anal porn
21sextury

Buck Strider pimp by Zsolt

Van ez a régi, szépemlékű Buck Strider 880/881 modell, más néven SB1/SB2, amit én szeretek, sőt, nekem bizony tetszik… Tetszik kicsiben, tetszik nagyban. A nagy azonban tényleg nagyon nagy, ráadásul fekete, mattszürke pengével, tökéletes taktikai gyilok lookkal (ami mellesleg roppant unalmas is), amelyet – ha valamely elvetemült gondolat alapján hordani is szeretné az ember – a nem ehhez szokott szemnek eleve kihívást jelent megpillantani. Na, ezen szerettem volna változtatni.

Közismert tény, hogy az angolszász szakzsargonban NKP-nek, azaz non knife people-nek, nem késbarát közönségnek nevezett személyek rögtön máshogy néznek ugyanarra a bicskára, ha az valami barátságos színben mutatkozik. A színeket én ettől függetlenül is szeretem, plusz az SB1-et hordani is akartam, így eleve jó ötletnek tűnt narancs G-10-zet adni rá, de mindez menet közben ráadásul azzal az addicionális előnnyel is párosult, hogy gyakorlatilag mentesített a Spyderco Military új, narancs G10-es változata beszerzésének pszichés kényszere alól…

Kapóra jött, hogy Zsolt szerencsére vállal ilyesmit, és saját késeinek készítéséhez hasonlóan ezt a fajta munkát is hihetetlen precizitással és színvonalon végzi. Ráadásul azt mondta, a panelcserén túl mechanikailag is „átfésüli” a bicsakot. Ez jelen esetben nagyon nem mellékes, ugyanis ezen a sorozaton számos gyerekbetegség képes mutatkozni: a penge lötyöghet, de ha jól meghúzod, akkor meg nem nyílik; a keresztzár elég esetlegesen marad bal oldalon vagy megy be középre – esetleg azon is túlra… Zsolt azt mondta, úgy kapom vissza, ahogy és ahol annak lennie illik. Ennek ugyan nem volt különösebb hibája, na de hát akkor is, lehet ilyen ajánlatnak ellenállni?

Akit a modell háttere részletesebben is érdekel, a legnagyobb magyar Strider-biográfusok tollából itt olvashat róla. Rövid idézet: „A kés tipikus „tank”, anyagban apait-anyait belepakoltak: 2,5 mm-es titán linerek, G10 borítással, akkora foszfor-bronz csapágyakkal, amiket azóta sem láttam sehol, brutális tengely… és akkoriban “top acél” 154CM/ATS34 (mikor mi volt éppen) penge, Paul Bos hőkezelésével. 4,5 mm vastagságban.”

Az új panelek 3,2 mm-es G10-ből készültek, Anso/Zsolt féle „pattintott” felülettel, amelyhez Zsolt saját technológiát kísérletezett ki. A penge precízebb állásához új csapot is esztergált, amely immár kotyogás- és lötyögésmentesen tartja a vasat. A titáncsíptetőhöz pedig a G10-be fúrt menetet: állítása szerint „még soha nem volt problémám G10-ben lévő menettel. Erős, masszív anyag, nem kell félni, hogy kiszakadnak a csavarok.” Nos, egyelőre egy biztos: tartani tart rendesen, méghozzá ugyanazzal a szinte zsebszaggató feszességgel, mint az eredeti panelen. Lazulás nem tapasztalható.

Néhány gondolat magától a mestertől:  – Korábban már volt nálam Buck Strider. Annak is lötyögött a pengéje. Mivel szét volt szedve, néhány dolgot megmértem rajta. A penge vastagságát több helyen megmérve azt tapasztaltam, hogy 0,15mm eltérés volt a mért pontok közt. Az összeillesztéshez a csapok a furatokhoz képest 0,15mm-rel kisebbek. A kés belső vázának titán paneljeire szikraforgáccsal alakították ki a furatokat, amik nem tökéletesen kör alakúak.
Általában a legtöbb gyári késre jellemző a pontatlan összeszerelés. Véleményem szerint a legtöbb gyári kés elkészítésénél a fő szempont, hogy minél egyszerűbben, gyorsabban elkészüljön a végtermék. Jó példa erre, hogy nagyon sok kés esetében nem csiszolják egybe a markolatpanelt és a belső fémvázat. A fémvázon látszik a szerszám nyoma, mellyel kivágták az alapanyagból. Sok késnek már a konstrukciója sem jó, ez abból is látszik, hogy amíg valaki szét nem szedi pl. tisztítás céljából, addig tökéletesen működik, összerakás után viszont lóg a zár, nem illeszkednek egymáshoz az egyes elemek.

Íme, az én SB1-em története. Egy dologgal nem vagyok csak elégedett, és ezért Zsolt fejére barack jár. Sokkal szebb és jobb lett, mint gondoltam. Már érzem, hogy szépen felülkerekedik bennem a gyűjtő, és sajnálni fogom használni…

 

Rózsa Edvárd

9 hozzászólás


  1. 1 bagulaci

    a narancs vonzása! lehet ennek a színek ellenállni? (lehet, mondják mások. de én nem.) néztem is a nagy gyűjtőképeden, hogy csak nem?… ezek szerint de. :)

  2. 2 Golbat

    Ed, ugyan én alapban nem vagyok nagyon “színes-párti”, de megértelek :-) – bagulaci Tenája után én is ellenállhatatlan kényszert éreztem a Mini Manix-om és egy Lahar “narancsosítására”. ;-)

    (Nem probléma, hogy túl szépek lettek, amúgy is gyűjteményi darabok – a másodpéldányaim pedig még mindig ott vannak EDC-re… ;-) )

  3. 3 BZ

    Basszus, ez tényleg nagyon jó lett!!
    A fogása változott az eredetihez képest?

  4. 4 edrose

    Inkább más lett. Az eredeti panelek sem sima, hanem érdesített felületűek voltak, tehát azzal nem volt gond. Itt már kevésbé élesek a peremek és a „pattintott” felület más érzetet ad. Tapintásra kevésbé érdes, de jó fogású.

  5. 5 lakbal

    nekemtetszik ez a kés. ilyet még forgalmaznak?

  6. 6 bz

    Márnem.

  7. 7 depetriche

    Lehet, hogy hülyét fogok kérdezni, de tudnátok abban segíteni, hol lehet beszerezni G-10-et vagy más markolatnak való műanyagot nem túl nagy tételben?!

  8. 8 edrose

    Miért lenne ez hülye kérdés? Itthon vagy késkészítővel kell egyezkedned, vagy onnan rendelsz, ahonnan ők is: „késkészítő-ellátó” cégektől vagy az eBay-ről.

  9. 9 hegyespenge

    G10-et ZSOLT is árul, vagy árult. Még az adok-veszek topikban is ott volt a hirdetése (most nem néztem meg).

    A pimpelésről, meg úgy általában ZSOLT munkáiról csak az jut eszembe, hogy a Lurdyban nekem is, másnak is emlegette, hogy szeretné, ha úgy tudná a pengéket csiszolni, mint én. Ez a vélemény persze jól esik, de én is nagyon boldog lennék, ha annyit tudnék a bicskakészítésről, mint ő (vagy a bőrös munkákról, mint Kuvasz, vagy a kovácsolásról, mint Fazekas Józsi, stb.)…
    Amit ZSOLT csinál, az már önmagában is egy mérce.
    :)

Hozzászólok