maç sonuçları

Maserin Gourmet

Úgy tűnik, Hegyespenge nem csak a Juliska erejéig kattant rá az egy kézzel nyitható bicskákra… Páran talán arra is emlékeztek, hogy korábban egy Outdoor Edge Magnát is hüvelykujjas nyitásúra alakított át. A vonzalom tehát tartósnak tűnik…

A nálunk nem igazán ismert olasz gyártó meglehetősen eklektikus kínálatában ez az Attilio Morotti által tervezett zsebkés szokatlanul elegáns darab lett. 10 cm-es penge- és 22 cm-es (nyitott) teljes hosszához viszonyítva könnyű (164 g), harmonikus külsejét csiptető, vagy más egykezeseknél megszokott nyitóelem nem bontja meg. Ennek ellenére ez a bicska egykezes nyitású. A Juliskának elkeresztelt Szasza féle „friction folder”, vagy a Hikonogami kapcsán már felmerült az egykezes nyitásnak ez az ősrégi megoldása, napjainkban mégsem gyakori. Ez számomra igen meglepő, hiszen az előnyei nyilvánvalóak.

Ha a rugós nyitást, vagy rugós rásegítést figyelmen kívül hagyjuk, az egy kézzel történő nyitást négy fő irányzatba sorolhatjuk. Ezek:

– a penge vastagságát megnövelő valamilyen kiemelkedés (általában nyitópöcök, vagy rovátkolt korong)

– a nyitás helyén a penge keresztmetszetét csökkentő megoldások (bemélyedések, különféle alakú lyukak, áttörések)

– a penge kontúrjának speciális kialakítása (wave, flipper, vagy más nyúlvány)

– a markolat elemeinek mozgatásával történő nyitás (pillangó, a CRKT olyan megoldásai, mint a Fulcrum, vagy Glide Lock, a Camillus régi egykezese a markolaton elhelyezett nyitógombbal, stb.).

Ha megvizsgáljuk ezeket a megoldásokat, gyakran fogunk találkozni azzal a problémával, hogy az egykezességért valamilyen árat kell fizetni. Ha mást nem is, de az első esetben a nehezebb tisztíthatóságot, vagy a használható pengehossz csökkenését, a második esetben a kisebb keresztmetszetből adódó esetleges szilárdságcsökkenést, illetve az utolsó csoport bonyolultságát, vagy balesetveszélyességét.

A harmadik csoportot szándékosan nem említettem. Ott ugyanis kisebb tervezői erőfeszítéssel is megkerülhetőek a fent említett nehézségek, és a rendszer magától értetődően használható jobb és bal kézzel egyaránt, míg a többi példánál ez szintén nem minden esetben mondható el. Félreértés ne essék, briliáns megoldások is születtek már valamennyi rendszeren belül, de a penge kontúrjával való kísérletezést mégis most kezdik csak újra felfedezni a gyártók.

A Gourmet pedig egy igen szép példája ennek.

A vizsgált darab olajfa markolathéjakkal készült, de más egzotikus faanyagokkal is gyártják (ében, bocote, bosso). Nagyon esztétikus és igényes megoldás, hogy az alaplemezek („liner”-ek) közötti távtartó is a markolathéj anyagából készült. Alapvetően az egész markolatra jellemző a kevés látható fémes felület, ami kellemesen meleg tapintásúvá teszi.

A markolathéjakat 3-3 parányi csavar rögzíti az 1 mm vastag alaplapokhoz, de a bicska működéséhez szükséges kötőelemek láthatatlanok. A fém lemezek felületei enyhén szaténosan polírozottak, éleik lekerekítettek. A keresztzár a kioldás helyén finoman rovátkolt, és a meghajlítási pontján egy ovális nyílással van kikönnyítve, az oldáshoz szükséges erő lecsökkentéséhez. Az egész eszköz alapvetően nem egy masszív szerkezet benyomását kelti, de láthatóan ez nem is volt tervezési szempont.

A markolat alakja annyira egyszerű, hogy gyakorlatilag nincs olyan fogástípus, amikor ne lenne kézhez álló, bár a kis keresztmetszet miatt erősen marokra fogva nem igazán tölti ki a kezet. A markolatborítás szélei kissé szögletesek, ami ugyan segíti a pontosabb iránytartást vágás közben, de a kezet egy kissé töri. Ha a saját példányom lenne, valószínűleg ezeket a külső éleket egy kissé lekerekíteném. (Ez viszonylag egyszerű művelet, mivel itt tisztán csak famunkáról van szó.)

Arra a feladatkörre, amire ezt a típust szánták (leginkább étkezés, vagy finom farigcsálások, ceruzahegyezés, stb.), akár egy egyszerűbb alap rozsdamentes acél is megfelelő lenne (pl. 1.4034, 1.4116,), így a felhasznált AUS-8 ebben az esetben bőven több mint elegendő.

A pengemunka szép, az él és a pengehát is szimmetrikus és egyenes, kisebb pontatlanságokat csak a leélezés és a párhuzamos oldalfelületek találkozási vonalain, illetve a leélezések (beköszörülések) kifutásánál találni, de a bicska használati értékét ezek nem befolyásolják, és csak alaposabban megvizsgálva láthatóak. Az egyenes felületű beköszörülések alatt egyszerű élszalagos élezés húzódik. Ennek szimmetriája sem tökéletes, de ez is inkább csak arra bizonyíték, hogy néhány kritikus műveletnél a gépi megmunkálás nem tudta kiváltani az emberi tényezőt. Nagyon szimpatikus a szinte teljesen kihasznált pengehossz, tehát a nyitott bicskán a markolat előtt pár mm után már indul is az él.

Az alaplemezek és a penge között vékony műanyag alátétek (valószínűleg teflon) csökkentik a súrlódást, és biztosítják a szükséges helyet a keresztzár feloldásához. A penge rögzítése nyitott helyzetben teljesen stabil, a keresztzár elhúzása után is csak a becsukás irányába mozdítható. Csukott helyzetben a szokásos rögzítő golyó tartja a pengét a szükséges biztonságos mértékben. Nagyon határozott mozdulattal ugyan kicsapható a penge, de egyszerű rázogatástól, kisebb ütögetéstől még nem indul meg. A penge nyitott és csukott helyzetben is szépen középen áll.

A kés nyitása-zárása sokak számára talán szokatlan lehet. Ha egy nyitólyukas, vagy nyitópöckös megoldáshoz viszonyítjuk, akkor a markolat széleit valamivel erősebben kell tartani, mivel a nyitás utolsó pár mm-én a penge nyúlványát már a pengehát felől kell nyomni, amennyiben végig akarjuk kísérni kézzel a pengét. Erre a teljes hosszon való végigkísérésre egyébként nincs igazán szükség. A penge mozgása annyira sima, hogy a nyitás során elég a pengenyúlvány segítségével kiszabadítani a golyó rögzítéséből a pengét, aztán egy finom rámozdítástól már teljesen nyitott állapotig is lendül. Minimális gyakorlással ez a nyitás már egyetlen összetett mozdulattal is megvalósítható.

A csukás egy kicsivel több figyelmet kíván, mivel a penge veszélyesen könnyen fut, és ha a keresztzár feloldását végző ujjunknak engedjük szaladni, akkor ott már az él éri el. Tehát praktikusan célszerű a keresztzár oldása után csak finoman elindítani a pengét, és csak azután behúzni teljesen a helyére, miután a zárás oldását végző ujjunk biztonságosan kikerült az él útjából.

Talán még a lézergravírozások érdemelnek pár szót. Esztétikailag kifogástalanok, a legfinomabb szövegrészletek is pontosak és tiszták, csak egy kicsit durvává teszik a felületet. Annyira durvává, hogy egy puhább szövettel, vagy papír zsebkendővel végigtörölgetve kis szálak akadnak fenn rajta. Ez a kis durvaság várhatóan pár hónap használat után lekopik annyira, hogy már nem lesz zavaró.

Ez egy igazi ízig-vérig civil kés. Olyan bicska, amire a legpontosabb kifejezés talán a „zsebkés” lenne. Ezt támasztja alá az is, hogy csiptető vagy övtok helyett egy egyszerű lekerekített körvonalú fekete bőr tartót kapott, ami megvédheti a zsebpiszoktól, vagy táskában tárolva a karcolódástól.

A tesztelésnek ennél a típusnál nem sok értelmét láttam, mivel a tőle elvárható feladatok ellátására nyilvánvalóan megfelel.

Szeretném köszönetemet kifejezni az Acélfullánk On-Line Késboltnak, amiért a cikk megírásának idejére rendelkezésünkre bocsátották cikkünk alanyát.

hegyespenge


11 hozzászólás


  1. 1 rty42

    Naggyon guszta :thumbs:

  2. 2 csoty

    Olyan úriemberes! 🙂

  3. 3 trice

    Nagyon jó cikk Sanyi! Ez a kés pedig gyönyörű. Nem igazán tudom az okát (lehet, hogy a kor előrehaladtával vagy valamiféle kifinomultság vagy mit tudom én) de az utóbbi időben elhajlottam én is a „szép” megmunkált (edc) bicskák felé (az olajfa pedig kifejezetten a gyengémmé vált). A tok (zsebkés tok) teljesen szokható, néhány napja hordom egy ilyen jellegű tokban a késem (Vendetta), eleinte nagyon szokatlan volt, most már az a furcsa ha nincs ott. Csak egy kérdésem lenne: a pengét tartó főcsavar állítható?

  4. 4 csoty

    Technocut-ot nem kaptál kölcsön? 😀

  5. 5 trice

    Volt már a kezemben 😉

  6. 6 hegyespenge

    A főcsavar állíthatónak látszik, bár ha simán tekerni próbáltam, az egész elfordult megszorulás, vagy fellazulás nélkül. Ez kifejezetten jó, hiszen várhatóan a penge mozgatása sem fogja fellazítani. Fogóval ellentartva valószínűleg lehetne állítani, de annyira jól eltalált volt a beállítása, hogy nem szívesen rontottam volna el.

  7. 7 Silent Bob

    Google-ban rákerestem a késre és első két találatnak ezt a cikket dobta. 😛 Egyébként nagyon tetszik, a cikk és a bicska is. Az utóbbi időben az én ízlésem is eltolódott a brutality felől a finomságok irányába.

  8. 8 Golbat

    Jó cikk, szép kés – Sanyi, ismét egy nívós munka! 🙂
    (Bár a Maserin hazai árát nem csengetném ki – a márkenév esetemben semmi pluszt nem ad – de valóban elegáns darab, érdekes nyitással.)

  9. 9 Szűcs Róbert

    Nekem is tetszik a cikk és a kés is.
    Egy elírás: wawe.

  10. 10 edrose

    Köszi Robi, javítva…
    Egyébként elfelejtettem, de szerkesztői megjegyzésben meg akartam még említeni, hogy a Gourmet (ejtsd: gurmé) jelentése ínyenc. (Az ínyencként itthon helytelenül használt gourmand (ejtsd: gurman) pedig nem más, mint…falánk… 🙂 )

  11. 11 hegyespenge

    Köszönöm az elismeréseket, és a wawe javítást!

    A Gourmet szó jelentését meg legalább négyszer meg akartam kérdezni. Utoljára akkor, amikor átküldtem. 🙂
    Köszönöm!

Hozzászólok

Hozzászóláshoz be kell lépned.