anal porn
21sextury

Budapest, Budapest, te csodás…

Régebben valahogy sokkal nagyobb kultusza volt az „itt is jártam” jellegű szuveníreknek. Valószínűleg minden családban akadnak – ha máshol nem, a padláson, a kacatok között – déd-és nagyszülőktől örökölt tányérok, dobozkák és egyéb, többé-kevésbé ízléses mütyürök Hajdúszoboszló, Zakopane, Venezia stb. felirattal. A kés persze sajnos ritkább közöttük, azonban létező kategória. KGST fedőnevű retrósorozatunk újabb része most egy ilyet mutat be.

Kesportal: Budapest bicska

Kis politológiai kitérő: ma vannak az önkormányzati választások, s ez más fajta aktualitást is kölcsönöz cikkünknek. Kampánycsend-sértésről persze nem lehet szó, hiszen üzenet itt legfeljebb csak a szín lehetne, de kékkel jelenleg egy párt sem kampányol. (Abba pedig most ne is menjünk bele, hogy boldogabb tájékokon a helyi politikának milyen kevés köze van a pártpolitikai csatározásokhoz.) Társadalomtudományi és államigazgatási tekintetben ugyan van abban némi ellentmondás, hogy az önkormányzati választások napján megjelenő bicskán pont a törvényhozás legfőbb honi jelképe látható, de e fölött nagyvonalúan hunyjunk csak szemet – különben is, az Országház jelen esetben mint fővárosunk egyik szimbóluma szerepel. Tényleg, vajon volt ilyen bicska Lánchíddal is?

Kesportal: Budapest bicska

Ezt a példányt az Ecserin vettem jópár évvel ezelőtt, és természetesen kizárólag a felirat és a stilizált épület kedvéért. (Azt egyébként megfigyeltétek, ez a szép név, hogy Országház, hogy kikopott a mindent eluraló Parlamenthez képest?) Bicskaként kulcsrakészen nem is használhattam volna, ugyanis gyakorlatilag nem volt rá él köszörülve, ez a mostani szépséges már Hegyespenge kezét dicséri. Az alaplemezeken kétoldalt egy-egy festett és lakkozott (valódi zománcban azért nem merek reménykedni) külső díszlemez van, olyan gyönyörűséges bilikék színben, mint amilyenek a régi, egész kicsi gyerekkorombeli BKV-buszok voltak. Amikor még járt a 12-es busz a Nagykörúton (Lenin-), meg persze az 1-es Angyalföldről az Andrássyn (Népköztársaság) meg a Szabadság-hídon át Budára.

Kesportal: Budapest bicska

Gyártási helye ismeretlen, a német Rostfrei felirattól függetlenül ugyanúgy lehetett Budapest, mint Kelet-Berlin. Kora szintén meghatározhatatlan, e tekintetben az egyetlen általam fellelt támpont az, hogy Golbat kollégának (aki nem Késportál fórumtag, az a Kaliber magazin késes cikkeiből ismerheti őt) gyerekkorában egy ilyen Budapest-bicska volt az első kése – márpedig Golbat is bőven túl van már a… na jó, krisztusi koron. Egyébiránt egészen jól összerakott kis jószág: lapos, amilyennek egy ilyennek lennie kell, a külső panelek erősen tartanak, viszonylag rendesen működik-záródik. Esztétikai tekintetben a szín és a díszítés mellett érdemes észrevenni a gyönyörű, szép ívű, a penge hosszának jelentős részét hangsúlyosan uraló körömvájatot. S hogy a turistáknak szánt emlékek piacán változott-e a világ dicsősége? Az biztos, hogy a vajmi kevéssé gusztusos mai szuvenírkínálatban (vö. sztálinos-brezsnyeves-gorbacsovos-reagenes-clintonos matrjoska babák, atyaég) ez a bicska még ma is egy minőségibb színvonalat képviselhetne – de legalábbis méltó társa lehetne a kínában gyártott, szintén az Országházat ábrázoló hűtőmágneseknek…

Pest megér egy estet

Szöveg és kép: Rózsa Edvárd

13 hozzászólás


  1. 1 powerball

    Retró bicska komoly nagyon

  2. 2 oldtimer

    Ez a szuvenír bicska felidézi a gyerekkor szép emlékeit. Első zsebpénzemből vett bicskám 1976-ban egy KNDK-s halas bicska volt 9 forintért. A Vaterán a minap láttam egy 40 éves retró úttörőkést, őzláb markolattal, a bőr tok elején jókora iránytűvel. Gyerekfejjel ilyen késekért álmodoztunk, de ritkán futotta rá. Klassz volt ez a kis múltidézés. Örömmel venném kedves éltársak, ha a KGST éra régi remekei mellett igazi régi magyar bicskákat is bemutatnátok, mint apai, nagyapai örökséget.

  3. 3 tibor

    Nekem az első bicskám gyerekkoromban egy halas bicska volt, nem szerettem bele a formába. Utána volt egy olyan bicskám, aminek agancs nyele volt és a pengéjét nagyapám kovácsolta, aki gyönyörű késeket is készített. Sajnos, a családban a bátyám volt a kedvenc, nagyapám neki mutatta meg, hogy mit hogy csinál, ezért rám akkor nem ragadt semmi késes. Sajnos, egy költözés során elveszett a bicska, úgyhogy nem tudom bemutatni.
    Edrose szösszenete már megint nagyon hangulatos, gratulálok!

  4. 4 hullamos

    edrose: annyi kés teszt van itt, de egy magamfajta amatőr ezekből nehezen találja ki, hogy milyen legyen az első jó kése. Lehetne esetleg egy vásárlási tanácsok poszt is a közeljövőben? Tudom, hogy nagyon nehéz, mert rengeteg fajta kés van a piacon..de azért bízom benne, hogy lesz egy ilyen cikk.

  5. 5 edrose

    hullamos, sajnos nem hiszem, hogy lenne majd ilyen poszt… Egyszerűen túl általános úgy a téma, mint a kérdés. Gondolj bele, a késnek hányféle funkciója van, mindegyikre más-más kell. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy milyen autót vegyél. Hát, ugye, ki tudja, mire kell. Mit szeretnél, munkába járni egyedül, gyerekeket edzésre hordani, vadászni, csajozni vagy árut szállítani stb.? És akkor mindegyiknél ott van a rendelkezésre álló költségvetés kérdése, az ízlés, a márkapreferencia…
    Késnél ez tán még lehetetlenebb feladat. Konkrétabb kérdésre szívesen válaszolnak majd neked sokan, akár itt, akár a fórumban. ;)

  6. 6 parrre

    Nagyon baba ! Szeretem az ilyen retró cuccokat. Volt egy “hortobágy”-os bicskám annó, csak elhagytam. Lehet hogy még egyszer csináltatok Kildennel egy authentikus “Hajdúszoboszló” feliratú Strider replikát. :)

  7. 7 chaos1969

    Ez a cikk tényleg egy nagyon jó múltidéző, több szempontból elgondolkodtató írás.
    Bennem nem csak azt idézte fel hogy mi volt (jót, rosszat), de azt is hogy azóta mi, minden veszett el (jó is , rossz is).
    Többek között az a fajta szuvenír kultúra, és gondolkodás mód is, amire Edrose utal is a cikkében.

    Egyébként lehet hogy másnál is van ilyen, de én Tóth Árpád (Révész bicska) késes mester repertoárjában láttam eddig egyedül, bennem hasonló gondolatokat ébresztő, és a Magyarországra utaló címeres, trikoloros bicskákat.

    Köszönöm.

    Ui:…és még mielőtt a támadások kereszttüzében találnám magamat.
    Tisztában vagyok azzal, Tóth Árpád, nem a mai értelemben használt szuvenír minőségben készít késeket, bicskákat.
    Csupán arra az elgondolásra céloztam, amit egy általa készített Magyarország címeres fejegörbe, vagy egy magyar trikolor markolatú bicska mögött feltételezek….és talán van is.

    .

  8. 8 Golbat

    Na akkor, mint a “krisztusi koron túl lévő generáció” képviselője (kösz Ed :D ), jelzem, tényleg egy ilyen kis vas volt az első zsebkésem. Talán ötéves lehettem, mikor elkunyeráltam édesapámtól.
    (Annyira filléres dolog volt anno, hogy amint eltompult, inkább vett egy másikat. Ha jól rémlik, négyet-ötöt el is hagytam belőle iskolás koromig. :) ) Volt ilyen többféle felirattal is – Balatonos határozottan rémlik -, nosztalgiából szívesen szereznék én is egy ilyen harmincvalahány éves relikviát. :)

  9. 9 Green

    Basszus nekem Balatonos volt Kék, meg pirosas!

    Szívdobbantó cikk. Köszi Ed!

  10. 10 tuske698

    nekem volt ilyen bicskám ,ebböl a tipusbol ,egy Velence feliratu is ,meg egy Budapest fliratu ,és azUttörö Áruházban vettem a zsebbpénzemböl mert mindig elhagytam .gratulálok a cikkhez.

  11. 11 Vizimanó

    Ez a bemutató megint telitalálat. Sajnos én csak vágytam egy ilyen bicskára. Még sok szép lényegretörő multidéző (gyerekkorom) cikket szeretnék olvasni.

  12. 12 edrose

    Mindenkinek köszönöm a szép szavakat! Lesz folytatás, persze, de így még nagyobb kedvvel!…

  13. 13 GBL

    Ed, vagy bárki, akit érdekelhet!

    Kaptam egy ilyet: http://href.hu/x/dv4m
    Szívesen odaadom, ha köll.

Hozzászólok