de:a bicska mindig a taskajaba volt,nagynenem bekes konyvelo volt,most nyugdias de a bicska nem hianyzott a taskajabol.Gyerek korom ota szeretem ezt a nelkulozhetetlen szerszamot.Most mind termeszet imado,erdo jaro nem lepek ki a hazbol bicska nelkul.Soha sem lehet tudni mire jo ez a kituno szerszam: allatvedo aktivista vagyok:mivel kotozom ki a szerencsetlen ott hagyott kutyat ha nem a bicsaval -volt is iljen esetem-mivel nyittok ki egy be szorult ajtot ha nem a bicsaka csavar huzojaval,es mind vegan a gyumolcsok ,zolcsegek evesere is nelkulozhetelen ez az ezkoz:mivel nyittom ki a paradicsom konzervet ,mivel nyittom ki az eross heju diot,mivel kenem meg avokado vajjal a kenyeret..mivel szeletelem szepen a narancs hejat ha nem a bicskaval.A bickaval ennel tobb bekes dolgot is lehet tenni,soha nem lehet tuni mikor van era szukseg.
    Os idok ota az embernek nelkulozhetelen a vago ezkoz,az embernek nicsenek karmai,tepo fogai,eles zap fogai mind a tigrisnek:ezkore van szuksege es a leg jobb es a leg nelkulozhetelenebb ezkoz a:bicska.
    nekem egy Viktorinox svajci negy hasznalatu bicskam van.Turista bicska.A hatrany az hogy nem nagyon tudok hozza szerelni egy karikat hogy lancra tegyem.Ugy bisztonsagosabb az erdei kirandulasokon,es a redorseg sem nezi konnyen fegyvernek.A torveny sajnos tuloz amikor tiltja kes hordast,es a romaniai torveny nem mondja sehol a bicska szot.De azert jobb ha tokba es lancon van.Volt egyszer egy 8 cm elu nagyobb bicskam es a rendorseg le igazoltatott es meg nezte mi van nalam mert ejszaka 2 orrakor voltam az uton,megmutattam a bicskamat ami:tokba volt es lancon es:nem szolt semmit.Semmifele torvenynek nincsj jogaba betiltani a bicska hordast,mert az:jog tipras.

  26. 26 Szekely Zoltan

    Eszmeletlen koltemeny,szent igaz az egesz,es szerintem akinek mar bicskaja van,van tobb is belole,egy picit elore is gondol,es probalja tovabb adni ezt a valast,a lanyom 6.5 evesen kapta meg az elso svajci-t.Udv mindenkinek.

Hozzászólok