anal porn
21sextury

Shoki, a Távol-Kelet Sámánja

Pont ma van egy éve annak, hogy Somi kezébe foghatta a Shoki prototípusát, és elkezdett vele dolgozni meg tesztelni. Az évfordulóra komoly cikket szerkesztett: mester-önéletrajzzal, háttér- és kultúrtörténettel, „tesztmunkatársi” idézetekkel és persze tesztekkel tarkított, nagy formátumú posztot olvashattok.

Kesportal: SHOKI BUSHCR

A kés, és aki mögötte van
(Német Laci, alias SÁMÁN saját szavai)

Debrecenben születtem 1972-ben. Miskolcon nőttem fel, de az anyai nagyszüleim és a rokonság jó része Debrecenben élt és él a mai napig, ezért főként a nyári szünetekben sok időt töltöttem ott. Debrecennek és a környékének – beleértve a hortobágyi pusztát is – olyan atmoszférája van, ami már gyerekkoromban is megfogott. Sokat mászkáltam mezítláb a határban a nyári nap alatt bicskával a zsebemben, nagyapám foxijának kíséretében. A minap is megálltunk a Hortobágyon, megkerestük a ménest, és eltöltöttünk a lovak közelében két gondtalan órát. Kicsit feltöltődtünk. Szeretem a pusztát, a nagy nyílt teret, a jószágot, meg az istálló szagát, és nagyon sajnálom, hogy ehelyett időm nagy részét Pesten kell töltenem, mivel itt van a munkahelyem.
A nagyapám kovácsmester volt, bár amikor én már elbírtam volna a kalapácsot, ő már idős volt ahhoz, hogy tanítson. Ennek ellenére néha kovácsoltunk, és ezen túl is elég sokat ügyeskedtem a műhelyében, mert már siheder koromban is erősen foglalkoztattak a kések és kardok. Végül is mellette ütöttem először az izzó acélt. Jó 20 évvel később Papica kusztoráját a nagyapám szerszámaival kovácsoltuk.
2005 év végén költöztem a párommal, Mariannal Gödöllőre. Mariann gödöllői lány, a szülei pár utcára laknak tőlünk. A házunk kicsi, de nagyon kényelmes, a kert körülötte egyre szebb, tele nagy fákkal. A kislányunk, Nikolett 2007 februárban született. Gödöllő nagyszerű hely, egy olyan város, amit teljesen átsző a természet. A kertekben mindenfelé dús növényzet van, nagyon jó, hogy ilyen helyen tudjuk felnevelni a lányunkat. Mariann tudja, hogy mennyire fontos nekem a késművesség, és szerintem nem bánja, hogy ezzel foglalkozom, pedig a műhelyben töltött időt részben tőlük veszem el.
Azt az elhatározást, hogy nekem késeket kell készítenem, a debreceni Déry múzeum fegyvertárának tárlói előtt állva hoztam meg. Vagy legalábbis ott alapozódott meg ez a szándék. Egy 19.századi wakizashin keresztül néhány japán mester nagyon magas mércét, tulajdonképpen példaképet állított elém. Az a fegyver egyszerűen tökéletes. Én legalább is annak látom. Minden benne van, amit nekem az életem során jó lenne megtanulnom. Nem lesz könnyű, de optimista vagyok, mert az alatt az évtized alatt, amióta késeket készítek, megtanultam, hogy autodidakta módon is sokat lehet tanulni, és végeredményben a legjobb tanítómesterek a tapasztalás, és a gyakorlás.
2005-ben Makrai „Ales” Tibornak készítettem egy túlélőkést, a mostani Kalandor modellem elődjét. Ales olyan követelményeket támasztott, amelyekhez igazodva sikerült kidolgozni egy késekre vonatkozó értékrendet, amin elindulva megtaláltam a saját “sámános” stílusomat. Azelőtt rozsdamentes acélokból, holkeres élezésű, kiforratlan késeket készítettem, amelyek funkcionálisan nem voltak átgondoltak. Ales viszont megtanított arra, hogy a kést az adott feladatra kell megtervezni, ezenkívül jobb, ha valamilyen strapabíróbb, alacsonyabban ötvözött szerszámacélból készül, és nagyon fontos a penge és a markolat ergonómiája, munkához való adaptálása. A Rigor (A2) szerszámacél, amiből az a kés készült, a mai napig a legfontosabb alapanyagom, de mostanára használatba vettem a szintén Uddeholm gyártású Sleipnert, és a Böhler N690 szerszámacélt is. Más acélalapanyagot nem használok.
A Wendigo kivételével minden késtípusomat magam terveztem, emiatt még akkor is felfedezhető bennük az egységes stílus, ha az Anakondát hasonlítjuk össze a Shokival. Az elkészítésük módja is nagyon hasonló, hiszen gyakorlatilag ugyanazokat a fogásokat használom egy nagy kés készítésénél is, mint egy kicsinél. Van tehát egy saját utam a késkészítésben, amire büszke is vagyok, és amin haladva meg tudom valósítani az elképzeléseimet.
Úgy gondolom, hogy azt a késművest tekinthetjük mesternek, aki a teljes munkafolyamatot kiegyensúlyozottan, pontosan, kételkedés nélkül el tudja végezni. Tudom, hogy még rengeteg kést meg kell csinálnom ahhoz, hogy tényleg magabiztos késművessé válhassak. A mester szinttől én még jó messze járok, nincs még a kisujjamban a szakma, és nem csak azért, mert van olyan munkafázis, amelyhez nem értek – nevezetesen a hőkezelés -, hanem mert van, amikor bizonytalannak érzem magam, és nem nagyon merek hozzányúlni az acélhoz. Nehéz ezt megmagyarázni, de talán érzékelhető a dolog. A késkészítéshez komoly koncentrálóképesség kell, ennek megszerzése sem megy egyik napról a másikra. Én a saját műhelyemben tanulok, és próbálom megszerezni a kellő gyakorlatot.
Pár gondolat a Shokiról. A Shoki megtervezése során az volt a feladat, hogy egy olyan kés jöjjön létre, ami a kis mérete miatt EDC-ként hordható ( ne minősüljön KKVE eszköznek, tehát 80mm alatti legyen a szúró-/vágóhossz ), de mégis sokoldalúan használható (esetleg terepen is), illetve a lehető legkisebb anyagfelhasználással előállítható legyen. A formai alapot a japán kozuka szolgáltatta. Az alapanyag az eredeti elképzelés szerint is a 6×45mm keresztmetszetű Sleipner laposacél. Úgy terveztem meg a kést, hogy egy 188 mm hosszú acélból ki lehessen vágni két darab pengét. Megrajzoltam tehát a kést, amelynek a befoglaló mérete 188×22x6 mm. A forma tulajdonképpen természetesen adódott. A terv a markolaton igényelt finomításokat, mert nem volt könnyű megfeleltetni az elvárásoknak, de Somi segítségével ez a művelet is sikerült. Érdekesek voltak az első darabok készítése során adódó tapasztalatok. Szokatlan módon két-három darabot el is rontottam, mert ezt a kis kést bizonyos szempontból nehezebb megcsiszolni, mint például egy vadászkést, mert más fogásokat igényel.
Reméltem, hogy ez egy gyorsan előállítható kés lesz, de bebizonyosodott, hogy nem lehet vele sok időt spórolni, ami végül is nem baj, mert az eredmény megéri a sok munkát. Tavaly nyár óta az egyik kevésbé sikerült példány az EDC késem. Észrevétlenül függ az övemen, munkára készen, jól használhatónak találom. Ha tudok egy kis időt szorítani rá, készítek majd magamnak is egy bozótműves verziót is.
Ars poetica: „Fel a fejjel!”, ahogy Tuskó Hopkins mondaná…

Az ötlet

Az egész projekt 2009 telén indult. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat Sámánban, és ekkor írta le először a Késportál fórumában, hogy egy kozuka formájú, távol-keleti hangulatú kés szeretne készíteni.
„Uraim! A segítségeteket kérem! Tervezni és készíteni akarok egy japán stílusú EDC kést, ami olyan egyszerű, hogy viszonylag könnyen, gyorsan és olcsón előállítható lenne. Tanto stílusú penge 80×24x4mm méretben, meg egy hozzá illő 100-120mm hosszú markolat szintén max. 24mm szélességben. Ha valaki olvasta Mark Oldentől az ONI-t, akkor tudni fogja, hogy mit is akarok. Csontváz kés lenne, amin úgy vannak a furatok elkészítve, hogy vagy paracorddal lehessen befonni, vagy akár fa markolatpanelekkel lehessen felszerelni. Na most. Már az alapvető stílusjegyek meghatározásánál gondjaim vannak. eddig azt hittem, hogy a kozukából kell kiindulnom. De a kozukát sehogy nem bírom a rajzlapon úgy tuningolni, hogy kiadjon egy normális EDC kést, de meg is őrizze a stílusjegyeit. Sőt lassan be kell látnom, hogy a tradícinális kozuka túl jelentéktelen egy ilyen feladatra. Nem is tudom, hogy mire kellett ez a szamurájoknak? Szerintetek ha a japók egyáltalán csináltak ilyen kis méretű kést, annak mi a neve? És, mi a különbség a tanto, a kozuka, az aikuchi meg a többi kés között? Az a legfőbb bajom, hogy ha sikerülne ezt a kést kiviteleznem, akkor rá is aggatnám az eredeti japó megnevezést. Ehhez meg meg kell jelenítenem a stílusjegyeket. Csak azt nem tudom, hogy melyikét?”
(Kelt Késportál Fórum, 2009-01-29 13:26:02)
Szerencséjére sokan láttak lehetőséget a dologban, és rögtön elkezdték ötletekkel bombázni, a mestert, aki így nem tudott unatkozni. Az ötletelés végül pár szempontból zsákutcába vezetett, pár szempontból viszont meglepően eredményes lett. Az rögtön az elején eldőlt, hogy egy Kozuka formájú és funkciójú kést legálisan hordható – tehát 8cm alatti szúró- és vágóhosszal rendelkező – méretbe zsúfolni meglehetősen hiú ábránd lenne. Ezért az eddigi tervek alapján, Sámán egy új kést gondolt ki, ami részleteiben felmutatja a keleti stílusjegyeket, mint például a hagyományos tantó hegy, ami a modern (amerikai) tantó hegyekkel ellentétben nincs éles szögben megtörve, de összességében mégis egy egyszerű és új formájú kés lesz. Így született meg a projekt alapkoncepciója, ami akkor még a Kozuka nevet viselte, és amiről még nem lehetett tudni, hogy milyen (jó) kés is lesz valójában.

Kesportal: kozuka proto

(2009 elejéről egy Késtalin készült hőkezeletlen penge)

A név eredete

2009. májusában kapcsolódtam be aktívan a kés fejlesztésébe, miután a májusi Késtalin megkaptam az első prototípust. Önként és örömmel elvállalt feladatom egyrészt tesztelés volt – amihez Papica segítségét kértem -, másrészt a tesztek tapasztalatait felhasználva javaslattétel a végső kialakításra, és az egész megírása egy cikkben.
Mint már korábban is utaltam rá, ez a kés nem kozuka. Ez a kés egy teljesen új dolog, ami stílusjegyeit tekintve egyszerre japános és „sámános”. Ezért is gondoltam arra, hogy szükség van egy új névre.
Először a sámán szó összes jelentését megkerestem, így jutottam el a papig, vallási vezetőig, ami egy sámán legnagyobb feladata volt. Persze emellett csontokból meg mindenféle különös dologból jósolt, és a gyógyításhoz is értett, de a legnagyobb szerepet egy törzs szemszögéből vallási vezetőként kapta. Ebből egyenesen következett, hogy a pap szóra kellett keresnem egy japán megfelelőt, ami jól tükrözi a pap tevékenységét, de mégis egyszerű, rövid szó, és magyar ember is könnyen ki tudja mondani. Végül egy ismerős – és bizonyos szempontból vicces – szóra találtam.
Ez volt a Shoki.
Egyrészt azt is jelenti, hogy pap, így közvetve SÁMÁN neve is benne van a kés nevében, másrészt Shokinak mai napig nagy kultusza van Japánban, harmadrészt adminisztrátort is jelent, amit fórumadminként nem tudtam kihagyni. :-)
Így kapta a kés a Shoki nevet.
Ki, illetve mi is volt a Shoki?

Kesportal: 407px-Shoki the demond queller

A név Japánból származik (jelentése: démon gyilkos). Eredetileg a kínai taoista panteon egyik istene, de alakját később a japánok is átvették, és egyik kedvelt hősükké vált, akinek a történeteit sok módon feldolgozták (festmények, mesék, haikuk…).
Japánban (főleg Kiotóban) ma is nagyon gyakori egy ronda, szakállas, kardos alakot ábrázoló szobor a házak bejáratai fölött. Ő Shoki. A hiedelem úgy tartja, hogy Shoki fizikai megtestesülése elűzi a rossz szellemeket, és megvédi az otthonokat a betegségektől, betörőktől, tűztől. Ez a kés pedig értő kezekben megvédi az embert a kihűléstől, éhhaláltól, esőtől, így végső soron ez is tekinthető Shoki egy fizikai megtestesülésének.

Kezdeti munkálatok

2009. május 29-én belevágtam a dolgokba, és nem csak átvitt értelemben. Kézben fogva és jobban megtapogatva a kést, rögtön szembesültem olyan dolgokkal, amiket tervrajzként nem lehetett látni. A pengeforma alapvetően jó. Ezt Sámán már a prototípusnál is nagyon jól eltalálta. Meglepő módon a legtöbb vita a markolatról zajlott, hogy hova és mekkora furat kerüljön, illetve milyen legyen a végleges markolat. Egy valamit már akkor bajosnak láttam, ez pedig a viszonylag rövid pengehossz, és a 6 mm-es pengevastagság keresztezése, így én is kíváncsian vártam, hogy mit tud a kés.

Tesztek és tapasztalatok (Somi)

Konyha
Első nap délután rögtön egy olyan szerepben próbáltam ki a Shokit, amiben éreztem, hogy hiányosságai lehetnek. Tehát irány a konyha.

Kesportal: Sámán Shoki 003

Kesportal: Sámán Shoki 008

Kesportal: Sámán Shoki 019

Némi vöröshagyma, fokhagyma, répa, és egyéb konzervek elővétele után – öcsém segítségével – elkezdtem az előkészítést. Zöldségek pucolásánál az él és a tantó forma különösen jól teljesített, viszont szeletelésnél és aprításnál a penge vastagsága és rövidsége közbeszólt. A kemény zöldségeket repesztette, és nem is lehetett olyan apró kockákat vágni, mint amilyenekkel egy szakács szívesen dolgozna.

Kesportal: Sámán Shoki 011

Kesportal: Sámán Shoki 013

Kesportal: Sámán Shoki 016

Konzervek nyitásával jól boldogultam. A kés erős hegye, és a hegy körüli jó él ebben sokat segített.
Ezután már látható becsillanás volt az élen, ami a répapucolásban (mert az a végén jött) nem hátráltatott, de a szememnek már nem tetszett. Mindösszesen 6 húzás a fenőacélon, és újra borotvált a kés.
Végén egy kis pet palack szeletelős mókában is része volt. Papírhengerhez hasonlóan a palack íves részén próbáltam a kés élét. Rögtön belekapott a műanyagba, és vajként vágta végig. A zsinórmarkolat jó fogást biztosított, a kéz esetleges nedvességét jól elvezette, így a munkákban inkább segített, mint hátráltatott.
Ez a kés két szélsőség között mozgott, mert egyszerre volt nagyon vastag és nagyon éles.
A mérete jó, könnyen kezelhető, szokható és jól irányítható. A markolat is kellően hosszú, így a nagy tenyerűek sem lesznek bajban.

Egy kis méretű sík kerámia élezővel mind az él, mind a levezető él szépen és gyorsan karbantartható – mivel utóbbi teljesen sík -, ha a fenőacél már kevésnek bizonyulna.
Papírvágás, szőr borotválás, papírlapba hullám vágása a tesz előtt is és utána is könnyen ment. A Sleipner meggyőző választás ehhez a késhez.
Tapasztalatok estebéd közben:
Kellően éles és íves penge a paradicsomhéjjal is szépen boldogult, ami nem meglepő, elvégre a szőrt is jól borotválta. Vajazni egy álom vele, ami sok késnek hiányossága, de ennek nem.
Zsömle és kifliszelés a penge vastagsága és rövidsége miatt nehezebb volt, de az él itt is kisegített a bajból. Sajtszeletelésnél a penge vastagsága győzött, mert ez nehézkes volt, plusz a sajt is rátapadt.
A konvex él, teljesen sima levezető éllel rövid időn belül nagy kedvencem lett.

Papica mondja:

Véleményezni azt amibe belezúgtam, nem lesz nehéz. Jöhet, a kritika, meg az „elfogultság” vádja, de nyugodt szívvel vállalom, mert nagyon jó ez a kés. Előrebocsájtom, a gyakorlati részről Satu fog írni.
Tavaly Somi megkeresett a prototípusnak a tesztelésével. Igazat megvallva, mikor először a kezembe fogtam (tok nélkül) zsinóros markolattal, nem volt egy erekció gyanús pillanat. Az már az első pillanatban látszott, hogy rettenetesen masszív, az élszög egy vésőre emlékeztetett.
Markoltam, pörgettem, próbálgattam a súlypontját és egyre jobban érlelődött bennem, hogy sokkal több ez a kés, mint elsőre gondoltam. Irány a dudva, mert tapizás közben max. az izzadtságot veszi át a kezemről…Azonnal kedvem támadt összekoszolni, feszegetni, vágni….tehát gyepálni.
A klipben szerintem nem látszik rendesen, hogy milyen vastag volt a fa a késhez képest. Ütöttem, vertem, kidőlt és hozta szőrt. Akkoriban még csúcsos volt a törővég, de szerencsére Sámánnal lehet beszélni, a mostani egyenes, sokkal jobban üthető. Farigcsáltam, majd „véletlenül” kicsúszott a kezemből, mert ha teszt, akkor engem érdekelt a dobás is. Egyedül csak nyomorult, dudvaidegen zsinórmarkolaton morgolódtam egy sort, persze már feslett lefelé. Pedig éppen csak rátettem a kezem.
Ipolynál satunak is a kezébe adtam…el sem akarta engedni. Addig-addig markolászta, míg nála is kiteljesedett a szerelem. Faragott, tollaságazott, dobálózott… próbálta amortizálni, de ez neki sem sikeredett. Rövidesen küldte is a privát üzenetet Sámánnak és ezzel beállt a reményekkel teli várakozók igen hosszú sorába.
A végeredménnyel mindketten már az első pillantásra nagyon meg voltunk elégedve. A használhatóságán nagyon sokat javított a normális markolatpanel (mindkettőnké wenge) és a frankó törővég.
A nagy dilemmára, hogy nem túl vastag-e a 6 mm:
Kimondottan jó, hogy rendesen meg lehet támasztani a pengeháton az ujjat faragásnál. Ja, hogy repesztené a krumplit, meg a paradicsomot szeletelésnél? Más is repesztene, nem kell belenyomni …a krumliba, paradicsomba. Nem konyhakés, nem arra van kitalálva. Faragni, faragni, faragni……

Papica videóját innen töltheted le (54 MB)

satu írja:

SHOKI

Pozitívumok:
1. nagyon masszív;
2. a hegye kellően finom;
3. a kaparóél a pengehát teljes hosszában tökéletes;
4. erős strapabíró törővég;
5. egyszerű forma (rengeteg fogást enged);
6. nagyon jó éltartás;
7. viszonylag egyszerű élezhetőség;
8. kellőképpen tapadó nyél;
9. legálisan hordható;
10. extra erős, variálható tok;
11. jó árfekvés.

Kesportal: Shoki 002

Negatív tapasztalatok nincsenek a késsel, csak tudni kell, mire lehet illetve kell használni egy ilyen vasat. Persze lehetne írni, hogy nem jó a sújtása, de ezt nem is arra kell használni…. ez csak mellébeszélés lenne. Ha tisztában vagyunk, hogyan, és mire kell használni egy ilyen kést, akkor tökéletesen elégedettek leszünk a teljesítményével.
Ezt a kést alapvetően „kis ügyes” mindenesnek, és méretéből adódóan EDC-re tervezte a mester. Bushcraft körülmények között szinte bármilyen feladatkörben megállja a helyét. Amiben nem, abban csak az apró mérete akadályozhatja. A kést mind kezdő, mind pedig haladó bushcraftosnak nyugodt szívvel tudom ajánlani, ha egy megbízható kiskésre vágyik, és tisztában van azzal, hogy néhány feladathoz szüksége lehet egy nagyobb késre vagy baltára. Alapvető feladatkörei közé a faragást, étel előkészítést, nyúzást, zsigerelést, tűzgyújtást, különböző tábori feladatok ellátását sorolnám.
Nagyon sokoldalú eszközt kapunk e kis kés személyében.
Mind terepen, mind pedig otthoni körülmények között kizárólag a Fallkniven DC3-as fenőt használom. Az élezése szerintem könnyű, nem vesz sok időt igénybe egy használható borotva él elkészítése. Persze lehetne órákig babusgatni, de erre semmi szükség, hiszen az első tollaság után, az az él sem lenne semmivel jobb, mint az általam 2-5 perc alatt elkészített. Mondhatnám úgy is, hogy addig lenne jobb, amíg nem kell használni :) Itt most el is árultam mennyi időt szokott igénybe venni a kés élezése (természetesen megfelelő használat mellett, amikor nincs extra sérülés az élben).

Kesportal: DSCF0162

(az egészen finom tollaságaktól…)

Kesportal: DSCF0170

(…a hihetetlenül finom tollaságakig.)

A Sleipner számomra meglepő módon jobban tartotta az élét, mint az általam annyira kedvelt és magasztalt Fallkniven A1 laminált VG10 anyagú pengéje. Ezt egy gyakorlati tesztben mértem le, amiben az A1-el is és a Shokival is ugyanannyi próbát tettem, miközben folyamatosan ellenőriztem az él állapotát. Durva famunkákról van szó, ami nem azt jelenti, hogy ugyanannyi munkát végeztem a késekkel, mert ha egy fát átvágok 10 ütéssel az A1-el, az a Shokinak valószínű jóval több csapás lenne, és így jóval több terhelést kapott volna, mint a „vetélytárs”.
Tehát ha 50-et csaptam az A1-el, akkor ugyanarra az anyagra 50-et csaptam a Shokival is. Szerintem így korrekt.

A feladatok:
1. élteszt: borotválás (szárazon);
2. akácrönk hasítása, negyedekből nyolcadokat;
3. 1-1 tollaság készítése akácból és kőrisből (40 toll/db);
4. 1-1 hasított fa felétől való elvékonyítása;
5. 50 csapás akácra;
6. borotválás (mindkettő borotvált);
7. 50 csapás ismét;
8. borotválás;
9. 50 csapás;
10. borotválás;
11. 50 csapás;
12. borotválás;
13. 50 csapás;
14. borotválás (érezhetően nem olyan az él, mint az elején, de még mindkettő borotvál);
15. 50 csapás;
16. borotválás (itt már csak a Shoki vitte a szőrt).

Az utolsó 50-es szériánál szándékosan mindkét késsel 5 nagy erejű csapást végeztem az akácban levő csomóra. Ennek eredménye a Shokin nem látszott, a VG10-ből viszont kitört egy kb. 1,5 mm-es élszakasz!!! Az eredményen nagyon meglepődtem, hiszen mindkét késtől sokat vártam, de nem ennyire, és ha őszinte akarok lenni, arra számítottam, hogy a VG10 megveri a Sleipnert…

Kesportal: Shoki      szikravető indítás 005

(nem kis munka volt ezt a képet egyedül összehozni)

Tollaság készítésére az él nagyon alkalmas, a kés fogása jó. Szikravetőt nagyon jól indítja, a teljes pengeháton végigfutó tökéletes kaparóélnek köszönhetően. A pengét jól meg tudom támasztani hüvelykujjal, ahogy nekem legideálisabb a szikravető használata.
A hegy formája, köszörülése rendkívül jó fúró tulajdonságokkal ruházza fel a kést. Rettenetesen hegyes lett ez az apróság, persze a megfelelő anyagvastagság mellett, amely jól elviseli a vésést is, így nem kell aggódnunk, hogy letörne a hegy.

Kesportal: Shoki 010

Kesportal: Shoki 033

Faragás közben jól irányítható-kontrollálható a kés, végig érezzük, amit éppen csinálunk. A vastag penge jól megtámasztható faragáskor, a rendkívül egyszerű formának, és nyélnek köszönhetően nagyon sokféle fogást/támaszt nyúlt kezünknek, ami számtalan fogásnemet tesz lehetővé. A wenge nyél megfelelő tapadást biztosít a balesetmentes munkavégzéshez.

Nyúzni még nem nyúztam a késsel, de szinte biztos vagyok benne, hogy nem okozna csalódást akkor sem. A penge rövid jól vezethető, finom munkavégzést enged, és a hegy alatti öble is kimondottan jó nyúzóképességre enged következtetni.
Összességében a kés a maga nemében tökéletes, rossz tulajdonságát nem találtam eddig, ellenben rengeteg jó oldalát ismertem meg. Nagyon szeretem ezt a kést használni, csak ismerni kell a határait. Ez egy olyan kés, aminek a puszta birtoklása is örömmel tölt el. :-)

Üdv,
Satu

Végső teszt (Somi)

Miután Papicától visszakaptam a kést, és pont egy építkezésen voltam, így a rendelkezésemre álló anyagok felhasználásával igyekeztem minél jobban tönkretenni a kést. Ebben Sámán is bátorított „nyugodtan nyúzhatod”, amit nem egészen biztos, hogy így értett. :-) A most következő „teszteket” (helyesebben vandalizmust) egy szempontból hasznosnak találom. A kést olyan feladatok elé állítom, amikkel a hétköznapi életben nem találkozna.

A kezdeti fafaragás nem jelentett kihívást, így odagyúltam a vastag kátránypapírhoz. 15méter vágtam fel, de be kellett látnom, hogy ez is kevés lesz, mivel az él még ezután is borotvált. Cserébe a levezetőél tiszta kátrány lett…
No akkor dobáljuk! címszóval másfél méterről, nagy erővel többször a földön levő akácdeszkába dobtam. A kést csak nehezen lehetett kihúzni a dobások után, de az él végre megsérült… ami köszönhető volt a deszkába vert szögeknek…
Ezután egy kalapács segítségével – amivel a pengehátat ütöttem – kettévágtam pár szöget.
80-as szög : 1 ütés, az élen semmi sérülés.

Kesportal: DSC01821

(a kezdő 80-as szögek)

100-as és 120-as szög, szintén egy ütés, az él már becsillant, illetve picit kihajlik.
200-as szög… (7,2mm átmérő)
Első és második próbánál nem tudtam tökéletesen 90°-on tartani a pengét, így a penge finoman megindult oldalra. Ez az él jelentős károsodását eredményezte. Kagylós alakban 2,5 mm mélységig kihajolt az anyag. Az újabb próbánál már jobban sikerült tartani a kést, így a vágás felülete tükörsima lett. A vágásban résztvevő élrész picit kihajolt, amihez durvább élező kellett, de pár perc alatt helyreraktam.
200-as szöget házi körülmények között ne vágjunk Sleipenrrel. Laboratóriumi körülmények között viszont ezt a tesztet minimális sérüléssel megúszta volna a Shoki.

Kesportal: DSC01818

(a penge, és ahol harmadjára sikerült szétvágni a 200-as szöget. Csak az első két próbálkozás látszik.)

Kesportal: DSC01826

(legkisebbtől a legnagyobbig)

Ezután az első próbálkozásokból megmaradt, durván kihajlott részt elkezdtem kalapáccsal püfölni, mert kíváncsi volta, hogy mennyire szívós az acél. Csak a huszadik erős ütésre sikerült a már majdnem visszahajlított acélt letörni… Nem semmi! Úgy néz ki a Sleipner előbb fog kihajlani, minthogy kipattogjon, vagy kitöredezzen, ami jó hír.

Kesportal: DSC01830

(kalapácsolás után törés. A penge tövében látható a harmadik és sikeres vágás nyoma. Pici kihajlást leszámítva csak meghúzta a vasszög.)

Álljunk rá!
Egy kivágásra ítélt fa törzsébe belekalapáltam a Shoki pengéjét. 100Kg-os felnőtt férfit gond nélkül elbírt, még rajta rugózva is.
Ezen felbátorodva 2 méter magasba is beütöttem, majd húzódzkodtam rajta. A kés így már a teljes testsúlyomat tartotta. Deformálódás egyáltalán nem tapasztaltam és az ötletekből is kifogytam, így abbahagytam a kés nyúzását.

Kesportal: DSC01833

Kesportal: DSC01836

Zárszó

Három ember tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Shoki egy rendkívül erős kés, amiben sokkal több tartalék van, mint amire a legtöbb embernek szüksége lehet.
6 mm-es vastagsága, a Sleipner acél, a pengeforma és az élezés alkalmassá teszi az összes feladatra, ami bushcraft közben reálisan felmerülhet egy ilyen méretű kés esetén. Emellett városi „kis falbontó” szerepkörben is egy biztos befutó. EDC szerepkörben (aminek nagy része evés ill. az evés előkészületei) kompromisszumokkal, de használható. Ezt fogja orvosolni az 5 mm-es N690-ből készült városi változat, amiben még mindig megvan a SÁMÁN késeket jellemző erő, de a keskenyebb penge jobban segíti a vágásokat, és az acél is jobban ellenáll a rozsdának.

A tesztek után azt is megtudtam, amit a legtöbb Laci által készített kés tulajdonosa már régóta tud:
Magyarországon a BUSSE-t úgy írják, hogy SÁMÁN.

Shoki paraméterek:

Penge anyaga/mérete: SLEIPNER (59HRC) / 80×22x6 mm
BÖHLER N690 / 80×22x5 mm
Markolat anyaga: zsinórfonat vagy keményfa
Markolat mérete: 108×22x18 mm (markolatpaneles verzió)

Végezetül egy kis virtuális játék a Shoki pengéjével, ahogy én elképzelem:

Kesportal: kes7

(luxus bushcraft elgondolás, markolat: amboina fa)

Kesportal: kes5

(tradicionális elképzelés, Shoki formájának rajzolatával a csont markolaton)

Szeretném megköszönni a cikkhez nyújtott segítségét:
Sámánnak, aki nélkül most nem létezne a Shoki;
Papicának, aki a prototípus tesztelésében sokat segített, és tapasztalatairól videót is készített (bushcraft.co.hu);
satunak, aki a már kész Shokiról a tapasztalatait megosztotta velem, és így mindenkivel;
öcsémnek, aki a konyhai és destruktív tesztekben segített;
sov-nak, aki elkészítette a záró képeket;
és végül, de nem utolsósorban Edrose-nak, aki a hosszúra nyúlt cikk utómunkálatait elvégezte, és a Késportálon megjelentette.

Somogyvári Tibor
alias Somi

45 hozzászólás


  1. 1 Switchblade

    Nagyon jo ez a “kalakaban” keszult iras.
    Gratulalok Saman mesternek is, hozta a formajat!

  2. 2 acspeter

    Gratulalok a cikkhez, olvasmanyos, es tartalmas lett!

  3. 3 T-Boar

    Nagy élvezettel olvastam a cikket, bár ahogy Somi hidegre tette a kést, az szinte nekem fájt, viszont az a tradicionális megközelítés, na attól rám jött egy heveny csuklási roham. Szerelem első látásra! \o/

  4. 4 Bankó Gábor

    Gratulálok,nagyon jó cikk!
    Egy kérdésem lenne. A cikkben és a videón is az szerepel, hogy a kés konvex élezésű. SÁMÁN típusazonosítójában konkáv élkialakítás szerepel.
    A cikkben is két típus látható( legalábbis nekem a képek alapján úgy tűnik).
    Ez választható opció, vagy a sorozat példányok már az utóbbi élkialakítással készülnek?
    A két virtuális példány nagyon jól sikerült. Formailaga az alsó nekem nagyon tetszik.

  5. 5 sov

    Bizony jo es alapos cik lett! :) En is belezugtam a kesbe :) Tobb ilyet Somi!

  6. 6 scorp

    Gratulálok a cikkhez is, és legfőképpen a Shokihoz!!! Már elég régóta figyelemmel követem itt a kis kés sorsát, és odaátról is hallok jókat vele kapcsolatban… Arra azonban álmomban sem mertem gondolni, hogy ennyit bír… (a kés maga is, és az alapanyag is…) Nagyon meggyőző destruction tesztek, köszi, hogy megosztottátok velünk, és még egyszer gratula mindenkinek (szép munka volt srácok :) )

    Üdv, scorp

  7. 7 Alanson

    Gábor,

    Szerintem sámán egyáltalán nem készít konkáv élű kést. az én példányom egyenes élezésű (FFG).

  8. 8 Bankó Gábor

    Közben én is végigolvastam SÁMÁN edc topokját. Ott le is írja:

    “Alapvetően úgy vannak élezve, mint a nagy kések, tehát egyenes a levezetőél, és konvex a vágóél. De annyira vékonyra szedem le rajtuk a levezető élt, hogy majdnem skandináv él az eredmény.”

    A típusazonosítóban viszont ez szerepel:

    “A kés konkáv élezésű”

    A képeket meg jól benéztem. Az első és a két utolsó nagyon cslóka.

    Alonson neked milyen Sámán késed van, én még nem láttam egy FFG élezésüt sem köztük.

  9. 9 Alanson

    Shoki, néhány módosítással. Csak a pengét rendeltem meg, a markolathéjak és a tok házi project. :) Csak azért nem raktam még tele a képekkel és a leírásokkal a fórumot, mert még nincs teljesen kész.

  10. 10 Bankó Gábor

    Félkészen is tehetsz fel képet. Kiváncsi vagyok rá. Milyen vastag a penge?

  11. 11 BlackWoOd

    “Magyarországon a BUSSE-t úgy írják, hogy SÁMÁN.” :-)

    Nagyon jó kis cikk, egybeszedi, összefoglalja az eddig szerteszét fellelhető tapasztalatokat, kiegészítve a saját észrevételekkel!

    Hiányát is érzem egy saját Shokinak, hátha démonokra kell vadásznom! :-)

  12. 12 edrose

    Gyerekek, mindenkitől elnézést kérek, rosszul adtam meg egy képkódot, amitől az alatta lévő bekezdés meg egy kép nem látszott. Javítottam, úgyhogy a név eredete egészében és egy kép magáról Shokiról már látható! ;)

  13. 13 Somi

    Köszönöm illetve köszönjük a dicséreteket!

    Az új bekezdés előkerülésének meg külön örülök (A név eredete), mert pont az írja le, hogy miért lett átkeresztelve a Kozuka. :)

    Ami különösen tetszett a projektben, az a folyamatos változás. Sámán kérése utáni Késtalin lerajzolt pár vázlatból hogyan lett először tesztre szánt prototípus, majd a tapasztalatok alapján egy első felmarkolatozott prototípus, végül pedig a kész kés, ami Satu képein is látható.
    Annak is örülök, hogy (félig alföldi gyerekként) Sámánnak egy eddig ismeretlen, de különösen szimpatikus oldalát ismerhettem meg, és mutathattam be Nektek.

  14. 14 Rémuszbácsi

    Gratulálok! Nagyon jó cikk lett, külön örültem az életrajzi beveztőnek, nem is tudtam,
    hogy Sámán alföldi gyerek :) Ezzel kis vassal is hozta a szerény külső mögött rejtőzködő
    csúcs minőséget!

  15. 15 tamasla

    Nagyon jó ez az írás , a késről már nem is beszélve!
    Azon a luxus bushcraft képen elcsöppent a nyálam. :-)

  16. 16 layman

    nagyon klassz cikk és nagyon szimpátise kés… 690-ből zsinórmarkolattal kéne…:P
    remélem szegény verében azért nem lett tesztelve…:(

  17. 17 trice

    Jó cikk, jó kés. Gratulálok.

  18. 18 gandor

    Gratula mindenkinek, aki részt vett ebben a pöpec kis cikkben!!

    Üdvözlettel,

    A honi Busse crew 1ik tagja… :)

  19. 19 Joeni

    Én is gratulálok mindenkinek, aki részt vett a kés ill. a cikk elkészítésében. :D
    A cikk elég tartalmasra sikeredett…Somi szokásához híven, jól körbejárta a témát…köszönet érte! :)
    A kiskés meg nagyon szimpatikus…főleg, hogy olyannyira masszív, ahogy én szeretem… :P
    …szerintem, elöbb-utóbb nekem is lesz egy Shokim! ;)

  20. 20 SÁMÁN

    Már vagy négyszer elolvastam a cikket, tényleg nagyon jó lett. Nagyon köszönöm Sominak, Papicának és Satunak azt, hogy ennyire komolyan vették a shoki projektet, és ilyen alapos tesztelést, értékelést végeztek ezen a kis késen. Külön köszönöm mindhármótoknak azt is, hogy “tollat” ragadtatok, és írásban is összefoglaltátok a tapasztalataitokat. Köszönöm még mindazok segítségét is, akik ilyen, vagy olyan módon segédkeztek a tesztelésben, vagy a fotók elkészítésében. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy a Shoki ügy körül, ilyen fantasztikus csapatmunka szerveződött. Ez nagyon nagy dolog!
    Szóval, köszönöm Srácok!

  21. 21 tibor

    Már régebben is azt gondoltam, hogy ez egy nagyon klassz kés (benn is állok már egy ideje a várakozók sorában), de a teszt még inkább meggyőzött arról, hogy ez egy rendkívül jól használható eszköz. Feltétlenül megfogadom majd Somi jó tanácsát, nem vágok vele nem-laboratóriumi körülmények között 200-as szöget. :)

    Tibor

  22. 22 Vuk

    A kés masszív, hasznos, szép!
    Gratulálok a megálmodónak, a készítőnek.

    Arról nyugtassatok még meg, hogy a fenti képeken a kis madarat nem úgy lőtték a fotóhoz!
    Remélem.

    Vuk

  23. 23 satu

    Macska fogta.

  24. 24 hegyespenge

    Komolyan nagyon izgalmas volt olvasni, meg a videót megnézni! Végre kezdem úgy érezni, hogy tényleg kezdenek felnyílni a szemek, miszerint itt helyben is megvan az a tudás, amit eddig sokan a “szomszédban” kerestünk.

    Arra már én is rájöttem, hogy az egyszerűbb formák nem feltétlenül jelentenek gyorsabb, de jelenthetnek praktikusabb végeredményt, hiszen mint tudjuk, a kés alapvetően egy egyszerű dolog…

    SÁMÁN, nagyon örülök, hogy így belenyúltál valami szokásosan hozzád illő, mégis kellemesen újszerű koncepcióba! Csak így tovább, és örülök, hogy ennyien segítenek! Megérdemled. :)

  25. 25 Alanson

    A vastagság a szabványos, 6 mm.

  26. 26 aksurv

    Grat a késhez.
    Érdemes lenne ha meg lesz az 5 mm vastag városi shoki, a pengéjét lecsiszolni 3 mm-re, egy szép átmenettel… A markolat maradhatna ugyanilyen vastag legfeljebb kellene pár könnyítő furat..
    Aztán megcsinálni ezt a tesztet rajta.. Szerintem az erőpróbákon nem lenne gyengébb, de jobban teljesítene a vágópróbákon…

  27. 27 satu

    3 mm?! Az már nem is SÁMÁN kés lenne :) )
    Úgy tudom könnyítő furatokat sem használ.

  28. 28 Vendég

    SÁMÁN

    Menyibe kerülne egy ilyen Shoki?

    (Markolat nélkül, csak a penge meg a markolattüske. Markolatot magam csinálnék rá)

  29. 29 Somi

    Kedves Vendég – 2010. június 3. csütörtök 15:18 !

    A készítők árai nem publikusak. Árajánlatot a Késportál fórumában személyesen SÁMÁNtól tudsz kérni. ;)

    Ez SÁMÁN készítői topikjának a címe:
    http://kesportal.hu/forum/viewforum.php?id=67

    Üdv.

  30. 30 beny66

    A Shoki nagyon jó kis kés. Örülök,hogy létre hoztátok ezt a projektet. Gratulálok a készítőjének! Üdv:beny66

  31. 31 Somi

    Köszönjük!

  32. 32 csulak

    Szervusztok, es koszonom a leirast, nagyon igenyes, jo fotokkal dokumentalt, elvezetes iras jol esett ilyent olvasni, es persze ezt a kest is megkivantam!
    NAgyon orvendek ,hogy felfedeztem ezt a portalt ! gratulalok mind a szerkesztoknek , mind a tagoknak!

  33. 33 retizotyo

    Remek cikk, gyönyörű kés! Minden elismerésem a Készítőnek!
    Az eddig látott Sámán kések valóban brutálisak, ahhoz, ahogyan a késeket használom, már-már túl vastagok.
    A könnyítős javaslattal egyetértek: szerintem is sokoldalúbbá válna, ha a pengehát vissza lenne véve úgy 4mm-re. Civilizált körülmények között ez sem kevés…

  34. 34 Deben

    Nagyon jó cikk. A kés gyönyörű lett. Megvásárolható e ez a kés valahol?

  35. 35 bertalan gábor

    Üdv mindenkinek!Nagyon szuper kések,hol tudnék több fótót találni Sámán munkáiról,vagy esetleg weboldal ! köszönöm!

  36. 36 Flagellator

    Akkor a következő késem nem is egy F1-es lesz. Ha van egy jobb hazai, akkor inkább annak fizetek. Gratulálok a “késhez”, gyönyörűen néz ki és a cikk a tesztekkel… Öröm itt olvasgatni!

  37. 37 zoli13

    Sziasztok!Nagyon tetszenek a kések,és a cikk is nagyon jó.Sámán munkáiról,hol tudnék több fotót találni.Mi a SÁMÁN /Német László/ ELÉRHETŐSÉGE???????

  38. 38 Ales. Vár

    ASAP!

  39. 39 hapcinator

    remek munka ez a kés mennyibe fáj 2013-ban

  40. 40 Robi Szoke

    Sziasztok hogy erhetnem el Samant van neki valami weboldala vagy vlm ???? Szeretnek rendelni kest szlovakiara bushcrafttesztre ,koszi .Ha valaki tud ra elerhetoseget irja meg a e mail czimemre koszonom

  41. 41 Robi Szoke
  42. 42 Robi Szoke

    Koszonom hogy “mindenki segitteni akar ” es 2 holnap utan se tudtam meg a saman elerhetoseget .Ez a magyar bushcraft kozosseg !

  43. 43 Somi

    Sziasztok!
    A cikkek kommenteit évekkel később csak elvétve olvassák. A közösségi élet a fórumban zajlik. Ott ugyanez a kérdés órák alatt meg lett volna válaszolva.
    Sámánnal a Késportál fórumában tudjátok felvenni a kapcsolatot. Egészen pontosan itt: http://forum.kesportal.hu/index.php?board=67.0
    Megtekintéshez regisztráció szükséges.
    A Shoki ára tudtommal 10-20e között mozog.

    Üdv.
    Somi

  44. 44 Robi Szoke

    Koszi szepen Somi

  45. 45 felix bauer

    Kedves Mr. Németh, mennyit az a Leuuku (láttam, hogy a YouTube-on)
    Üdvözlettel
    Felix Bauer
    Wildnisschule Frankenalb

    Sehr geehrter Herr Nemeth, wieviel kostet den das Leuuku ( ich habe es auf youtube gesehen )
    Herzliche Grüße
    Felix Bauer
    Wildnisschule Frankenalb

Hozzászólok